Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2024. március 19.
A Szentírás legtitokzatosabb személyisége, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, Szent József főünnepét üli a mai napon a katolikus egyház. Szent József, az egyetemes egyház védőszentje, a keresztény házasságok és családok, a munkások, a kézművesek, az ácsok, a favágók, az asztalosok, az üldözöttek és a „jó halál” védőszentje.
Valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk. 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott.
Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket (Mt. 20-25).
Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában.
Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (Lk.2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt.
„Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel… Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek” – fogalmazott az ünnep kapcsán VI. Pál a Párbeszéd című írásában 1969. március 19-én.
A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.”
Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.” Egyes vidékeken ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat, és a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek – olvasható a néprajzi gyűjteményekben.
Tömörkény István író, néprajzkutató lejegyezte, hogy a szegedi tanyai emberek József napját valamiféle félünnepnek tekintették. Ezen a napon általában nem dolgoztak. Kistelek népe jónak tartotta a József-napi böjtölést. A népi jámborság sajátos hajtása a „Szent József olvasója”, amely 60 szemből áll, annak emlékezetére, hogy a jámbor hagyomány szerint József 60 évig élt. Az egyház által nem szentesített magánájtatosságként vallásos társulatok, búcsúvezetők terjesztették ezt a különleges rózsafüzér-imádságot. A katolikusok körében gyakori imádság még a Szent József-litánia elimádkozása.
A képen: Szent József és a gyermek Jézus, üvegmozaik
Minden évben április 22-én világszerte emberek milliói állnak meg egy pillanatra, hogy a bolygónkra figyeljenek. A Föld napja nem csupán egy dátum a naptárban – egy emlékeztető arra, hogy az otthonunk, a Föld, törődést és felelősséget igényel.
Vidám hangulat, közös élmények, finom sütemények és értékes nyeremények jellemezték azt a családi rendezvényt, amelyet április 14-én második alkalommal szervezett meg a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága. A Híd a generációk között elnevezésű esemény célja ezúttal is az volt, hogy közelebb hozza egym...
Szebbnél-szebb viseletbe öltözött fiatal népzenész és néptáncos gyűlt össze a hétvégén Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában, ahol a GENIUS Jótékonysági Alapítvány által szervezett Szól a Fülemüle! kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntőjét tartották....
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
