A magyar nemesség 566 éve, 1458. január 24-én választotta királlyá Hunyadi János fiát, Mátyást, az igazságost.
Mátyás király egy rendkívüli politikai és családi dráma középpontjában állt, mielőtt 1458-ban Magyarország királyává választották. Az eseményeket egy tragikus családi konfliktus előzte meg, amikor is Mátyás testvére, László megölte Cillei Ulrikot, aki egy másik befolyásos nemesi család tagja volt. Ez a gyilkosság mély feszültséget szült a magyar nemesek között. Így Lászlót végül 1457-ben kivégezték.
A Hunyadi család ekkor politikai és katonai fellépésbe kezdett. Így az ország nagy részét sikerült elfoglalniuk. Eközben egy ideig Mátyás Prágában raboskodott, miután V. László király a biztonság kedvéért túszként fogva tartotta, miközben a Hunyadiak hatalmi helyzete erősödött.
A királyválasztó országgyűlést 1458-ban tartották a Rákos mezőn, miután V. László hirtelen elhunyt. Mátyást hatalmas támogatottsággal választották meg királynak. A korábbi politikai ellenségek, mint például Garay László, átálltak Mátyás oldalára, részben azért, mert felismerték a Hunyadiak növekvő befolyását, részben pedig a korábbi sérelmek és politikai ellentétek elengedése miatt.
Mátyás hamarosan szabadon hazatérhetett Prágából. Ugyanis Szilágyi Mihály a követén, Vitéz Jánoson keresztül megüzente, amennyiben nem adja ki Mátyást, akkor az ország teljes katonai erejét a csehek ellen küldi. Podjebrád pedig nem akarva fegyveres konfliktust, elengedte Mátyást, aki ezután hivatalosan is elfoglalta a magyar királyi trónt.
Uralkodása alatt Mátyás sokat tett Magyarország fejlődéséért, és külpolitikájával is kiemelkedett. Az ő nevéhez fűződik többek között a híres Bibliotheca Corviniana, a kor egyik legjelentősebb könyvtárának alapítása, valamint a művészetek és tudományok támogatása. Mátyás király a magyar történelem egyik legjelentősebb és legtiszteletreméltóbb alakjaként maradt meg az utókor emlékezetében.
