Lezajlott a 41. Tokaji Írótábor

Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2013. augusztus 16.

Szerdán vette kezdetét a Tisza-parti városban a 41. Tokaji Írótábor szerdán; a péntekig tartó rendezvénysorozaton a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a "hallgatás és elhallgattatás évet" vitatják meg az ország minden részéből érkezett írók, költők és irodalmárok. "Négy évtized után azt remélem, hogy az írótábor megtalálja helyét és szerepét a 21. században is, korszerűsíteni tudja szervezeti, illetve működési keretét és az irodalmi élet egyik meghatározó fóruma és összetartó közössége marad" - mondta el Sáray László, az írótábor kuratóriumának titkára a konferencia ünnepélyes megnyitójának csaknem két évtizede helyet adó Rákóczi-pincében.

Lezajlott a 41. Tokaji Írótábor

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumi tagja beszédében elmondta: az írótábor közössége tavaly az 1945-65 közötti időszak után most az azt követő évtizedek, 1965 és 1990 közötti történéseit vizsgálja.

"A számvetés éveit éljük, nem mindenki vág hozzá jó képet. Pedig ha nem beszéljük ki, nem valljuk meg az elmúlt fél évszázad közös terheit, mérgező tabutémáit, elmaszatoljuk a jövőnket is" - fogalmazott az Írószövetség elnöke a mintegy kétszáz tagú szakmai közönség előtt.

Hozzátette: ha nem is "a 80-as évek idillinek tűnő, de valójában vihar előtti békéjében gyerekeskedő" nemzedéknek van erkölcsi alapja számon kérni bármit is, de a kötelessége és feladata annál nagyobb, hiszen kommunikációs és kulturális hidat kell vernie két korszak között.

Az írótáborban olyan kérdésekre keresik a résztvevők a választ, miképp alakult az 1956-ban szabadult alkotók és az 1956-os emigráció pályája, hogyan történt az elhallgattatott nagy művészek és gondolkodók, például Hamvas Béla, Füst Milán, Kassák Lajos, Kodolányi János, Weöres Sándor, az Újhold alkotóinak visszaszivárogtatása az irodalmi közéletbe. Szóba kerül majd az is, milyen módon vívták szellemi védharcukat a folyóiratok és az írói közösségek, hogyan alakult a magyar neoavantgárd helyzete a határon innen és túl.

Az idei tanácskozás keretében a tábor közössége a 150 éve született Gárdonyi Gázára és a 100 éve született Weöres Sándorra is emlékezik, utóbbi tiszteletére szerdán rendeznek színházi estet a tokaji Paulay Ede Színházban. Az esten Csikos Sándor, Helyey László, Juhász Róza, Ráckevei Anna, Oberfrank Pál működik közre, Krumm Enikő énekel, Holics László zongorázik. A Tokaji Írótábor és a Zempléni Fesztivál közös rendezvényének házigazdája Mezey Katalin lesz.

A Gárdonyi-évhez kapcsolódva egy kisebb kamara-kiállítást is megtekintenek a tábor résztvevői, amelyen kéziratok és relikviák lesznek láthatóak az egri Vármúzeum jóvoltából - tette hozzá Szentmártoni János.

A tavaly elkezdett tematika a jövő évi táborban ér véget, amelynek munkacíme jelenleg A rendszerváltás és szellemi előkészületei.

Pénteken a 41. Tokaji Írótábor résztvevői felavatták Gárdonyi Géza emléktábláját. A Tokaji Ferenc Gimnázium udvarán található millenniumi irodalmi emlékparkban elhelyezett, az Egri csillagok előlapját ábrázoló alkotást Makoldi Sándor Gyula szobrászművész készítette.

A pénteken záruló, háromnapos írótábor keretében megtartott eseményen Ködöböcz Gábor irodalomtörténész emlékezett meg az íróról születésének 150. évfordulója alkalmából.

A tokaji önkormányzat által létesített emlékparkban mások mellett Szemere Bertalan, Mikes Kelemen, József Attila, Radnóti Miklós, Németh László, Széchenyi István és Bartók Béla emléktáblája tekinthető meg.

Az írótábor alapítványának jóvoltából minden évben új emléktáblát avatnak és új fa kerül a parkba valamelyik író tiszteletére.

A gimnázium épületében szerdán nyílt meg az a Gárdonyi-emlékkiállítás, amely az író könyveit mutatja meg a közönségnek az egri Dobó István Vármúzeum jóvoltából. A tárlat szeptember 13-ig tekinthető meg.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumi tagja a plenáris ülések után megtartott zárszavában elmondta: az írótábor alapítványának kuratóriuma legutóbbi ülésén már körvonalazta a következő rendezvényt, amelynek az 1990 utáni évek átalakulása lesz a fő témája.

Kárpátalja magyar íróközösségét Vári Fábián László, Dupka György és Csordás László képviselte a nívós tanácskozáson.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI