Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. október 17.
172 éve, 1849. október 17-én halt meg minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze Fryderyk Franciszek (Frédéric François) Chopin lengyel zeneszerző. Chopin új stílusa a romantikus kifejezőeszközök egész sorát hozta a zongorajátékba, lágy, lírai hangzása végletes dinamikai ellentétekkel, érzelemgazdag és virtuóz előadásmóddal párosult.
Chopin 1810. február 22-én született a Żelazowa Wola nevű falucskában, apja francia, anyja lengyel volt. Mozarthoz hasonlóan csodagyermekként indult: hatévesen már zongorázott és zenét szerzett, nyolcévesen koncertezett.
Első zenetanára hamar elbocsátotta, mondván hogy többet tud, mint ő. Chopin a nyári vakációkat vidéken töltötte, itt fedezte fel a lengyel népzenét, amely zeneszerzői munkásságának alapjául szolgált.
Tizenévesen a varsói szalonok kedvence lett, első nagy önálló hangversenyét 1829-ben Bécsben adta – Mozart-variációját hallgatva Schumann zseninek kiáltotta ki.
Az 1830-31-es lengyel nemesi felkelés után elhagyta hazáját és Párizsban telepedett le. A francia fővárosban koncertezett és tanított, 1835-ben megkapta az állampolgárságot. Barátai között tudhatta a kor nagyságait, Bellinit, Berliozt, Liszt Ferencet, Balzacot és Heinét.
Élete nagy szerelme a kihívó magaviseletű George Sand írónő lett, holott megismerkedésük idején még azt írta róla, hogy „valami taszítja” tőle. Kapcsolatuk tíz év után ért véget, amikor Sand azzal gyanúsította a komponistát, hogy nemcsak vele, hanem lányával is viszonyt folytat.
Chopin kiskorától sokat betegeskedett, gyakran kapott légúti fertőzést és tüdőgyulladást. Egészsége olykor annyira megrendült, hogy a koncert után egyedül nem is tudott lemenni a színpadról, zongoratanítványait pedig ágyban fekve oktatta.
1838 telén gyógyulást keresve Sand társaságában Mallorcára utazott, de napsütés helyett csak hideg és eső fogadta, s az évszakot egy fűtetlen kolostorban kellett átvészelnie. Egészsége mindezek ellenére rendbejött, egy ideig viszonylag jó körülmények között élt.
A párizsi forradalom elől Angliába menekült, innen kimerülve tért vissza, s egy év múlva, 1849. október 17-én elhunyt tüdőbajban. Az alig 39 éves Chopin temetésén kérésére Mozart Requiemje szólt.
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
Bonis Bona díjjal jutalmazták Budapesten dr. habil. Váradi Natáliát, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, a Rákóczi Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensét.
