Megjelent Sebestyén Zsolt etimológiai szótára

Írta: Tóth Péter doktorandusz | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2010. december 27.

A kárpátaljai névtudományi kutatások hiánypótló, s a további vizsgálatok számára nélkülözhetetlen forrással gazdagodtak. Sebestyén Zsolt Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára című könyve szülőföldünk tudományos életének egyik legfontosabb eseménye 2010-ben. A szerző nem elégszik meg a ma is meglévő beregi falvak neveinek vizsgálatával, hanem a régmúltban elpusztult településekkel is foglalkozik, a legkorábbi írásos forrásoktól egészen 1920-ig.

Megjelent Sebestyén Zsolt etimológiai szótára

Ezáltal a helységnevek különböző típusairól s a régi Bereg megye népesedési viszonyairól is teljesebb képet kaphat az érdeklődő olvasó. Az eredet ugyanis a község első lakóinak nemzetiségéről is vall. A szótár több száz településre vonatkozóan tartalmaz információkat. A szerző összefoglalja a szakirodalomban meglévő magyarázatokat, s számos helységnév eredetét maga is sikerrel fejti meg.

A történelmi Bereg megye jelentős része ma Kárpátaljához tartozik. E területen a szovjet hatóságok öt járást hoztak létre (ezek a következők: Beregszászi, Ilosvai, Munkácsi, Szolyvai, Vo­ló­ci), ez a közigazgatási beosztás él ma is. A könyvből ismereteket szerezhetünk a helységnevek első említéséről s a történeti forrásokban előforduló változatokról is. A szerző egyaránt jól hasznosítja a történeti forráskiadványokat, a magyar, szláv és román névtani kutatások eredményeit. Az olvasó tájékozódását az országos helységnévrendezés (1898–1912) során megváltozott hivatalos helységnevek jegyzéke, magyar–ukrán helység­névazonosító, valamint három térkép is segíti.

A könyvet a Bereg megye történelme és nyelvi múltja iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom. Jó lenne a kutatásokat a régi Ung, Ugocsa és Máramaros megyére is kiterjeszteni.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai Magyar Értéktár - Az épített örökség kiemelkedő darabjai

    Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...

  • Becske Adrienn: „… őrizzük a parazsat”

    Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...

  • Együtt szeretetben – karácsonyi ünnepség a munkácsi magyar közösségben

    Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...

  • Miért ünnepeljük Jézus születését december 25-én?

    A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.

Események

Copyright © 2025 KMMI