Írta: | Forrás: hirado.hu | 2024. október 05.
A legtöbbet fordított írónő, a magyar női irodalom legismertebb képviselője, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar írója. Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Személyisége alakulásában meghatározó volt szülővárosa hagyománya, szellemisége is. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát, ezután a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett.
Költőnek indult, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Az időközben a fővárosba költözött lapból kivált fiatal írócsoport alapította meg az Újhold-kört, Szabó Magda első versesköteteit is az újholdas stílus jellemezte.
Az írónőtől 1949-ben visszavonták a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. A hallgatás évei után prózai művei, A Freskó (1958) és Az őz (1959) című regényei hozták meg számára a sikert.
Szabó Magda élete 1959-től sikertörténet, egy olyan stabil írói életút, mely utóéletében is gyümölcsöző, hiszen hatása a kortárs magyar irodalomban érezhető, folyamatosan jelen van. Legnagyobb ma alkotó írónőink nevezik meg első helyen példaként, és sokak első olvasmányélménye köthető ifjúsági regényeihez, gyermekirodalmához.
Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain. Az írónő nyolcvanöt évesen Für Elise című önéletrajzi regényével engedte különösen közel emlékeihez, fiatalkora történéseihez az olvasót. A tervezett folytatást azonban már nem tudta megírni, a mű varázsához lezáratlansága is hozzájárul.
Ő a valaha legtöbbet fordított magyar író, a világ az utóbbi években fedezte fel magának. „Az ajtó” című regényét 42 nyelvre fordították le, 2012-ben Szabó István rendezett belőle filmet az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével. Ez volt az egyetlen magyar regény, mely felkerült a The New York Times 10-es listájára.
Az írónő 14 éve, 2007. november 19-én, 90 éves korában hunyt el kerepesi otthonában, békésen, olvasás közben érte a halál.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
