Kreatív alkotók, művészek klubja

A Kreatív alkotók, művészek klubja (KAMK) január 26-án tartotta évnyitó, sorrendben negyedik összejövetelét Ungváron, a Váralja múzeum-kávéházban. A Rusznák György vállalkozó által működtetett rusztikus vendéglátó-ipari egység a 70-es években tanúja volt a kárpátaljai magyar irodalom mai nagyjai szárnypróbálgatásainak, így nem véletlen, hogy az ungvári irodalmi élet „feltámasztásán” ügyködők éppen ezt a helyszínt választották.

A kis kávézó, amely az egyetem biológia-fizika karával szemben „foglal helyet”, fontos színtere a kulturális rendezvényeknek, esténként valóságos jazzklubbá alakul át, ahol gyakran kerül sor kisebb koncertekre (legutóbb egy franciaországi együttes lépett itt fel a saját és a vendégek örömére).
A KMMI és a MÉKK által „kigondolt” Kreatív alkotók, művészek klubja ezen az estén Bakos Kiss Károly és Lőrincz P. Gabriella fiatal költőket mutatta be, kicsit másként. A Csordás László irodalmár, az Együtt című kiadvány olvasószerkesztője által „bonyolított” élő interjú keretében megtudhattuk, hogyan indul egy fiatal költő pályája Kárpátalján, milyen buktatókon kell átesniük, amíg nyomtatásban is megjelennek a műveik. Ma, amikor felgyorsult világunkban az internet uralja már az irodalmat is, azt gondolhatnánk, hogy a versek netes megjelentetése elegendő a kitöréshez. Sajna, még nem így van: az irodalom ebből a szempontból még igencsak konzervatív – egy költő elismertségének alapvető feltétele a nyomtatott termék – az első kötet.
Fiatal szárnypróbálgató költők munkáinak bemutatásával vidékünkön egyedül az Intermix Kiadó foglalkozik, azonban 2010-ben anyagi forrásainak beszűkülésével ez a tevékenység is szünetel. Ahogy korábban a Forrás Stúdió, majd később a József Attila Alkotóközösség, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet is sokat foglalkozik a tehetséggondozással. Ezt a feladatkört Lőrincz P. Gabriella vállalta magára, mondván, ők még nagyon „közelről” emlékeznek arra, milyen pályakezdőnek lenni. Az elmúlt években igen sok tehetséges fiatal fordult meg a KMMI-ben, kinek jó tanáccsal, kinek bíztatással tudtak segíteni. S mindez nem volt feleslegesen elpazarolt idő – ezt mutatja a III. Tehetséggondozó Program eredménye is – nagyon sok érett munka érkezett be a meghirdetett vers, próza, műfordítás, fotó és grafika kategóriában.
A klub ülésére a szervezők egy kis meglepetéssel is szolgáltak: a KMMI-Füzetek sorozat 10. darabjaként „Véred tinta/lelkedben oldalak…” címmel Csordás László válogatásában (és előszavával) megjelent egy válogatás Bakos Kiss Károly és Lőrincz P. Gabriella verseiből. Ezekből Marcsák Gergely olvasott fel néhányat, ízelítőképpen.
A fiatal költőket köszöntötte Felhős Szabolcs, a Vásárosnaményban megjelenő Partium című irodalmi lap főszerkesztője, aki a kiadvány legújabb számaiba is betekintés engedett.
Dupka György kiadó az Együtt című irodalmi lap 2010. évi negyedik számát mutatta be, külön felhívva a figyelmet a kiadványban debütáló Marcsák Gergely fiatal alkotó munkáira.
Az est befejező részében dr. Tóth Mihály jogtudóssal a kisebbségi joggyakorlásról, a nyelvi és kollektív jogokról, a kettős állampolgárságról Zubánics László készített élő interjút. A tartalmas beszélgetés során betekintést nyerhettünk az elmúlt 20 esztendő történéseibe, a kárpátaljai magyar civil mozgalom legizgalmasabb mozzanataiba (különös tekintettel a 90-es évek elejére, amikor magyarságunk megszerezte kisebbségi jogainak többségét). Tóth Mihály röviden vázolta életpályáját, politikai pályafutását: volt Beregszász polgármestere, az ungvári kommunális vállalat főmérnöke, a KMKSZ alelnöke, Ukrajna elnökének megbízottja a Beregszászi járásban, parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke, Ukrajna budapesti külképviseletének külgazdasági attaséja, jelenleg pedig a jogi pályán, mint kisebbségpolitikai szakértő tevékenykedik. Mint elmondta, egyik legfontosabb eredményének az ukrajnai alkotmányozás folyamatát tekinti, amely során az alaptörvénybe számos, a kisebbségi jogok biztosításával foglalkozó törvénycikkely is bekerült.
Mivel a jelenlévők elsősorban a kedvezményes honosítással kapcsolatban érdeklődtek, a jogtudós elmondta: az anyaország kormánya a törvény elfogadásával jelentős erkölcsi jóvátétellel szolgált a Kárpát-medence magyarságának. Ami a törvény ukrajnai alkalmazását illeti, Tóth Mihály kifejtette: minden magyar nemzetiségű személy maga dönti el, hogy kíván-e élni a kedvezményes honosítás nyújtotta lehetőségekkel. Ez mindenki számára magánügy kell, hogy legyen.
A jó hangulatú rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szalipszki Endre, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusának konzulja, Gyurin Miklós, a Magyar Köztársaság beregszászi konzulátusának konzulja, a beregszászi és ung-vidéki alkotók, újságírók, diákok és pedagógusok.