Írta: Dankai Péter | Forrás: karpataljalap.net | 2021. június 22.
Különleges programokon vehettek részt a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) tagcsaládjai június 18–19-én.
A KMNE szombaton a nagyszőlősi Szelíd Lovasközponttal közösen – rendhagyó módon első alkalommal – lovas szekerezést szervezett a tagcsaládok számára. A nomád életmódot felelevenítő túra gyülekező helye a salánki Mikes-tó mellett fekvő Csizmár Horgásztanya pihenőhelye volt. Innen indultak busszal Nagyszőlősre, ahol a város határában 10 lovas szekér várta őket.
A családok népviseletbe öltöztek, ami még inkább autentikusabbá formálta az eseményt. Miután mindenki elfoglalta a szekereken a helyét, elindulhatott a nomád túra, kiegészülve a lovasközpont 6 gyakorlott lovasával, akik lóháton folytatták útjukat. Az útvonalak mezőkön, bozótos részeken, erdők vadregényes tájain vezettek. A 10 szekér és a lovasok nagyszerű, a mai világban már egyáltalán nem megszokott látványt nyújtottak, amihez zene is társult. A mezei útvonalak döcögős szakaszai, illetve az elénk táruló táj és a napsütés magával hozta a „régi világ” mindennapi körülményeinek magával ragadó életérzéseit.
A túra csupán egy lakott területen, Szőlősegresen (Олешник) ment keresztül. A helyiek ámulva fogadták a különleges, nem mindennapi „karavánt”: videózták, fényképezték, az autók dudaszóval üdvözölték. Kiérve a falu határban, letérve az útvonalról egy mezőségen útonállók „támadták” meg a „konvojt” nagy felfordulást okozva ezzel – amely tényleg nagyon élethűre sikeredett –, hiszen a lovak össze vissza kezdtek vágtázni a szekerekkel, rajtuk az utazókkal. Miután lecsendesedett minden, kenyérlángos és fánk várta a résztvevőket, hogy aztán felfrissülve folytathassák a több mint 4 órás útjukat.
Margitics Ildikó, a Szelíd Lovasközpont társvezetője, a túra egyik szervezője lapunknak elmondta, hogy Nagyszőlősön még 2016-ban a városon belül szerveztek egy kisebb szekeres túrát, viszont a mostani egyedülálló, így a szervezése is érdekes volt. Nemrég voltunk a magyarországi Bugacon, a Kurultájon, és ott láttunk egy nomád vonulást, ami nagyon megihletett minket. Ezen felbuzdulva a KMNE-vel közösen terveztük meg a mostani eseményt – meséli Ildikó.
Salánk határába érve átkeltünk a Szalván, ami szintén nagy élményt jelentett mindenki számára, és még a lovak is olthatták a szomjukat. Még néhány kilométert haladva elértük a salánki kiinduló pihenőhelyet, ahol bográcsgulyás várta a megfáradt utazókat.
Tarpai József, a KMNE elnöke lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: azt gondolom ez egy örök élmény, a gyerekek egész életükben emlékezni fognak erre. Persze nem ez a legkényelmesebb program, mivel mezei-erdős utakon mentünk keresztül, viszont ritkán adatik manapság ilyen lehetőség, hogy a családok szekéren utazhassanak.
A pénteki apák napjával kapcsolatban elmondta, az egyesület fontosnak tartja, hogy nemcsak anyák napja van, hanem apák napja is, így minden évben összegyűlünk mi, apák, ezúttal a Barátság Stadionba. Sütögettünk, focit néztünk, illetve Popovics Béla helytörténész tartott előadást, aztán beszélgettünk az apaságról, az itthon maradásról, a feladatokról. Közel 30 apa vett részt a programon egész Kárpátaljáról.
A Fábián családnak is nagy élményt jelentett a túra. Margit, négy gyermek édesanyja lapunknak elmondta: egyszerűen nagyon jó volt, mi élveztük ezt a zötykölődést a szekéren, csapatba is kerültünk, végig nevettük az egészet. Ezentúl mindig jelentkezni fogunk a hasonló programokra is, egyébként gyerekkoromban szekereztem utoljára. Másképp éltem meg kisgyerekként, mert megszokott volt, most pedig teljesen más élményt nyújtott.
Margitics Eriket, a lovasközpont másik vezetőjét, programfelelőst az esemény megszervezéséről kérdeztük: Nem volt egyszerű dolgom, kb. 2 hónapomba került, hogy a járásból felkutassam a lótartással és szekerezéssel foglalkozó embereket, hiszen már egyre kevesebben lovászkodnak. Házról házra jártam, hogy felkeressem a vidéken ezeket az embereket. Ezenfelül meg kellett vizsgálni a lovaknak és a szekereknek az állapotát is, mert nem mindegyik volt alkalmas arra, hogy részt vegyen ezen a vonuláson. Minden szempontból a biztonság volt számomra a legfontosabb. Azért ezt az útvonalat választottuk, mert a nomád vonulást felelevenítő jelleg volt a cél, ami azt jelenti, hogy egy csöppnyit belekóstolhattunk abba, hogy milyen is volt ezer évvel ezelőtt az őseinknek végigvonulni a sztyeppeken meg az erdőkön. Így átéreztük azokat a küzdelmeket, amelyeken az őseink mentek keresztül, hogy a Kárpát-medencében le tudjanak telepedni.
A vakok munkácsi intézete 1923-ban jött létre dr. Albert munkácsi kórházi igazgató kezdeményezésére. Ő volt az, aki felhívta az iskolai hatóságok figyelmét arra, hogy „Kárpátalján sok világtalan gyermek minden nevelés-oktatás nélkül nő fel és szaporítja az improduktív, egyben fogyasztó eleme...
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
