Írta: | Forrás: hirado.hu | 2024. március 24.
Ma van virágvasárnap, a nagyhét kezdete, amelyet a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus földi életének csúcspontja, a teremtett világ összes emberének isteni megváltását lehetővé tevő húsvéti áldozat zár le. Jézus meghalt értünk, hogy mi élhessünk.
Már csak néhány nap van hátra, hogy a Biblia tanúsága szerint Jézus azt mondhassa: „beteljesedett” – aztán, ahogyan a szent könyvből tudjuk, lehajtotta a fejét és kilehelte a lelkét (János 19,30). Úton vagyunk a teljesség felé.
Már csak néhány nap van hátra.
Egy hét, mégpedig a nagyhét választ el minket attól, hogy a liturgikus évkörön eljussunk húsvéthoz, a keresztény világ legfőbb ünnepéhez.
Királyhoz, Messiáshoz méltó ünneppel indul a nagyhét virágvasárnappal, amely egyfelől a megváltás lelki előkészületét jelentő bűnbánó nagyböjti időszak utolsó napja, másrészről viszont már a megváltást lehetővé tevő nagyhét kezdete is. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékezünk.
Jézus idejében a Közel-Keleten az volt a szokás, hogy ha egy király vagy valamilyen kimagasló személyiség bevonul egy adott városba, akkor annak lakói tiszteletük és hódolatuk jeléül már a falak előtt többnyire pálmalevelekből árnyékos, fedett folyosót képeztek. Ezt a szokást Jeruzsálemben is tartották, a templomba bevonuló papságot például pálmaágakkal köszöntötték.
Jeruzsálem népe, s az oda a közelgő zsidó ünnepek miatt összesereglett sokaság mind a négy evangélium szerint Jézusnak is megadta ezt a tiszteletet.
Nem véletlen tehát, hogy virágvasárnapot a keresztény világ a latin dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezéssel említi.
Legkorábban a jeruzsálemi egyház ünnepelte, már a 4. századból maradtak erre vonatkozó feljegyzések, hogy aztán hírét a szentföldi zarándokok vigyék szerteszét.
A virágvasárnapi körmenet arra emlékezik, hogy Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg.
A liturgia ősi múltra nyúlik vissza: előbb keleten, de nem sokkal később nyugaton is, már a 6. századtól kezdve megtartották.
Jézustól azonban a jeruzsálemi tömeg azt várta, hogy népének majd e világi megváltást hoz, vagyis elzavarja a római megszállókat. Jézus azonban nem az idegen hatalom rabságából, hanem a bűn rabságából szabadította meg az emberiséget. Ez a gondolat vezet el virágvasárnap dicsőségétől a kereszthalál döbbenetéig.
Ferenc pápa tavaly, virágvasárnapkor ezt tanította: „Tanuljunk édesanyánktól, Szűz Máriától: szívének közelségével követte Fiát, egy lélek volt vele, és bár nem értette őt egészen, vele együtt teljesen ráhagyatkozott az Atyaisten akaratára. A Szűzanya segítsen, hogy álljunk közel a szenvedő, elutasított, elhagyott emberekben jelen lévő Jézushoz! A Szűzanya kézen fogva vezessen bennünket az ezekben az emberekben jelen lévő Jézushoz! Jó utat kívánok mindenkinek húsvét felé!”
Június 18–19-én ismét megfigyelhető volt a Tisza egyik legkülönlegesebb és legritkább természeti látványossága, a tiszavirágzás. A jelenség a Palingenia longicauda nevű kérészfaj tömeges kirepülését jelenti.
Az ungvári születésű Ivaskovics Viktor több mint húsz éve áll elhivatottan a színpadon. Lenyűgöző természetességgel formálja meg a karaktereit, játékában ott a finom humor, az érzelmi mélység, a feszült csendek mögött rejtőző izgatottság, és az a fajta hitelesség, amit nem lehet tanítani, csak megél...
Június 27-e és augusztus 17-e között idén is a műfaji sokszínűség jegyében rendezik meg a Gyulai Várszínház 62. évadát – tájékoztatta a teátrum csütörtökön közleményben az MTI-t.
Több ezren nézték a napfelkeltét Stonehenge felett szombaton, hogy megünnepeljék a nyári napfordulót, ami a tavasz végét jelzi az Egyesült Királyságban. A déli Wiltshire megyében található neolitikus emlékműnél a látványosságra összegyűltek megünnepelték az év leghosszabb napját.
