A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 30.
A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között.
A májusfa állítása nemcsak vidékünkön, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert szokás. Az éj leple alatt titokban kivágott, és a kiválasztott lányos ház kapujában felállított fát szalagokkal díszítették a legények. A szalagokat egykoron zsebkendők, virágok, bor, néha hímes tojások helyettesítették. A díszes fát általában a kapufélfára, kútágashoz rögzítették.
A sudár fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni. Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A feldíszített fa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma.
A „májfa” állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A programra Bátyúból érkeztek gyerekek. A tárlatvezetést és a kerti sétát követően az iskolások szalagokat, majd pedig virágcsokrot kötözve díszítették fel a fát. Ezután kézműves foglalkozás következett. Beregi motívumok által ihletett pecséteket készítettek a kicsik. A gyerekek vágták, ragasztották, végül ki is próbálták a tulipán, virág és szívecske formájú pecsétnyomókat.
Az udvaron a népi játékok is használatban voltak. Aki éppen nem a kézművességgel volt elfoglalva, ők a szabadban töltötték el idejüket. Ez idő alatt a konyhában csörögefánk készült. A finomságot jóízűen fogyasztották a gyerekek a foglalkozás végén.
A program a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
Ungvár napja alkalmából a hagyományos kárpátaljai esküvői szokásokat, népdalokat és táncokat elevenítettek fel a megyeszékhely központjában.