A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 30.
A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között.
A májusfa állítása nemcsak vidékünkön, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert szokás. Az éj leple alatt titokban kivágott, és a kiválasztott lányos ház kapujában felállított fát szalagokkal díszítették a legények. A szalagokat egykoron zsebkendők, virágok, bor, néha hímes tojások helyettesítették. A díszes fát általában a kapufélfára, kútágashoz rögzítették.
A sudár fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni. Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A feldíszített fa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma.
A „májfa” állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A programra Bátyúból érkeztek gyerekek. A tárlatvezetést és a kerti sétát követően az iskolások szalagokat, majd pedig virágcsokrot kötözve díszítették fel a fát. Ezután kézműves foglalkozás következett. Beregi motívumok által ihletett pecséteket készítettek a kicsik. A gyerekek vágták, ragasztották, végül ki is próbálták a tulipán, virág és szívecske formájú pecsétnyomókat.
Az udvaron a népi játékok is használatban voltak. Aki éppen nem a kézművességgel volt elfoglalva, ők a szabadban töltötték el idejüket. Ez idő alatt a konyhában csörögefánk készült. A finomságot jóízűen fogyasztották a gyerekek a foglalkozás végén.
A program a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.
A nézőtéren elhelyezett több mint ötven pótszék is jelezte, milyen hatalmas érdeklődés mutatkozik meg Szűcs Nelli Jászai-díjas színésznőnek, a beregszászi színház egyik alapítójának a Fedák Sáriról szóló előadása iránt. A múlt század ünnepelt primadonnája a máig legismertebb beregszászi halálának 70...