A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 30.
A májusfaállítás hagyományát elevenítették fel a gyerekek a Nagyberegi Tájházban.
Az április 28-i foglalkozás arra emlékeztet, hogy a hagyomány szerint május elsején a lányok háza elé színes májusfát állítottak a legények.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között.
A májusfa állítása nemcsak vidékünkön, hanem az egész magyar nyelvterületen ismert szokás. Az éj leple alatt titokban kivágott, és a kiválasztott lányos ház kapujában felállított fát szalagokkal díszítették a legények. A szalagokat egykoron zsebkendők, virágok, bor, néha hímes tojások helyettesítették. A díszes fát általában a kapufélfára, kútágashoz rögzítették.
A sudár fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni. Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A feldíszített fa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma.
A „májfa” állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A programra Bátyúból érkeztek gyerekek. A tárlatvezetést és a kerti sétát követően az iskolások szalagokat, majd pedig virágcsokrot kötözve díszítették fel a fát. Ezután kézműves foglalkozás következett. Beregi motívumok által ihletett pecséteket készítettek a kicsik. A gyerekek vágták, ragasztották, végül ki is próbálták a tulipán, virág és szívecske formájú pecsétnyomókat.
Az udvaron a népi játékok is használatban voltak. Aki éppen nem a kézművességgel volt elfoglalva, ők a szabadban töltötték el idejüket. Ez idő alatt a konyhában csörögefánk készült. A finomságot jóízűen fogyasztották a gyerekek a foglalkozás végén.
A program a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...