A kárpátaljai névtudományi kutatások hiánypótló, s a további vizsgálatok számára nélkülözhetetlen forrással gazdagodtak. Sebestyén Zsolt Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára című könyve szülőföldünk tudományos életének egyik legfontosabb eseménye 2010-ben. A szerző nem elégszik meg a ma is meglévő beregi falvak neveinek vizsgálatával, hanem a régmúltban elpusztult településekkel is foglalkozik, a legkorábbi írásos forrásoktól egészen 1920-ig.
Ezáltal a helységnevek különböző típusairól s a régi Bereg megye népesedési viszonyairól is teljesebb képet kaphat az érdeklődő olvasó. Az eredet ugyanis a község első lakóinak nemzetiségéről is vall. A szótár több száz településre vonatkozóan tartalmaz információkat. A szerző összefoglalja a szakirodalomban meglévő magyarázatokat, s számos helységnév eredetét maga is sikerrel fejti meg.
A történelmi Bereg megye jelentős része ma Kárpátaljához tartozik. E területen a szovjet hatóságok öt járást hoztak létre (ezek a következők: Beregszászi, Ilosvai, Munkácsi, Szolyvai, Volóci), ez a közigazgatási beosztás él ma is. A könyvből ismereteket szerezhetünk a helységnevek első említéséről s a történeti forrásokban előforduló változatokról is. A szerző egyaránt jól hasznosítja a történeti forráskiadványokat, a magyar, szláv és román névtani kutatások eredményeit. Az olvasó tájékozódását az országos helységnévrendezés (1898–1912) során megváltozott hivatalos helységnevek jegyzéke, magyar–ukrán helységnévazonosító, valamint három térkép is segíti.
A könyvet a Bereg megye történelme és nyelvi múltja iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom. Jó lenne a kutatásokat a régi Ung, Ugocsa és Máramaros megyére is kiterjeszteni.