Írta: Turbók Attila | Forrás: | 2023. április 17.
Megjelent a hatodik évfolyamába lépett Magyar Múzsa idei első száma. A folyóirat ezúttal két meghatározó gondolatkörre épül. Megemlékezik a kétszáz éve született Petőfi Sándorról, emellett több vers és prózai írás idézi fel a háborúk idegeinkbe ivódott rémületét, hallgatólagosan, kimondatlanul utalva napjaink határainkhoz közeli szörnyű háborújára.
Petőfi kardja című esszéjében a friss Magyar Örökség díjas Döbrentei Kornél hagyatkozva a Németh László-i életmű erkölcsi tanulságaira, keserűen említi, hogy mindazok, akik vallják és vállalják Petőfi, illetve Németh László szellemi örökségét, napjainkban is számolhatnak azzal, hogy margóra szorítják, rágalmakkal illetik és ellehetetlenítik őket egyfajta nemzetietlen „igazság” nevében. „Aki a magyarság érdekében igazmondásra mer vállalkozni, kardélre hányatik”, írja keserűen.
Miklós Péter A (nem) mindennapi Petőfi című dolgozatában a költő utóéletének, megítélésének különböző megközelítéseit vizsgálja, felidézve azokat, akik Veres Pétertől Féja Gézán keresztül Illyés Gyuláig szellemi- politikai előzményként tekintettek Petőfi Sándorra.
Sinkovits-Vitay András, mintegy édesapját, Sinkovits Imrét is megidézve, összefoglalja azokat az élményeit és ismereteit, amelyeket a Petőfi-versek vonzáskörében szerzett.
Földesdy Gabriella a színpadi szerző Petőfit mutatja be az olvasóknak, kezdve első színművével, a Zöld Marcival, folytatva a Tigris és hiéna című történelmi drámával, de kitér a Shakespeare-fordító Petőfire is, különös tekintettel Coriolanus-fordítására. Shakespeare-nél maradva Wodianer-Nemessuri Zoltán a hamleti kérdést veti fel Költő lenni vagy nem lenni címmel. Sorra veszi a költő követőit, rajongóit, kritikusait, nem titkolva a költői életmű kisajátítóinak koronként változó törekvéseit és szándékait. Kelényi István Petőfi arcképeiről ír az első dagerrotípiától a költőt ábrázoló képekig és szobrokig.
A másik fő témáról, a háború szörnyűségeiről Elmer István ír megrendítően Háború című kisprózájában. Egy kisgyermek szájába adja a novella utolsó mondatait: „A tiszt elfordította a fejét és sírt. Én meg álltam, kezemben az elsütött pisztollyal, s nem értettem: ilyen könnyű megölni, azt, ami él?” Napjainkban az efféle szörnyűséget idéző mondatok végéről sajnos már nem is igazán hiányzik a rádöbbenés kérdőjele. Versben is felbukkan a gyermeki félelem és a reménykedés: „… és ugye, él még, él még biztos’ az én apukám is?” (Tóthárpád Ferenc: Karácsony háború idején.) Békét áhító háborús vers Balázs F. Attila költeménye is: 2023 fehér békegalambja címmel.
Ritka filmtörténeti dokumentum a hazánkban élő lengyel költő, Konrad Sutarski beszélgetés-interjúja a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas filmrendezővel, Andrej Wajdával. Az interjú 1993-ban készült és a Magyar Múzsa e számában jelent meg először. Az interjú folytatása a júniusi számban lesz olvasható. Sutarski az alkotó kompromisszum mibenlétéről faggatja a művészt, hiszen a kor, amelyben élt, nem nélkülözhette ezt a hozzáállást.
A képzőművészeti rovat szerkesztője, Mártonfi Benke Márta a festőművész Papageorgiu Andrea műtermében járt. A portréból kiderül, hogy a gazdag színvilágú, izgalmas képek igazolják a művésznő eltökélt szándékát, a művészi hitelesség igényét.
A folyóirat márciusi száma ezúttal is bővelkedik versekben. Oláh András, Tari István, Balázs F. Attila, Ószabó István, Jóna Dávid, Aknay Tibor, Payer Imre és mások mellett ezúttal Shurouk Hammoud szír költőnő versei is helyet kaptak a márciusi számban, Balázs Boróka fordításában. A lap ugyanakkor közreadta a közelmúltban 76 éves korában elhunyt Saitos Lajos Mesterek dicsérete című szép versét, így búcsúzva a székesfehérvári költőtől.
A recenziók rovatában Bakacsi Ernő új könyvéről Oláh András írt ismertetőt, de olvashatunk Szuromi Pál és Kaiser László közelmúltban megjelent könyvéről is.
A lapot Sarusi Mihály Kihagyott ezeknek az eszük című ironikus-szarkasztikus írása zárja.
Befejezésül Kiss Benedek e számban közölt Sziréna-üvöltésben című versének emlékezetes sorait idézem, hogy kitartson bennünk a vers üzenete a következő Magyar Múzsa megjelenéséig:
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
