Az őszi ünnepkör egyik jeles alkalmához, a Márton-naphoz kapcsolódott a Nagyberegi Tájház szerdai programja. A foglalkozásra érkező csoportok Szent Márton történetével és a hozzá kapcsolódó népszokásokkal ismerkedtek meg.

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. november 11.
Az őszi ünnepkör egyik jeles alkalmához, a Márton-naphoz kapcsolódott a Nagyberegi Tájház szerdai programja. A foglalkozásra érkező csoportok Szent Márton történetével és a hozzá kapcsolódó népszokásokkal ismerkedtek meg.
November 9-én mintegy ötven iskolás látogatott el a tájházba, akik Nagyberegről és Mezőváriból érkeztek. Márton-napi gyermekjátékok, libás kézműves technikák, kemencés sütögetés és egyéb érdekességek színesítették a programot. Az érkező csoportokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai fogadták. Rövid tájházi séta után a foglalkoztató teremben gyűltek össze a gyerekek. Itt elsőként Szent Mártonról hallhattak néhány gondolatot.
A fiatalok nem ismerték sem a jeles naphoz kapcsolódó szokásokat, sem Szent Márton történetét. Éppen ezért a szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a fiatalok tudását gyarapítsák, s elmondják a legfontosabb tudnivalókat az alkalom kapcsán. Így hallhattak a Mártonról szóló legendáról, az időjárásjósló praktikákról, népi megfigyelésekről, valamint a jeles nap gazdasági vetületéről. A foglalkozás végére már vidáman ismételte a csoport a mondást, mely szerint Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Valamint azt is megtanulták, hogy ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál.
A foglakozás további részében libákat készítettek fonalból Markó Veronika kézműves vezetésével. A pálcikára illeszthető fonalbábok emlékeztetik majd a gyerekeket a tájházban töltött időre.
Az alkotómunka után a foglalkoztató terem átalakult, s a gyermekjátékok következtek. Szilágyi Gabriella vezetésével körjátékokat és Márton-napi mondókákat tanultak az iskolások.
A Nagyberegi Tájház programjai között minden évben helyet kap a Márton-nap. Az érkező csoportok idén is nagyon jól érezték magukat. Az iskolások egy vidám délelőttöt tölthettek el az intézmény falai között.
A foglalkozást követően jutalomként mindkét csoport igazi őszi csemegét kóstolhatott. A kemencéből illatos fahéjas-túrós alma és sütőtök került az asztalra Olasz Piroska, a tájház szakácsnőjének jóvoltából.
A Pro Cultura Subcarpathica programja a Csoóri Sándor Alap, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulhatott meg.
Ungvár mellett, Börvingesen tartották meg az elmúlt vasárnap a II. Kárpátok Aranya (Zoloto Karpat) nemzetközi nemzeti kisebbségek fesztiválját és versenyét, amelynek célja a Kárpátok térségében élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása és népszerűsítése.
Jelentős eseményre került sor a Kárpátaljai Szabadtéri Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – egy négyoldalú memorandum aláírására, amely a kárpátaljai kulturális örökség megőrzésére és a múzeumok támogatására irányuló erőfeszítések megerősítését irányozza elő a beregszászi járási Magyarkomját ...
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...