A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 30.
A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között.
A májusfa állítása nemcsak vidékünkön, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert szokás. Az éj leple alatt titokban kivágott, és a kiválasztott lányos ház kapujában felállított fát szalagokkal díszítették a legények. A szalagokat egykoron zsebkendők, virágok, bor, néha hímes tojások helyettesítették. A díszes fát általában a kapufélfára, kútágashoz rögzítették.
A sudár fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni. Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A feldíszített fa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma.
A „májfa” állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A programra Bátyúból érkeztek gyerekek. A tárlatvezetést és a kerti sétát követően az iskolások szalagokat, majd pedig virágcsokrot kötözve díszítették fel a fát. Ezután kézműves foglalkozás következett. Beregi motívumok által ihletett pecséteket készítettek a kicsik. A gyerekek vágták, ragasztották, végül ki is próbálták a tulipán, virág és szívecske formájú pecsétnyomókat.
Az udvaron a népi játékok is használatban voltak. Aki éppen nem a kézművességgel volt elfoglalva, ők a szabadban töltötték el idejüket. Ez idő alatt a konyhában csörögefánk készült. A finomságot jóízűen fogyasztották a gyerekek a foglalkozás végén.
A program a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...