Már fiatalon zseninek titulálták a zongora poétáját, Frédéric Chopint

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. október 17.

172 éve, 1849. október 17-én halt meg minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze Fryderyk Franciszek (Frédéric François) Chopin lengyel zeneszerző. Chopin új stílusa a romantikus kifejezőeszközök egész sorát hozta a zongorajátékba, lágy, lírai hangzása végletes dinamikai ellentétekkel, érzelemgazdag és virtuóz előadásmóddal párosult.

Már fiatalon zseninek titulálták a zongora poétáját, Frédéric Chopint

Chopin 1810. február 22-én született a Żelazowa Wola nevű falucskában, apja francia, anyja lengyel volt. Mozarthoz hasonlóan csodagyermekként indult: hatévesen már zongorázott és zenét szerzett, nyolcévesen koncertezett.

Első zenetanára hamar elbocsátotta, mondván hogy többet tud, mint ő. Chopin a nyári vakációkat vidéken töltötte, itt fedezte fel a lengyel népzenét, amely zeneszerzői munkásságának alapjául szolgált.

Tizenévesen a varsói szalonok kedvence lett, első nagy önálló hangversenyét 1829-ben Bécsben adta – Mozart-variációját hallgatva Schumann zseninek kiáltotta ki.

Az 1830-31-es lengyel nemesi felkelés után elhagyta hazáját és Párizsban telepedett le. A francia fővárosban koncertezett és tanított, 1835-ben megkapta az állampolgárságot. Barátai között tudhatta a kor nagyságait, Bellinit, Berliozt, Liszt Ferencet, Balzacot és Heinét.

Élete nagy szerelme a kihívó magaviseletű George Sand írónő lett, holott megismerkedésük idején még azt írta róla, hogy „valami taszítja” tőle. Kapcsolatuk tíz év után ért véget, amikor Sand azzal gyanúsította a komponistát, hogy nemcsak vele, hanem lányával is viszonyt folytat.

Chopin kiskorától sokat betegeskedett, gyakran kapott légúti fertőzést és tüdőgyulladást. Egészsége olykor annyira megrendült, hogy a koncert után egyedül nem is tudott lemenni a színpadról, zongoratanítványait pedig ágyban fekve oktatta.

1838 telén gyógyulást keresve Sand társaságában Mallorcára utazott, de napsütés helyett csak hideg és eső fogadta, s az évszakot egy fűtetlen kolostorban kellett átvészelnie. Egészsége mindezek ellenére rendbejött, egy ideig viszonylag jó körülmények között élt.

A párizsi forradalom elől Angliába menekült, innen kimerülve tért vissza, s egy év múlva, 1849. október 17-én elhunyt tüdőbajban. Az alig 39 éves Chopin temetésén kérésére Mozart Requiemje szólt.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI