Írta: Kun Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 19.
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének Magyar Tanszéki Csoportja idei húsvétváró szaknapját az intézmény oktatói, hallgatói és minden érdeklődő számára.
A Kótyuk István Filológiai Campus aulájában megtartott esemény célja az volt, hogy a résztvevők együtt hangolódjanak az ünnepre, miközben a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokat, szimbólumokat és szokásokat ismerhetik meg. A rendezvényt Kész Margit, a Magyar Tanszéki Csoport docense nyitotta meg, aki bevezette a hallgatóságot a kárpátaljai húsvéti szokások szerteágazó világába. Előadásában részletesen ismertette a nagyheti hagyományokat, kezdve a nagycsütörtöki (zöldcsütörtöki) szokásokkal – amikor a hagyomány szerint valamilyen zöld színű ételt kell lenni, ami lehet hagymaszár vagy petrezselyem, hogy egész évben egészségesek legyünk –, egészen a nagypénteki böjtig, amelyhez több helyi hiedelem is kapcsolódik. Például Salánkon úgy tartják, hogy „a nagypénteken díszített tojás soha nem romlik meg”, míg Tiszabökényben még ma is él az „aranyos vízben való mosakodás” szokása, amely szépséget és egészséget hoz az évre – tudhatták meg a jelenlévők Kész Margit szavaiból.
A hallgatóság betekintést nyerhetett a különböző kárpátaljai régiók sajátos húsvéti étkezési és tojásdíszítési szokásaiba is. A rendezvényen bemutatták a salánki viaszolt hímes tojásokat, valamint a beregi karcolt mintákat.
Az előadáson sor került a hagyományos húsvéti kosár tartalmának bemutatására is, amely a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb eleme. A kosár tartalmát olyan jelképes ételek alkották, mint a bárány alakú vaj, a hímes tojás, a cékla, a torma, a bor, a sonka, a kolbász, valamint a kendővel, úgynevezett pászkaterítővel letakart pászka. Mint Kész Margit kiemelte, „nem a húsételek a legfontosabbak a szentelmények sorában”, hiszen sok helyen először a pászkát, máshol a hímes tojást eszik meg az ünnepi asztalnál.
A rendezvény zárásaként a jelenlévők is megkóstolhatták a hagyományos húsvéti ételeket, amelyeket a Magyar Tanszéki Csoport és a Filológia Kar munkatársai készítettek. Emellett lehetőség nyílt a hímes tojások díszítésének kipróbálására is, így mindenki aktív részese lehetett a hagyományok továbbéltetésének.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Interjú Lengyel János irodalmi szerkesztő, humoristával nemrég megjelent új könyve apropóján.
A nagy palóc mesemondó, író, újságíró, politikus, Mikszáth Kálmán 1910. május 28-án adta vissza lelkét a Teremtőnek. Irodalmi sikerei, magánéleti és politikai sikerei csúcsán, 68 éves korában távozott az élők sorából.
Idén lesz ötéves a Mitracsek Presszó! című kulturális rendezvénysorozat. A kezdeményezés életre hívója, Lengyel János író, újságíró, a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat szerkesztője, május 19-én, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rákospalotai könyvtárába hívta az irodalomkedvelőket...
