Írta: Kun Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 19.
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének Magyar Tanszéki Csoportja idei húsvétváró szaknapját az intézmény oktatói, hallgatói és minden érdeklődő számára.
A Kótyuk István Filológiai Campus aulájában megtartott esemény célja az volt, hogy a résztvevők együtt hangolódjanak az ünnepre, miközben a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokat, szimbólumokat és szokásokat ismerhetik meg. A rendezvényt Kész Margit, a Magyar Tanszéki Csoport docense nyitotta meg, aki bevezette a hallgatóságot a kárpátaljai húsvéti szokások szerteágazó világába. Előadásában részletesen ismertette a nagyheti hagyományokat, kezdve a nagycsütörtöki (zöldcsütörtöki) szokásokkal – amikor a hagyomány szerint valamilyen zöld színű ételt kell lenni, ami lehet hagymaszár vagy petrezselyem, hogy egész évben egészségesek legyünk –, egészen a nagypénteki böjtig, amelyhez több helyi hiedelem is kapcsolódik. Például Salánkon úgy tartják, hogy „a nagypénteken díszített tojás soha nem romlik meg”, míg Tiszabökényben még ma is él az „aranyos vízben való mosakodás” szokása, amely szépséget és egészséget hoz az évre – tudhatták meg a jelenlévők Kész Margit szavaiból.
A hallgatóság betekintést nyerhetett a különböző kárpátaljai régiók sajátos húsvéti étkezési és tojásdíszítési szokásaiba is. A rendezvényen bemutatták a salánki viaszolt hímes tojásokat, valamint a beregi karcolt mintákat.
Az előadáson sor került a hagyományos húsvéti kosár tartalmának bemutatására is, amely a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb eleme. A kosár tartalmát olyan jelképes ételek alkották, mint a bárány alakú vaj, a hímes tojás, a cékla, a torma, a bor, a sonka, a kolbász, valamint a kendővel, úgynevezett pászkaterítővel letakart pászka. Mint Kész Margit kiemelte, „nem a húsételek a legfontosabbak a szentelmények sorában”, hiszen sok helyen először a pászkát, máshol a hímes tojást eszik meg az ünnepi asztalnál.
A rendezvény zárásaként a jelenlévők is megkóstolhatták a hagyományos húsvéti ételeket, amelyeket a Magyar Tanszéki Csoport és a Filológia Kar munkatársai készítettek. Emellett lehetőség nyílt a hímes tojások díszítésének kipróbálására is, így mindenki aktív részese lehetett a hagyományok továbbéltetésének.
Október 23-án azokra emlékezünk, akik hittek egy szabadabb, igazságosabb jövőben, akik mertek kiállni hazájukért, nemzetükért és az emberi méltóságért. Emlékezünk a hősökre, az áldozatokra és mindazokra, akiknek a helytállása örök példaként él tovább bennünk.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
Nagy Imre, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének mellszobrát október 20-án leplezték le ünnepélyes keretek között Ungváron. Kocsis András Sándor szobrászművész alkotását Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET), a budape...
Közel harminc 1-4. osztályos beregvidéki kisiskolás gyűlt össze a beregszászi Tanítók Házában, hogy részt vegyen az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Szalai Borbála szavalóversenyen.
