Magyar kultúra napja: „Mindenki átérezheti, mit jelent magyarnak lenni”

Írta: H. G. | Forrás: vajma.info | 2014. január 18.

Péntek este tartották meg a zentai Művelődési Házban a magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepséget, amelyen átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb elismeréseit, valamint a Vajdasági Szép Magyar Könyv című pályázat díjait is. Az ünnepség vendégeit elsőként Dudás Károly Magyar Örökség-díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke üdvözölte, aki kiemelte, tizenötödik alkalommal rendezték a magyar kultúra napja alkalmából szervezett központi ünnepséget Zentán, ahol – ahogyan fogalmazott – nemcsak a Himnusz születésére való emlékezés miatt gyűlnek össze minden évben a kulturális élet képviselői, hanem azért is, hogy megosszák egymással gondolataikat a magyar kultúra állapotáról, illetve azért is, hogy erőt merítsenek az együvé tartozásból.

Magyar kultúra napja: „Mindenki átérezheti, mit jelent magyarnak lenni”

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében kifejtette, a magyar kultúra napján mindenki átérezheti, mit jelent magyarnak lenni. Úgy fogalmazott, ezen a napon együtt hangsúlyozzuk, hogy kultúránk az az értékvilág, amely a megtanuljuk a magunk lényegét a legteljesebben kifejezni, amely megvilágítja lelkünket, gondolkodásunkat. Nemzeti értékeink ünnepe a huszonegyedik században többszörösen is kiemelkedően fontos számunkra, hiszen – mint mondta – a mai világ elmossa a határokat, csak az egyént éltetve letagadja a közösséget. Hangsúlyozta, a nemzet egysége, évtizedekig háttérbe szorított összetartozása a Magyar Kormány kiemelt, alkotmányban rögzített hitvallása, majd hozzátette, a magyar állampolgárság egységesítő erejével több mint félmillió külhoni magyar fejezte ki a nemzet összetartozásának fontosságát.

Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa köszöntőjében a vajdasági magyar kulturális élet legfőbb jellemvonásairól beszélt, valamint a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájában megfogalmazott célkitűzések jelentőségét hangsúlyozta. Cáfolta a vajdasági magyar kulturális élet gettósodására vonatkozó véleményeket, majd Fülöp Lajost idézve leszögezte, annál, hogy hányan vagyunk, és hányan leszünk, jóval fontosabb kérdés az, hogy milyenek vagyunk, és milyenek leszünk.

A köszöntők után átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét. Magyar Életfa díjban Boros György grafikusművész, nyugalmazott képzőművészet szakos tanár, dr. Káich Katalin professor emeritus, művelődéstörténész, Molnár József öntevékeny színész, rendező és Ricz Péter régész, nyugalmazott főmuzeológus részesült.

Aranyplakettel Lajkó Félix hegedű- és citeraművész, Plakettel pedig Raj Rozália és Nagy István népi textília- és viseletkutatók, a Vajdasági Magyar Folklórközpont alapítói és működtetői, Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László néptáncoktatók, művészeti vezetők, Vas Brezovszki Tímea és Vas Endre, néptánc- és népzeneoktatók, valamint a Q Képzőművészeti Csoport munkáját ismerték el.

Ezt követően sor került a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2013 című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is. A bírálóbizottság, amelynek tagjai Árokszállási Károly tipográfus, Szilágyi Gábor reklámgrafikus és Torok Melinda festő voltak, a Vajdasági Szép Magyar Könyv Díját Ninkov Kovacsev Olga Az idő arcai című könyvéért a Szabadkai Városi Múzeumnak ítélte oda. A legszebb gyermek- és ifjúsági könyv a Forum Könyvkiadó Intézet, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Jó Pajtás közös kiadványa, az Ezüsttulipán című válogatáskötet lett, amit Bordás Győző állított össze, és Szalma Viktória illusztrált. A művészeti könyvek és albumok között Tolnai Ottó Kalapdoboz (Képzőművészeti írások) című művéért a Forum Könyvkiadó Intézet, a tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek és felsőoktatási kiadványok között Hózsa Éva Mesterségem: irodalomtanár című művéért a szabadkai Életjel Kiadó, a szépirodalmi kiadványok között Klemm József Kilencvenkilenc című művéért a Forum Könyvkiadó Intézet kapta a legszebb könyvnek járó elismerést. Dicsérő oklevelet kapott a Forum Könyvkiadó Intézet Ózer Ágnes Volt egyszer egy Újvidék című könyvéért, a budapesti PRAE.HU Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet Bicskei Gabriella Puha kert című kötetéért (külön elismerésben részesült Sirbik Attila és Daniela Mamužić a könyv nyomdai előkészítésért), a Szabadkai Városi Múzeum Ninkov Kovacsev Olga és Ljubica Dulić Vuković Szecesszió a szabadkai közgyűjteményekben című művéért, valamint az Életjel Kiadó és a Forum Könyvkiadó Intézet Danyi Magdolna Enyhület és felröppenés című kötetéért (külön elismerésben részesült Sirbik Attila és Sütő Anna a grafikai szerkesztésért). A szakbizottság ezenkívül dicsérő oklevelet adományozott a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának, a Zentai Történelmi Levéltárnak és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek is A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozatáért.

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepség alkalmi műsorában közreműködött Elor Emina Pataki-gyűrű díjas színművésznő, Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó, valamint a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ kilencszeresen kiválóan minősült Cirkalom táncegyüttese, amelyet a Csalóka zenekar kísért. Az ünnepség zárásaként pedig Lajkó Félix, az Aranyplakettel kitüntetett világhírű hegedű- és citeraművész lépett színpadra zenésztársával, Brasnyó Antallal.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI