Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2024. május 02.
Május elsejéhez egy igen érdekes és szó szerint színes szokás kötődik, mégpedig a májusfa állítás. Sajnos ez a hagyományunk is egyre inkább a feledés homályába merül, viszont hosszú évszázadokig virágzott, ugyanis a májusfaállítás egészen a 15. századig nyúlik vissza.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet minden évben igyekszik programjába egy olyan alkalmat beilleszteni május elsején, ahol felelevenítik ezt a szép hagyományt: májusfát állítanak. Fantasztikus dolog ez, hiszen lassan már a falvakban is egyre ritkábban látunk májusfát, így a mai gyerekek nem is tudják, honnan ered ez a szokás, és mit jelent valójában. Az alkalomra ezúttal az ungvári járási Homokról érkeztek diákok, akiknek Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse mesélt.
– A májusfaállítás a megújulás, a tavasz szimbóluma, és egyben a szerelem és az udvarlás szimbóluma is a fiatalok körében. A szépen feldíszített májusfát a fiúk állították azokhoz a lányos házakhoz, ahová udvarolni szerettek volna.
A közeledés komolyságát többféleképpen tudták kifejezni, mégpedig színekkel. A zömében zöld színű szalag inkább a még éretlen, fiatal udvarlásról szólt, viszont, ha a rózsaszín dominált, ott már közel volt az eljegyzés, a lila pedig a mélyebb érzelmekről árulkodott – magyarázta Gál Adél.
A gyerekeket a tájházhoz tartozó botanikus kertbe invitálták, ahol a fiúk az ott lévő egyik fáról egy hatalmas ágat vettek le, behozták az udvarra, ahol sok-sok színes szalag és egy csokor virág került rá. A lányok és fiúk együtt díszítették a fát, amely végül csodálatos színekben pompázott. Nem maradt más hátra, mint felállítani a tájház kapujában, annak ellenére, hogy ott nincs eladó lány.
– Régi vágyunk volt ellátogatni ide, ma végre sikerült. Szervezőpedagógusként tevékenykedem és fontosnak tartom, hogy sok hagyományőrző programot rendezzünk a gyerekeknek, amit nagyon szeretnek. Emellett történész is vagyok, így benne van a véremben, hogy ezen a téren is átadjam a gyerekeknek a hagyományokat és arra ösztönözzem őket, hogy tanulják és őrizzék meg azokat. A mostani alkalom kiváló lehetőség volt arra, hogy a gyerekek meg is éljék a májusfaállítás szépségét, kipróbálhassák az itt lévő népi játékokat – fejtette ki Mihajlovicsné Tóth Krisztina, a Homoki Gimnázium szervezőtanára.
Megszokott, hogy a kézműves foglalkozás után a gyerekeket finom ételekkel kínálják meg. Ezúttal a sokféleképpen ismert egyszerű, mégis isteni kremzlit, lapcsánkát, tócsnit – ki hogy ismeri –, kóstolhatták meg a résztvevők.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
