Írta: | Forrás: hirado.hu | 2025. május 01.
Ma a Szent Család néma tanújának, Szent Józsefnek van liturgikus ünnepnapja. Cselekedeteiről szűkszavúan regél a Biblia, alig tudunk róla valamit, csak annyit, hogy egész életében ott állt Jézus mögött – s ezzel mindent megtett, amit csak egy apa tehet. Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án a katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította.
Szent József apjaként nevelte, óvta Jézust, pedig – a keresztények hite szerint – biológiai értelemben nem is volt az apja. Csak szívben és lélekben. Az írások annyit őriztek meg róla, hogy Dávid házából származik, Máté evangélista szerint „Jákob nemzette Józsefet, Mária férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte. Így a nemzedékek száma: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig tizennégy nemzedék” (Máté 1,16-17).
Ez olyan fontos információ, hogy Lukács is megemlíti: „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lukács 2,4). Miért lényeges ez?
Mert Isten Dávid házának tett ígéretet arra, hogy valamikor később is trónra jut.
Jeremiás könyvében olvassuk: „Ezt mondja az Úr: Dávid nem marad férfi sarjadék nélkül, hogy legyen, aki Izrael házának trónjára üljön” (Jeremiás 33,17).
Csakhogy: Máté evangélista felsorolásából az is kiderül, hogy Szent József családfája nem Dáviddal kezdődik, mert az sokkal ősibb, visszanyúlik egészen Ábrahámig, akiről ez olvasható Mózes első könyvében: „Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is” (1. Mózes 17,7). József tehát egy olyan családból származott, amely Ábrahám révén az Istennel kötött örök szövetség hordozója, Dávid révén pedig a királyi trón örököse. Ez kettős örökséget, és ami ezzel együtt jár, kettős küldetést, kötelezettséget jelent.
Ebbe a családba született Jézus, akiről tudjuk, hogy személyében a József őseinek adott mindkét isteni ígéretet beteljesítette.
József egyébként a dávidi ház elszegényedett ágából származik. Ácsmester volt, és valószínűleg Jézus nyilvános fellépése előtt halt meg, hiszen csakis ebben az esetben szállhatott Jézusra az ábrahámi örökség terhe, aminek birtokában már megkezdhette a mindannyiunk megváltását elhozó tanítói munkásságát.
Máté evangélista János családfájának leírása után rögvest Jézus születésével folytatja írását, mintegy jelezve, hogy e két gondolat mennyire fontos az üdvtörténet szempontjából. Adjuk is át a szót rögvest az evangélium írójának: „Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek – ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el” (Máté 1,18-25).
Lukács evangélistától tudjuk: „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát” (Lukács 2,1-7).
Máté evangélista Jézus születésének történetét a napkeleti bölcsek látogatásával egészíti ki, akik először Heródeshez mentek, majd onnan folytatták útjukat Betlehembe: „Azután, hogy elmentek, megjelent Józsefnek álmában az Úr angyala, s ezt mondta neki: Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni. Fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig. Így beteljesedett, amit a próféta szavával mondott az Úr: Egyiptomból hívtam az én fiamat” (Máté 2,13).
Máté evangélista azzal folytatja az írását, hogy „amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, és így szólt hozzá: Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek! Erre fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Izrael földjére ment. De amikor meghallotta, hogy Archelausz uralkodik Júdeában apja, Heródes után, félt odamenni, ezért egy álmában kapott utasításra Galilea tartományba költözött” (Máté 2, 19-22).
Az utolsó híradás József nevét már nem is említi, itt már a Szent Család áll a középpontban: Jézus „szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre. Mivel azt hitték, hogy az útitársaik körében van, elmentek egy napi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább. Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged. Mire ő így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? Ők azonban a nekik adott választ nem értették. Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik” (Lukács 2,41-51).
Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án írta alá Quemadmodum Deus kezdetű dekrétumát, mellyel a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet. Ezen alkalom 150. évfordulóján, 2020. december 8-án tette közzé Ferenc pápa Patris corde, vagyis Atyai szívvel kezdetű apostoli levelét, s egyúttal meghirdette a Szent József-évet, amely 2021. december 8-ig tartott.
Szent II. János Pál pápa az 1989. augusztus 15-én, tehát Szűz Mária mennybevételének ünnepén apostoli buzdítást bocsátott ki Szent Józsefről. Az atyaságot szolgálatnak nevező Redemptoris custos című pápai írás, amely alcíme szerint Szent Józsefnek Jézus Krisztus és az egyház életében kifejtett tevékenységéről szól, leszögezi: „amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az Egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték. A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához.”
Mindezek alapján nem véletlen, hogy Szent József égi segítségét a katolikusok ima formájában is kérhetik. Eszerint: „Szent József, légy házunk ura, kis családunk patrónusa. Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket. Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat. Küzdelmekben légy segélyünk, erényekben példaképünk.”
Szent József alakja a költőket is megihlette. Reményik Sándor például a József, az ács, az Istennel beszél című versében ezt írta:
A címben idézett mondat volt Frida Kahlo mexikói festőművész mottója, aki önéletrajzi ihletésű, szimbolikus elemekkel átszőtt festményeiről ismert. Életét súlyos betegségek, egy fatális baleset és maradandó sérülések árnyékolták be, amelyek alkotásai központi témái lettek, de ő volt az első fes...
A Hagyományok Háza Hálózat a Petőfi Kulturális Program keretében szervezte meg a Közösségi Szőttes Konferenciasorozat második eseményét. A találkozónak az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola adott otthont. A nagy érdeklődés mellett megtartott szimpóziumon egy fontos bejelentés is...
Május 3-án különleges zenei élményben lehetett része azoknak, akik ellátogattak a Nagyszőlősi Szelíd Lovas Népfőiskolához. A Kiss Kata Zenekar ugyanis turnéja egyik utolsó állomásaként ismét Kárpátaljára látogatott, hogy egy felemelő koncerttel örvendeztesse meg a helyieket. Az esemény a Szelíd Lova...
Egy újabb csodálatos kiállításnak ad otthont a Munkácsy Mihály Magyar Ház. Ezúttal a Beregszentmiklóson élő és alkotó 82 éves Bokotej Lóránt festőművész, szobrász alkotásaiból nyílt gazdag tárlat május másodikán.
