Írta: Turbók Attila | Forrás: | 2023. április 17.
Megjelent a hatodik évfolyamába lépett Magyar Múzsa idei első száma. A folyóirat ezúttal két meghatározó gondolatkörre épül. Megemlékezik a kétszáz éve született Petőfi Sándorról, emellett több vers és prózai írás idézi fel a háborúk idegeinkbe ivódott rémületét, hallgatólagosan, kimondatlanul utalva napjaink határainkhoz közeli szörnyű háborújára.
Petőfi kardja című esszéjében a friss Magyar Örökség díjas Döbrentei Kornél hagyatkozva a Németh László-i életmű erkölcsi tanulságaira, keserűen említi, hogy mindazok, akik vallják és vállalják Petőfi, illetve Németh László szellemi örökségét, napjainkban is számolhatnak azzal, hogy margóra szorítják, rágalmakkal illetik és ellehetetlenítik őket egyfajta nemzetietlen „igazság” nevében. „Aki a magyarság érdekében igazmondásra mer vállalkozni, kardélre hányatik”, írja keserűen.
Miklós Péter A (nem) mindennapi Petőfi című dolgozatában a költő utóéletének, megítélésének különböző megközelítéseit vizsgálja, felidézve azokat, akik Veres Pétertől Féja Gézán keresztül Illyés Gyuláig szellemi- politikai előzményként tekintettek Petőfi Sándorra.
Sinkovits-Vitay András, mintegy édesapját, Sinkovits Imrét is megidézve, összefoglalja azokat az élményeit és ismereteit, amelyeket a Petőfi-versek vonzáskörében szerzett.
Földesdy Gabriella a színpadi szerző Petőfit mutatja be az olvasóknak, kezdve első színművével, a Zöld Marcival, folytatva a Tigris és hiéna című történelmi drámával, de kitér a Shakespeare-fordító Petőfire is, különös tekintettel Coriolanus-fordítására. Shakespeare-nél maradva Wodianer-Nemessuri Zoltán a hamleti kérdést veti fel Költő lenni vagy nem lenni címmel. Sorra veszi a költő követőit, rajongóit, kritikusait, nem titkolva a költői életmű kisajátítóinak koronként változó törekvéseit és szándékait. Kelényi István Petőfi arcképeiről ír az első dagerrotípiától a költőt ábrázoló képekig és szobrokig.
A másik fő témáról, a háború szörnyűségeiről Elmer István ír megrendítően Háború című kisprózájában. Egy kisgyermek szájába adja a novella utolsó mondatait: „A tiszt elfordította a fejét és sírt. Én meg álltam, kezemben az elsütött pisztollyal, s nem értettem: ilyen könnyű megölni, azt, ami él?” Napjainkban az efféle szörnyűséget idéző mondatok végéről sajnos már nem is igazán hiányzik a rádöbbenés kérdőjele. Versben is felbukkan a gyermeki félelem és a reménykedés: „… és ugye, él még, él még biztos’ az én apukám is?” (Tóthárpád Ferenc: Karácsony háború idején.) Békét áhító háborús vers Balázs F. Attila költeménye is: 2023 fehér békegalambja címmel.
Ritka filmtörténeti dokumentum a hazánkban élő lengyel költő, Konrad Sutarski beszélgetés-interjúja a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas filmrendezővel, Andrej Wajdával. Az interjú 1993-ban készült és a Magyar Múzsa e számában jelent meg először. Az interjú folytatása a júniusi számban lesz olvasható. Sutarski az alkotó kompromisszum mibenlétéről faggatja a művészt, hiszen a kor, amelyben élt, nem nélkülözhette ezt a hozzáállást.
A képzőművészeti rovat szerkesztője, Mártonfi Benke Márta a festőművész Papageorgiu Andrea műtermében járt. A portréból kiderül, hogy a gazdag színvilágú, izgalmas képek igazolják a művésznő eltökélt szándékát, a művészi hitelesség igényét.
A folyóirat márciusi száma ezúttal is bővelkedik versekben. Oláh András, Tari István, Balázs F. Attila, Ószabó István, Jóna Dávid, Aknay Tibor, Payer Imre és mások mellett ezúttal Shurouk Hammoud szír költőnő versei is helyet kaptak a márciusi számban, Balázs Boróka fordításában. A lap ugyanakkor közreadta a közelmúltban 76 éves korában elhunyt Saitos Lajos Mesterek dicsérete című szép versét, így búcsúzva a székesfehérvári költőtől.
A recenziók rovatában Bakacsi Ernő új könyvéről Oláh András írt ismertetőt, de olvashatunk Szuromi Pál és Kaiser László közelmúltban megjelent könyvéről is.
A lapot Sarusi Mihály Kihagyott ezeknek az eszük című ironikus-szarkasztikus írása zárja.
Befejezésül Kiss Benedek e számban közölt Sziréna-üvöltésben című versének emlékezetes sorait idézem, hogy kitartson bennünk a vers üzenete a következő Magyar Múzsa megjelenéséig:
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
