Kultusza van Gyöngyösi Istvánnak Gömörben

Irodalmi kör, emléktúra s már emléknap is őrzi Gyöngyösi István barokk költő és egykori balogi várkapitány emlékét Nagybalogon, ahol lehet utcát is elneveznek róla. A napokban itt, de Csetneken is emlékeztek. A Csemadok Nagybalogi Alapszervezete Gyöngyösi István barokk költőre és balogi várkapitányra, Gömör vármegye alispánjára emlékezett július 25-én.

Ezt megelőzően a nagybalogi küldöttség július 21-én Csetneken is részt vett a sírnál rendezett koszorúzáson, melyről a Felvidék.ma-nak Koós István számolt be. „Egy maroknyi tömeg jött össze, de nemzetközi jellegű és magas szintű képviselettel" – mondta Koós István, a nagybalogi küldöttség egyik képviselője.

A csetneki temetőben a megemlékezést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatócsoport Irodalomtudományi Intézete szervezte Gyöngyösi István barokk költő halálának 309. évfordulója alkalmából.

A találkozó főszervezője Brutovszky Gabriella, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem doktorandusza volt. Megjelentek itt az egyetem tanárai, több füleki volt egyetemi hallgató, akik műsort is adtak. Fekete Gábor Gyöngyösi verset szavalt, Farkas Tímea énekkel tette színvonalasabbá a megemlékezést.

Brutovszky Gabriella tartotta az üdvözlőbeszédet. Kiemelte, hogy immár tízedik éve emlékeznek meg itt a költőről, amikor is sikerült felkutatni a sírját. Néhai Tököly Gábor művészettörténész közbenjárásával az Immaculata szoborcsoportot restauráló cég munkatársai felújították a síroszlopot, s 2004. július 24-én egy bensőséges ünnepség keretén belül, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján újraavatták.

Meglátogatták a községben Gyöngyösi csetneki lakóházát, utolsó lakhelyét is, amelyet három évvel ezelőtt azonosítottak be. Ez a ház még magán viseli a 17. százat jegyeit, de van felújított s átépített része is.

Ambrus Ferenc, a rozsnyói kulturális szervező kiemelte Gyöngyösi jogászi, politikusi és költői tevékenysége mellett közéleti szerepét is. Ügyvédként Zrínyi Ilona, Koháry István és Balassi Bálint gróf szolgálatában állt. Gömör egyik meghatározó, emblematikus személyiségé vált.

Jankovics József, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudomány kandidátusa beszédében azt hangsúlyozta, hogy meg kell őriznünk, s ápolnunk kell a Gyöngyösihez hasonló nagy jelentőségű személyek emlékét. S olyan emlékhelyeket kell létrehozni, amelyek képesek életben tartani ezt az örökséget, hogy az irodalmi tudatból kiesett Gyöngyösit is visszaemeljük a magyar és egyetemes kultúra, az irodalom legnagyobbjai közé.

Nagybalogon 2006-ban avattak emléktáblát a barokk költőnek a helyi kultúrház falán. Itt rendezett megemlékezést a helyi Csemadok. Az emlékműsorban közreműködött a Szivárvány Énekkar és a Gyöngyösi István Irodalmi Kör. A megjelenteket Pál Csaba, a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnöke köszöntötte.

Pál Dénes, nyugalmazott pedagógus, Balogvölgy tanító bácsija megemlékező beszédében felidézte Gyöngyösi István életútját. Gyöngyösi keletről jött ide, nem szülöttje e vidéknek, de nagy részét az életének itt töltötte. Két házassága volt, négy-négy gyermeke született, öt fiú és három lány.

Gyöngyösi Nógrádban, a füleki várban a helyőrségnél, mint seregbíró tevékenykedett, de később Gömör vármegye esküdtje és később a vármegye alispánja lett. Ügyes jogász volt, Wesselényi Ferenc nádorhoz került komornyiknak, titkárnak. Amikor Wesselényi feleségül vette a balogi Széchy Máriát (róluk írta meg a Murányi Vénuszt), akkor került Gyöngyösi Balogra. A nádor halála után is az özvegy szolgálatába maradt. De hírbe hozták Széchy Máriával, így kérte az úrnőt, engedje el a szolgálatából, de nem ezt tette, hanem kinevezte Balogvár kapitányává 1668-ban, s neki ajándékozta Babaluska (Babinec) falucskát is. Később Széchy Máriát és Gyöngyösit is meghurcolták, börtönbe zárták.

Gyöngyösi érdemeit nagyon sok író, költő értékelte, a legszebben, a legkomolyabban Arany János. A Balassi Bálint és Zrínyi Miklós közötti időszakban ő uralta a magyar Parnasszust. Ovidius volt a példaképe, a hasonlataiban utolérhetetlen volt.

„Gyöngyösi nemcsak a miénk volt, de büszkék is vagyunk rá, s örülünk, hogy volt egy ilyen emberünk is. Sőt nagyon jó lenne, ha Nagybalogon a falu vezetése elgondolkodna azon, hogy ezeket az utcaneveket, mint pl. Vörös hadsereg - átnevezné, s ezekről az emberekről, Gyöngyösi Istvánról, Széchy Máriáról kapná a nevét" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Pál Dénes.

Az ünnepség koszorúzással zárult. A megemlékezés virágait elhelyezte a Magyar Közösség Pártja Rimaszombati Járási Elnöksége nevében Bán Zoltán és Pósa Dénes, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének nevében Molnár Jolán és Pál Dénes, Nagybalog Község Önkormányzatának nevében Cégéň Gábor és Elek Béla, a szervező helyi Csemadok nevében Nagy Katalin és Cégéň Veronika koszorúzott.

Pál Csaba, a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnöke elmondta: „Vezetőségünk úgy döntött, hogy ezután nemcsak Csetneken, hanem idehaza, községünkben is fejet hajtunk emléke előtt. Hagyományt szeretnénk teremteni, s ünnepeink sorába emelni a Gyöngyösi emléknapot minden esztendő július 24-én. Remélem jövőre már többen, s gazdagabb műsorral emlékezünk egykori várkapitányunkra. A Gyöngyösi kultusz ápolásaként tovább szeretnénk folytatni a már hagyományossá vált Gyöngyösi István nyomában az ifjúsággal című emléktúránkat is Balogvár tövében. Ezt a túrát idén már ötödik alkalommal szerveztük meg egy hónappal ezelőtt" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Pál Csaba helyi Csemadok-elnök.

Gyöngyösi István 1704. július 24-én hunyt el, azaz jövőre lesz 310 esztendeje. Remélhetőleg az évforduló alkalmat ad arra, hogy még több helyen megemlékezzenek róla. Gyöngyösi István emlékét Nagybalog és Csetnek mellett Füleken, Murányban és szülőhelyén, a kárpátaljai Radváncon is őrzik.