A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 30.
A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között.
A májusfa állítása nemcsak vidékünkön, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert szokás. Az éj leple alatt titokban kivágott, és a kiválasztott lányos ház kapujában felállított fát szalagokkal díszítették a legények. A szalagokat egykoron zsebkendők, virágok, bor, néha hímes tojások helyettesítették. A díszes fát általában a kapufélfára, kútágashoz rögzítették.
A sudár fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni. Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A feldíszített fa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma.
A „májfa” állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A programra Bátyúból érkeztek gyerekek. A tárlatvezetést és a kerti sétát követően az iskolások szalagokat, majd pedig virágcsokrot kötözve díszítették fel a fát. Ezután kézműves foglalkozás következett. Beregi motívumok által ihletett pecséteket készítettek a kicsik. A gyerekek vágták, ragasztották, végül ki is próbálták a tulipán, virág és szívecske formájú pecsétnyomókat.
Az udvaron a népi játékok is használatban voltak. Aki éppen nem a kézművességgel volt elfoglalva, ők a szabadban töltötték el idejüket. Ez idő alatt a konyhában csörögefánk készült. A finomságot jóízűen fogyasztották a gyerekek a foglalkozás végén.
A program a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...