Írta: | Forrás: hirado.hu | 2024. október 05.
A legtöbbet fordított írónő, a magyar női irodalom legismertebb képviselője, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar írója. Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Személyisége alakulásában meghatározó volt szülővárosa hagyománya, szellemisége is. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát, ezután a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett.
Költőnek indult, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Az időközben a fővárosba költözött lapból kivált fiatal írócsoport alapította meg az Újhold-kört, Szabó Magda első versesköteteit is az újholdas stílus jellemezte.
Az írónőtől 1949-ben visszavonták a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. A hallgatás évei után prózai művei, A Freskó (1958) és Az őz (1959) című regényei hozták meg számára a sikert.
Szabó Magda élete 1959-től sikertörténet, egy olyan stabil írói életút, mely utóéletében is gyümölcsöző, hiszen hatása a kortárs magyar irodalomban érezhető, folyamatosan jelen van. Legnagyobb ma alkotó írónőink nevezik meg első helyen példaként, és sokak első olvasmányélménye köthető ifjúsági regényeihez, gyermekirodalmához.
Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain. Az írónő nyolcvanöt évesen Für Elise című önéletrajzi regényével engedte különösen közel emlékeihez, fiatalkora történéseihez az olvasót. A tervezett folytatást azonban már nem tudta megírni, a mű varázsához lezáratlansága is hozzájárul.
Ő a valaha legtöbbet fordított magyar író, a világ az utóbbi években fedezte fel magának. „Az ajtó” című regényét 42 nyelvre fordították le, 2012-ben Szabó István rendezett belőle filmet az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével. Ez volt az egyetlen magyar regény, mely felkerült a The New York Times 10-es listájára.
Az írónő 14 éve, 2007. november 19-én, 90 éves korában hunyt el kerepesi otthonában, békésen, olvasás közben érte a halál.
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
