Megemlékezés Szatmárcsekén

Írta: Tudósító | Forrás: BH | 2011. január 17.

A hagyományoknak megfelelően átadták a Kölcsey Ferenc-emlékérmet, s megkoszorúzták a Himnusz költőjének síremlékét. A község zsúfolásig megtelt református templomában tartott ökumenikus istentiszteleten a történelmi egyházak képviselői hirdettek igét. Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke szentbeszédében január 22-ét a magyar kultúra és a Himnusz születésnapjának nevezte

Megemlékezés Szatmárcsekén

, amely - mint mondta - kiváló lehetőséget ad arra, hogy a magyarság átgondolja a mögötte lévő utat és megtervezze jövőjét.
"Nemzetünk és népünk olyan helyzetben van, amikor bizonyos alapértékeket és irányt újra kell gondolni és újra kell fogalmazni" - mondta a püspök. Szavai szerint a történelmet és a múltat úgy kell értékelnie mindenkinek, hogy ezek a jelenlegi és a jövőbeni feladatok számára is iránymutatást jelentsenek.
Az ország most egy nagyobb közösségben, az Európai Unióban kapott feladatot, s ez egyben lehetőséget ad a magyaroknak arra, hogy megbecsülést szerezzenek Európában - jelentette ki Bosák Nándor. Hozzátette: ebben a feladatban sorvezető lehet a magyar nemzet múltjának és a kultúrának az ápolása, emlékezete.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ünnepi igehirdetésében emlékezett a kultúra régi és mai őrzőire, s rámutatott az értékek megőrzésének fontosságára. "Erre szükség van és szükség lesz mindenkor, hiszen ezeket az értékeket állandó veszély fenyegeti" - mondta a református püspök. Bölcskei Gusztáv szerint az értékek megőrzésének akaratáról tanúskodnak azok, akik minden évben eljönnek Szatmárcsekére, hogy Kölcsey Ferenc "szent énekéről" megemlékezzenek.Az istentiszteletet követően ünnepélyesen átadták a Kölcsey Ferenc-emlékérmet: az elismeréssel idén Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténészt, esszéírót, akadémikust jutalmazta a díjat létrehozó Kölcsey Társaság. Az elismerést a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához.
A Himnusz a teljes magyar nemzet jelképe, nemzetösszetartó és -erősítő mű - mondta Görömbei András. Az író szerint Kölcsey költeménye - a Szózattal és a Nemzeti dallal együtt - jelentősen hozzájárult a magyarság önképének megfogalmazásához, és a mai nehéz idők ellenére is fontos szerepet játszik a magyarság szellemi és lelki összetartozás-tudatának erősítésében.
A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a református temetőben található Kölcsey-síremléknél helyzeték el az emlékezés virágait és koszorúit.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnuszt.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai Magyar Értéktár - Az épített örökség kiemelkedő darabjai

    Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...

  • Becske Adrienn: „… őrizzük a parazsat”

    Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...

  • Együtt szeretetben – karácsonyi ünnepség a munkácsi magyar közösségben

    Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...

  • Miért ünnepeljük Jézus születését december 25-én?

    A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.

Események

Copyright © 2025 KMMI