Írta: Tóth Péter doktorandusz | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2010. december 27.
A kárpátaljai névtudományi kutatások hiánypótló, s a további vizsgálatok számára nélkülözhetetlen forrással gazdagodtak. Sebestyén Zsolt Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára című könyve szülőföldünk tudományos életének egyik legfontosabb eseménye 2010-ben. A szerző nem elégszik meg a ma is meglévő beregi falvak neveinek vizsgálatával, hanem a régmúltban elpusztult településekkel is foglalkozik, a legkorábbi írásos forrásoktól egészen 1920-ig.
Ezáltal a helységnevek különböző típusairól s a régi Bereg megye népesedési viszonyairól is teljesebb képet kaphat az érdeklődő olvasó. Az eredet ugyanis a község első lakóinak nemzetiségéről is vall. A szótár több száz településre vonatkozóan tartalmaz információkat. A szerző összefoglalja a szakirodalomban meglévő magyarázatokat, s számos helységnév eredetét maga is sikerrel fejti meg.
A történelmi Bereg megye jelentős része ma Kárpátaljához tartozik. E területen a szovjet hatóságok öt járást hoztak létre (ezek a következők: Beregszászi, Ilosvai, Munkácsi, Szolyvai, Volóci), ez a közigazgatási beosztás él ma is. A könyvből ismereteket szerezhetünk a helységnevek első említéséről s a történeti forrásokban előforduló változatokról is. A szerző egyaránt jól hasznosítja a történeti forráskiadványokat, a magyar, szláv és román névtani kutatások eredményeit. Az olvasó tájékozódását az országos helységnévrendezés (1898–1912) során megváltozott hivatalos helységnevek jegyzéke, magyar–ukrán helységnévazonosító, valamint három térkép is segíti.
A könyvet a Bereg megye történelme és nyelvi múltja iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom. Jó lenne a kutatásokat a régi Ung, Ugocsa és Máramaros megyére is kiterjeszteni.
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...
Közel ezren töltötték meg szeptember 13-án a beregszászi Barátság Stadiont, hogy részt vegyenek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának hagyományos családi napján. Az esemény külön öröme volt a tombolasorsolás, amiből a szervezők a befolyt összeget a beregszászi Oázis ját...
A színház nem csupán egy kulturális közeg, hanem egyszerre nagyszerű közösségi tér is, ahol az emberek találkoznak, az előadás előtt megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, utána pedig személyesen, vagy a közöségi média segítségével megvitatják az előadás során látottakat. Megbeszélik azt, hogy a szóban ...
