A vendégek köszöntése után Scherczer Károly beregszászi konzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett levelét:
„Tisztelt Honfitársaim!
Március 15-én a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyarja főhajtással emlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire.
Több mint másfél évszázada ezen a napon újjászületett az egységes magyar nemzet. Azóta minden évben megünnepeljük az egykor élt, és a ma élő magyar emberek erős szövetségét. Felidézzük legjobbjaink cselekedeteit, a forradalom lázas pillanatait, a harc dicsőségét. Az ünnep azonban minden alkalommal tükröt is állít, és kérdésre sarkall: hűek vagyunk-e a 48-asok örökségéhez? Szolgáljuk-e mi is a nemzetet?
Hagyunk-e örökül mi is fontos művet?
Tavaly ilyenkor tettek elsőként állampolgársági esküt Magyarország határain kívül élő magyar emberek. Az eltelt egy esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége 150 ezer honfitársunkkal gazdagodott, és hamarosan még százezren vehetik kézbe magyar okmányaikat. Aligha kerülhetett volna ennél méltóbb ajándék a nemzet asztalára a mai ünnep alkalmából.
A nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni mindig is a bátrak erénye volt. Így volt ez 1848-49-ben is, amikor a hős vezérek oldalán bátor emberek elszánt tömege fordította meg a történelmet. Ma sincs ez másképp. Tisztelet a bátraknak, akik dacolva minden kockázattal, fenyegetéssel, sutba vágják félelmüket, és a szívükre hallgatva cselekszenek. Velük együtt újra méltó tettet hagyhatunk örökül az utánunk jövőknek: a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét.
Akkor hű egy ünnep, ha nem csak az eseményeket, de az egykori érzéseket is képes feleleveníteni. Kívánom ezért, hogy ma mindannyian együtt idézzük fel a 48-asok tüzét, és mondjuk ki együtt: nehéz időben is jó magyarnak lenni!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.”
Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Olekszandr Ledida, Kárpátalja kormányzója, Ivan Baloga, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Dorosz Dávid, az LMP és Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője.
Herczog Edit EP-képviselő, a beregszászi ünnepség fő szónoka így fogalmazott: „Akár strasbourgi Petőfi-szobor előtt, akár itt, Beregszászon ünnepeljük is az 1848. márciusi forradalom évfordulóját, ugyanaz az üzenete kell, legyen a magyarság számára”.
A szocialista politikus szerint a nemzet egységét és szabadságvágyát jelképező ünnepnek nem szabad az aktuálpolitika áldozatul esve, megosztóvá válnia, hiszen az egész magyarság közös élményéről van szó. A képviselő szerint bár a március 15-ikék ünneplésének is önálló története alakult ki az elmúlt 164 évben, ennek nem szabad befolyásolnia a forradalom eredeti üzenetét. Herczog Edit arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a forradalom és szabadságharc a nemzeti függetlenséget tűzte zászlajára, ugyanakkor a magyarság egyik legfontosabb európai élménye is. Nemcsak az akkor egész Európát felforgató 48-as tavaszi forradalmak hullámába illeszkedik ugyanis, de a magyar szabadság oldalán is felsorakozott Európa, elég csak az aradi tizenhárom névsorát végignézni.
A Petőfi szobornál népes hallgatóság előtt elmondott ünnepi beszédében Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere méltatta az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulóját, egyben élesen bírálta a magyar kormányt, amely szerinte diszkriminatív politikát folytat az UMDSZ-szel szemben. Mint hangsúlyozta, az anyaországi kormányzat magatartása azért is méltatlan, mert az általa irányított szervezet a két évvel ezelőtti ukrajnai önkormányzati választásokon kétszer annyi képviselőt és ötször annyi polgármestert adott, mint a budapesti kormány által preferált másik magyar szervezet (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - a tud.). Ráadásul az UMDSZ politikai ellenszélben és egy gátlástalan lejárató kampány közepette érte el ezt az eredményt - tette hozzá, megjegyezve, hogy "mindezt ráadásul onnan kaptuk, ahonnan a segítséget vártuk". "A két éve megígért nemzetegyesítés valójában megosztást hozott, s ez a határon túli területekre is exportálódott, tovább élezve az ellentéteket a magyar közösségeken belül az egész Kárpát-medencében, így Kárpátalján is" - fogalmazott.
Gajdos hangsúlyozta: az új magyarországi hatalom az ígéreteivel ellentétben rossz és jó, A- és B-kategóriájú magyarokra osztotta a polgárokat mind Magyarországon, mind annak határain túl. "Ezáltal mi is mostohagyermekeivé váltunk az anyaországnak, akiket nemcsak magukra hagytak, hanem ott rúgnak beléjük, ahol tudnak, s akiket megpróbálnak ellehetetleníteni, megsemmisíteni" - mondta. Szerinte a magyar kormány a KMKSZ-nek kedvező szelektív politikát folytat Kárpátalján.
Az UMDSZ elnöke úgy vélte, a budapesti kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájának az eredménye, hogy az utóbbi időben Kárpátaljáról nehezebbé vált a Magyarországra történő beutazás, s ezáltal romlott az anyaországgal való kapcsolattartás lehetősége is. Szerinte a magyar kormánypolitika miatt nem sikerült aláírni a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi ülésének a jegyzőkönyvét.
Gajdos ugyanakkor jónak ítélte az UMDSZ-nek a magyarországi ellenzéki pártokkal kiépített kapcsolatait. A jövőre nézve biztatónak mondta, hogy a kárpátaljai magyarság profitálhat az UMDSZ és az ukrán elnök között létrejött megállapodásból.
Az ünnepség fénypontjaként ifj. Csobolya József, a Magyar Állami Operaház énekese, városunk szülöttje „Vér és áldozat” címmel zenés-történelmi visszaemlékezés keretében tisztelgett a márciusi ifjak emléke előtt.
***
A KMKSZ beregszászi szervezetének megemlékezése a Rákóczi-főiskola Esztergom termében délután 14 órakor vette kezdetét, az ünnepi alkalmon nemcsak az intézmény tanárai, diákjai, de a beregszászi polgárok is részt vettek.
A megemlékezés a Szózat eléneklésével vette kezdetét, melyet követően Jókai Anna Ima Magyarországért című versét adta elő Pallay Katalin és Szenyó Dianna. Majd Varju Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnöke ünnepi beszéddel köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében az összefogást és a cselekvést hangsúlyozván világított rá a mai fogyasztói társadalom sok helyen megjelenő érdektelenségére: „Ki kell állnunk magunkért, le kell vetkőznünk az érdektelenség foltozgatott rongyait. Rá kell ébrednünk arra, hogy ha ma nem lépünk, holnap már késő sírnunk. A 48-as forradalmárjaink tudták azt, hogy csak együttes erővel lehet győzni, vegyünk tőlük példát." Az ünnepi beszéd után a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum diákjai következtek, akik előadásukban az 1848-as eseményeket jelenítették meg színdarab formájában. Ez alkalommal nemcsak a műsort színesítették és a közönségben keltettek mélyebb érzelmeket, de maguk, a fiatal tanulók is mélyebben átélhették és megérthették az események fontosságát.
A karácsfalvai líceum hangulatos előadását Peres Dóra, a Guti Általános Iskola tanulója fokozta, aki a Tartsd magad, nemzetem című dalt énekelte el mindenki csodálatára.
1848 márciusának és magának a forradalomnak a történelmi vonatkozásáról Császár István, a főiskola történelmi és társadalomtudományi tanszékének tanára szólt néhány szót, kifejtve saját személyes érzéseit és gondolatait. A történelmi gondolatokat az Asztélyi Őszirózsa Nyugdíjas Klub kórusának műsora zárta. Az asszonykórus előadásában három dalt is hallhattunk, melyeket mély átérzéssel adták elő.
A megemlékezés további részében a Rákóczi-főiskola falán lévő Kossuth tábla megkoszorúzására került sor, innen a Petőfi szoborhoz vonult át az ünneplő gyülekezet.
A szobornál Sin József, a KMKSZ Beregszászi járási Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd ezt követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke mondta el gondolatait. Felhívta a jelenlévők figyelmét magyarságunk megtartásának fontosságára, és arra, hogy nemcsak a jelen számít, hanem fontos, hogy a jövőnkre is figyeljünk. Hiszen „nem az a magyar, akinek az ősei magyarok voltak, hanem akinek a gyerekei és az unokái is magyarok lesznek".
A megemlékezés során elhangzó buzdító és lelkesítő beszédek érvényét a lezáratlan közutakon elhaladó forgalom zaja csorbította, de a gondolatok magja, az üzenet, mely a magyarokhoz szólt, az minden nyitott fülhöz eljutott és gyökeret vert.
A koszorúzást követően az ünnepség lezárásaképpen a jelenlévők átvonultak a beregszászi temetőben lévő honvédsírokhoz, hogy ott is elhelyezzék a kegyelet koszorúit.
***
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungváron, a Petőfi-szobornál emlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára.
Ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: "ha a kárpátaljai magyarok méltó utódai akarnak lenni 1848-1949 hőseinek, akkor itt és most kell megvívniuk saját forradalmukat, hogy ne szakadjon meg a nemzet túlélésének a lánca, hogy a magyarokat a jövőben ne történelmi kuriózumként emlegessék ezen a tájon". - Ha a kárpátaljai magyarság meg akar maradni, akkor elsősorban az anyanyelvű iskoláit kell megvédenie, amihez az szükséges, hogy a magyar emberek magyar iskolába írassák a gyermekeiket - tette hozzá.
A KMKSZ elnöke elmondta, hogy a kárpátaljai magyaroknak elsősorban saját magukat kell mozgósítaniuk, hogy az idei őszi ukrajnai parlamenti választásokon ne ismétlődhessen meg az, ami a napokbanSzlovákiában történt, ahol a magyar szavazók jelentős része szlovák pártra voksolt. A kárpátaljai magyarságnak nem szabad az ellenfélre szavaznia - hangoztatta Kovács Miklós.
Beszédében Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke elítélte a kárpátaljai magyarokat érő ukrán nacionalista támadásokat. Azt kérte az ukrán államhatalomtól, hogy biztosítsa a magyarok számára az alkotmányos jogaikat. Sürgette a kisebbségek számára kedvező nyelvtörvény elfogadását, magyar területi és kulturális autonómia létrehozását, az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok és németek rehabilitálását, valamint kárpótlását, a magyar egyházak elkobzott vagyonának visszaszolgáltatását. Kérte, hogy az ukrán hatóságok ismerjék el a kettős állampolgárságot, adjanak ukrán állampolgárságot a határon túli ukránoknak. Szorgalmazta a magyar többségű egyéni parlamenti választókerület visszaállítását Kárpátalján. A szónok arra szólította fel a mindenkori magyar kormányokat, hogy ne szelektáljanak a határon túli magyar szervezetek között, részesítsék egyenlő elbánásban őket.
A megemlékezésen Szalipszki Endre, az ungvári magyar főkonzulátus konzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.
Kárpátalja magyarsága megyeszerte megemlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A KMKSZ szervezésében Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában, míg Munkácson, a szabadságharc podheringi csatájának emlékművénél tartottak ünnepi rendezvényt és koszorúzást.
Técsőn és Nagypaládon a helyi Kossuth-szobornál méltatták március 15-ét. Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, az ukrán fővárosban a Kijevi Magyarok Egyesülete szervezett ünnepi megemlékezéseket.
