Néma főhajtással fejezték ki tiszteletüket az 1848-49-es hősök emléke előtt Kárpátalja-szerte.
A megyeszékhelyen a forradalmár, nemzeti hős Petőfi Sándor egész alakos szobránál hajtottak fejet a magyarságszervezetek és Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői.
A csendes koszorúzáson Bacskai József ungvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett levelét.
„1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek. Személyes véráldozatukkal megpecsételt szellemi örökségként hagyták ránk, hogy nemzeti önállóságunkból senki barátságáért vagy fenyegetésére egy hajszálnyit sem engedhetünk” – fogalmazott ünnepi levelében a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt is írta, hogy a magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. Legyen béke, szabadság és egyetértés! – zárult Orbán Viktor levele.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke megköszönte a jelenlévőknek, hogy eljöttek, Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) főjegyzője pedig Isten áldását kérte mindannyiunkra.
A megemlékezés a nemzeti imádságunk eléneklésével és az emlékmű megkoszorúzásával zárult.
Beregszászban is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire március 15-én.
A forradalom 176. évfordulója alkalmából először a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartottak egy rövidebb megemlékezést. Ennek részeként felcsendült a magyar himnusz, majd elhangzott a Felsőfokú Szakképzési Intézetben rendezett szónokverseny győztesének, Molnár Biankának a szónoklata.
– Valóban szükséges ez? Valóban szükséges hátrahagyni a múltunk csak azért, hogy lehessen jövőnk? – tette fel a jogos kérdést a fiatal szónok.
Ezután Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntötte a jelenlévőket és tolmácsolta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének határon túli magyar honfitársaihoz intézett szavait:
– A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségi nyelvének, kultúrájának felszámolására tört.
A továbbiakban Molnár Ferenc, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium igazgatója, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója felidézte a szabadságharc eseményeit, illetve Beregszászra gyakorolt hatását is. Ferku Szilveszter, a Filológia Tanszék laboránsának előadásában pedig a résztvevők hallhatták Petőfi Sándor Nemzeti dalának megzenésített változatát.
A Szózat elhangzása után a résztvevők megkoszorúzták előbb a főiskola bejáratánál található Kossuth Lajos emléktáblát, majd Petőfi Sándor szobrát a Rákóczi téren.
