Lizanec Péter 1930. július 2-án született a szolyvai járási Izvor község erdőmunkás családjában. A Beregszászi 1. Sz. Középiskolában érettségizett 1948-ban. Itt ismerkedett meg elmélyültebben a magyar nyelvvel. Ebben az évben felvételt nyert az ungvári egyetem ukrán tagozatára, 1953-ban kitüntetésessel fejezte be az egyetemet. 1953-tól 1956-ig az Ukrán Nyelvi Tanszék első aspiránsa, 1956-tól 1965-ig a tanszék előadója, főelőadója, docense. Érdeklődést tanúsított a kárpátaljai magyarság anyagi és szellemi kultúrája iránt, amelyet szoros kölcsönhatásban vizsgált az ukránok (ruszinok) anyagi és szellemi kultúrájával. Ez a téma vált dominánssá tudományos tevékenységében, ebből írta kandidátusi, nagydoktori disszertációját is, 1970-1976 között háromkötetes monográfiát jelentetett meg e témában, amelyet elismeréssel fogadtak Magyarországon, Kanadában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Szovjetunióban. A monográfia 530 nyelvi térképet tartalmaz kommentárokkal.
1966-ban az Ungvári Állami Egyetem Tudományos Tanácsa a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetőjévé választotta meg. Tanszékvezetőként a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tanulmányozását tűzte ki célul tanárok és diákok elé. A magyar tagozat tanárai így jelentették meg A kárpátontúli magyar lakosság népballadáit 1974-ben, a Három arany nyílvessző c. mesegyűjteményt 1973-ban és 1977-ben, az első kárpátaljai magyar irodalmi antológiát Sugaras utakon címmel 1985-ben.
A Hungarológiai Központ és a Magyar Filológiai Tanszék munkatársai írták meg Lizanec Péter főszerkesztésével az Ukrán–magyar, Magyar–ukrán szótárt. 2012-ben megjelent A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára.
Szoros kapcsolatot épített ki Magyarország és más országok felsőoktatási intézményeivel, a tanszék rendszeresen fogadott neves vendégtanárokat, előadásokat tartott népköltészetből Ortutay Gyula, Újváry Zoltán, nyelvtörténetből Bárczi Géza, Benkő Loránd, stilisztikából Szathmári István, nyeljárástanból Imre Samu, mai magyar nyelvből Lőrincze Lajos, Fábián Pál, Deme László, Bachát László, Sebestyén Árpád, Majtyinszkaja Klára… Irodalomból Bánszky István, Paál György… és még sokan mások.
A Hungarológia Központ két munkatársa: Lizanec Péter professzor, igazgató és ifj. Bíró Andor tudományos főmunkatárs foglalkozott a kárpátaljai, többségében magyarlakta települések történelmi nevének visszaállításával.
Az alapelveket Lizanec Péter elküldte megvitatásra az Ukrán Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe. V. M. Ruszanyivszkij akadémikus és O. O. Potebnya egyetértettek az alapelvekkel. Lizanec Péter tudományosan megalapozott felterjesztést írt az Ukrán Legfelső Tanácsba, így állították vissza a történelmi neveket. Lelkes György ismert magyar helynévkutató levélben köszönte meg Lizanec Péter e téren kifejtett tevékenységét.
Lizanec Péter professzor vezetésével alakult meg 1993-ban a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság , 1998-ban ennek bázisán a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók
Szövetsége. Az ő elnökletével Ukrajna és Kárpátalja történetében először alakult 2000-ben Tudományos Szaktanács az Ukrajnai Legfelső Minősítő Bizottság jóváhagyásával kandidátusi értekezések védésére magyar nyelvből és irodalomból. Tudományos vezetésével többen védték meg kandidátusi disszertációjukat.
Az UNE bázisán Lizanec Péter professzor vezetésével létrejött a magyarságtudomány strukturális hálózata. Tevékenységét elismerve, megköszönve és értékelve köszöntjük 92. születésnapja alkalmából Professzor urat, jó egészséget, a jó Isten áldását kívánjuk számára.
