A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018-óta ünnepeljük a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
Írta: KMMI | Forrás: hirado.hu | 2021. február 18.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018-óta ünnepeljük a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
Az olvasás kifakulásával elkezdett a művészet is kiveszni a mindennapi életből. Manapság inkább vizuális irányba tolódtunk el, és sokkal szívesebben nézik az emberek a televíziót, mintsem, hogy olvassanak.
„Temetik az irodalmat” – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette, a széppróza ezzel szemben még nem halott, hiszen történetekre mindig szükségünk lesz.
Demeter Szilárd szerint sajnálatos módon Magyarországon a prózaírók már nem az olvasóknak írnak, hanem sokkal inkább egymásnak, és ezáltal egyre jobban elveszítik közönségüket. Ezért érzi feladatának a Petőfi Irodalmi Múzeum, hogy visszavigyék az emberekhez ezt a gyönyört. A kortárs írókból az alázat hiányzik, amit elődjeik képviseltek. Márai Sándor több művében is foglalkozik ezzel a kérdéssel.
„Ha ma magyar írót szeretnénk eladni a világban, akkor az elsők között Márai van, Szabó Magda a második” – fogalmazott az igazgató.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...