Az ungvári Váralja múzeum-kávéházban a Kreatív alkotók és művészek klubjának (KAMK) második összejövetelétre az aradi vértanúk kivégzésének emléknapján, nemzeti gyásznapunkon került sor a MÉKK és a KMMI szervezésében.
Írta: FA. | Forrás: BH | 2010. október 09.
Az ungvári Váralja múzeum-kávéházban a Kreatív alkotók és művészek klubjának (KAMK) második összejövetelétre az aradi vértanúk kivégzésének emléknapján, nemzeti gyásznapunkon került sor a MÉKK és a KMMI szervezésében.
Ezúttal is Filep Anita lenyűgöző verséneklésével indult az irodalmi délután. Dupka György, a MÉKK elnöke és a KMMI igazgatója nyitóbeszédében a szép számban megjelent irodalombarátokhoz szólva többek között kiemelte, hogy október 6-án nem a kudarc és a vereség dátumára emlékeznek, hanem azokra az áldozatvállalókra, akiknek hősiessége köztünk, mindennapjainkban él és szívünkben, lelkünkben és egész szellemiségünkben hordozzuk az újrakezdés és a majdani győzelem esélyeit is.
A téma aktualitásához kapcsolódva Dupka György bemutatta Bagu Balázs Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Kárpátalján c. monográfiáját, amely nemrég az Intermix Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Az ünnepség fénypontjaként a jelenlévők 60. születésnapja alkalmából köszöntötték Fodor Géza költőt, esszéírót, akit a jubileumon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Munkácsy Mihály Emlékplakettjével tüntettek ki. Születésnapi meglepetésként a KMM-Füzetek sorozatban erre a napra VIII. kiadványként megjelent „A való világ varázsainak mérnöke…”. Hatvan éves Fodor Géza. Szemelvények, versek című gyűjteményt, amelyből Marcsák Gergely magyar szakos diák olvasott fel verseket.
Csordás László irodalmár élő interjú keretében beszélgetett az ünnepeltel: az összeállításában megjelent versantológiáról (Nézz töretlen homlokomra, 1994), amely az egykori Forrás Stúdió költőinek reprezentatív bemutatását és hagyományba emelését tűzte ki célul; önálló köteteiről: Széltükör (1986); Erdőn, mezőn gyertyák (1992); Fenyvesek árnyékában (1997); Hamvazó Hold a Jávoron (2006); versvilágáról, recepciójának történetéről, helyéről az irodalmi kánonban; kritikai magatartásáról és irodalomszemléletéről.
A hallgatók közül is többen bekapcsolódtak a kérdez-felelek műsorba. Zselicki József költő, a Forrás Stúdió egykori alapító-elnöke Fodor Géza pályatárs tevékenységét méltatta és értékelte. Az ungvári irodalmi fesztiválra érkezett vendégek közül a magyarországi résztvevők is megtisztelték a művészklubot, köztük Kaiser László és B. Horváth István költők, akik a Magyar Írószövetség nevében köszöntötték Dercen szülöttjét.
Torta és pezsgő mellett fogadva a jó kívánságokat Fodor Géza a fentebb említett KMMI-Füzeten kívül a Tükörszél c. faximilében, erre az alkalomra megjelent versgyűjteményét is dedikálta, amelynek kiadásában felesége, Maszkalik Aranka működött közre. Eljöttek köszönteni az ünnepeltet az Ung-vidéki irodalombarátok, képzőművészek, zenerajongók, a magyar média képviselői, többnyire az UNE diákjai, köztük a város közösségének prominens képviselői. Tárczy Andor költő, Nigriny Edit festőművész, Nigriny Szabolcs újságíró, dr. Ljáh Erzsébet, az ungvári gyermekpoliklinika főorvosa, dr. Spenik Sándor, az UNE magyar karának dékánhelyettese, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki. Megtisztelte a rendezvényt Szalipszki Endre, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusán konzuli szolgálatát megkezdő külügyminisztériumi főtanácsosa is. A szervezők a következő összejövetelt november első hetére hirdették ki, a „malenykij robotra” is emlékezve, élő interjú keretében további alkotók eddigi életművét, irodalmi, művészeti tevékenységét fogják elemezni, méltatni.
Sokan csak „Fehér Háznak” hívják az ungvári Kárpátaljai Területi Közigazgatási Hivatal épületét, melyet 90 évvel ezelőtt, 1936. június 10-én adtak át Ungváron.
Igazi művészlélek. Közvetlen, barátságos és őszinte. Művészi munkásságáról boldogan mesél, az alkotás az élete részét képezi. Szeret új dolgokat kipróbálni, mostanában a reklámgrafika köti le a figyelmét. Szabad idejében a házat, az udvart szépítgeti, hogy otthon is megteremtsen magának egy alkotói ...
A dal gyógyszer bánatra, haragra, szomorúságra, gondokra, terhekre, aggodalomra, félelemre, reménytelenségre. A dal elsöpri a rosszat, elfelejteti a veszteségeket. A dal nyugalmat ad, szebbé teszi a múltat, a jelent és a jövőt is. A népdal pedig mindemellett hozzáfűzi lelkünket szeretett nemzetünkhö...
A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...