Írta: KV | Forrás: karpataljalap.net | 2025. május 23.
Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közösen szervezte, hogy felelevenítse a történelem e jelentős eseményét.
A megemlékezés délelőtt Mezőváriban vette kezdetét, ahol a KMKSZ helyi alapszervezete szervezésében áhítatot tartottak a református templomban. Ezt követően a megjelentek a templomudvarban helyeztek el koszorúkat a szabadságharc hőseinek tiszteletére. A megemlékezés később Beregszászban folytatódott, ahol a PCS szervezésében ünnepi koszorúzás zajlott Esze Tamás mellszobránál.
A Rákóczi-szabadságharc Kárpátalja történelmének egyik meghatározó eseménye, amely során a vidék magyarsága is aktívan kivette részét a Habsburg-ellenes küzdelemből. A szabadságharc egyik kiemelkedő alakja Esze Tamás volt, aki 1703 májusában Tarpán bontott zászlót II. Rákóczi Ferenc nevében, ezzel megindítva a nemesi felkelést. A kisnemesi származású kuruc hadnagy a kárpátaljai magyarság toborzója és vezéralakja lett, neve pedig örökre beíródott a magyar történelem lapjaira. Bátorságát és hazaszeretetét ma is példaként állítják az utókor elé.
A rendezvény kezdetén Holozsai Imre, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola oktatója tárogatójával korabeli dallamokkal keltette életre a szabadságharc lelkületét. Ezt követően elhangzott a brezáni kiáltvány, II. Rákóczi Ferenc 1703. május 6-án kelt felhívása, amelyben a magyar népet a Habsburg-ellenes szabadságharcra hívta.
Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica ügyvivője beszédében hangsúlyozta: „1703-ban ezen a napon Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc nevében hadba szólította az itt élő nemzetiségeket a Habsburg elnyomás ellen.” Kiemelte, hogy a zászlóbontás nemcsak történelmi esemény, hanem ma is fontos üzenetet hordoz: „A fejedelem brezáni kiáltványával szólította hadba az elnyomásban élőket, hogy küzdjenek Istennel a hazáért és szabadságért.” A magyar kormány támogatásának köszönhetően – tette hozzá – évről évre lehetőség nyílik a tiszaháti felkelés emlékének ápolására.
A rendezvény a koszorúk elhelyezésével zárult, méltó emléket állítva a kuruc hősök bátorságának és a szabadság iránti elkötelezettségüknek. A koszorúzás ideje alatt a Rákóczi-főiskola énekegyüttese kuruc nótákat adott elő, köztük a jól ismert Csínom Palkó, Csínom Jankó című dalt, amely még inkább megerősítette a jelenlévőkben az összetartozás és a történelmi hagyományok iránti tisztelet érzését.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
