Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok Szabadkán

Irodalmi vetélkedővel kezdődött Szabadka egyik legrégebbi kulturális programsorozata, a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok. A kétnapos rendezvénysorozat szombaton tudományos tanácskozással folytatódott a Városi Könyvtár emeleti olvasótermében. A Kosztolányi Napok időpontja minden évben március utolsó, Kosztolányi születésnapjához, március 29-éhez legközelebb eső hétvége.

A Kosztolányi-talány központi témája a Néro, a véres költő című regény, a meghirdetett témák ekörül pedig Kosztolányi és a történelem (az I. világháború, elhallgatták, nem volt divatos, ma népszerű), Kosztolányi-kultusz (ha elnevezünk róla valamit, az helyettesíti-e azt, hogy sokan még mindig nem ismerik), Kosztolányi és a Nyugat, valamint Kosztolányi átírások és hivatkozások (ki hatott kire?) – nyilatkozta a Vajdaság Mának Hicsik Dóra, a vetélkedő szervezője. A korábbi évektől eltérően, amikor a diákok Szabadka utcáin kutatták fel a költőhöz és a művekhez kapcsolódó tereket, idén nem a jól ismert „nyomozáson” volt a hangsúly, a tanulók hangját szerettük volna hallani, hogyan érvelnek, veszik védelmükbe, harcolnak egy-egy tétel igazságáért.

A vetélkedő résztvevőit Hózsa Éva irodalomtörténész, a Kosztolányi Napok szervezőbizottságának a tagja köszöntötte, aki a történelmi-lélektani regény jelentőségét hangsúlyozta. A Néro nincs benne a kötelező tantervben, így a tanulók látóköréből is gyakran kikerül, ezért is esett a választásunk idén erre a műre – emelte ki Hózsa Éva, a zsűri elnöke. A zsűri további tagjai: Hicsik Dóra, Mihályi Katalin, Raffai Judit és Virág Gábor voltak.

A Kosztolányi-talányon idén hat vajdasági középiskola csapata vett részt. A legeredményesebben érvelő tanulók a költőről elnevezett iskolából érkeztek. Első díjban részesül: Molnár Csongor, Budai Ágota, Csőke Márk és Korhecz Dalma. Őket követte a Stevozar Marković Gimnázium csapata: Bárány Emma, Csüllög Krisztina, Tikcivki Dóra és Salling Melissza. Harmadik helyen végzett a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola négyesfogata: Bártol Brigitta, Béres Szinita, Kószó Tünde és Mulic Beáta.

Az irodalmi tanácskozás szombaton 10 órakor veszi kezdetét. A programban elhangzó előadások: Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi műveinek nyugat-európai és amerikai fogadtatása, Sárközi Éva: A Négy fal között kiadástörténete és fogadtatása, Józan Ildikó:„A nyomtatott betű a rontó lidércük”. Kézirat, másolat, szövegkiadás – Kosztolányi Dezső levelezéséről, Bengi László: Az elvárás alakíthatósága – a kortárs-lét problémája, valamint Veres András: A Kosztolányi-recepció a kritikai kiadás elkészült kötetei tükrében. 13 órakor a résztvevők koszorút helyeznek Kosztolányi Dezső emléktáblájánál és szobránál.

Folyamatosan foglalkozni kell Kosztolányi Dezső életművével, mert minél jobban megismerjük a művészetét, annál jobban megismerjük saját magunkat is – jelentette ki Virág Gábor, a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok szervezőbizottságának tagja a rendezvény második napjának, az irodalmi tanácskozásnak a megnyitóján Szabadkán a Városi Könyvtárban.

A középiskolások irodalmi vetélkedőjével, a Kosztolányi-talánnyal kezdődött tegnap a Kosztolányi Napok, Szabadka egyik legrégebbi kulturális programsorozata, majd pedig Szegedy-Maszák Mihály, Bengi László, Veres András, Józan Ildikó és Sárközi Éva Kosztolányi életművével kapcsolatos előadásait hallgatta az érdeklődő közönség.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a neves szabadkai születésű költő születésnapját megelőző tegnapi nap Kosztolányival gazdagon telt Szabadkán, s a Kosztolányi Napok programján és az egész alakos Kosztolányi-szobor avatásán túl a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium pénteki iskolanapi rendezvényét is kiemelte, ahol a tanárokkal közösen elkészített virtuális Csáth-szobát mutattak be a diákok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szintén megnyílt Vajdasági Magyar Képtárban is olyan alkotók műveik kapnak helyet, akik Kosztolányi kortársai voltak, vagy abban az időben alkottak.

Az MNT elnöke fontosnak nevezte azt, hogy minél minőségesebb diskurzus alakuljon ki a Kosztolányi Napok során, amely a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye, s amelynek első napján a szárnyukat bontogató diákoké a főszerep, a második napján pedig neves irodalmárok szárnyalása következik. Meglátása szerint azért is fontos ez a rendezvény, mert a mai világban sokan úgy érzik, minden ismeret, információ az emberek rendelkezésére áll, holott ez nem egészen van így, s a tudásanyag megszerzése mellett szükség van kreatív, logikus gondolkodásra is.

A megnyitón Dragan Rokvić könyvtárigazgató és Ágoston Pribilla Valéria igazgatóhelyettes a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok történetét idézte, s az ötletadó Varga Lakatos Gizellával az évek során bekövetkezett változásokról, mérföldkövekről is szóltak.

Szegedy-Maszák Mihály előadásában többek között a Kosztolányi-művek nyugati recepciójáról beszélt, s megjegyezte, a nem magyarul megjelent értelmezések lényegesen módosítják a művek magyar értelmezését. Szólt arról is, hogy Kosztolányi ugyan nemzetközileg számító szerző, de műveit nem tömegek olvassák.

Veres András arról értekezett, hogy Kosztolányi művek mostani kritikai kiadása szakított azzal a gyakorlattal, amely a recepciótörténetet figyelmen kívül hagyta – korábban ugyanis szerzőközpontú volt a nézőpont –, mert a mű jelentésváltozásai másként nem értelmezhetőek. Fontos szempontokként határozta meg azt, ahogyan az alkotó viszonyul saját műveihez, azt, amit a kortársak mondanak róla, s harmadikként a művek utóéletét. Mint megjegyezte, Kosztolányi ismert költő volt a kortársai között, de csak módjával ismerték el, ehhez képest az utókor értékelése hatalmas presztízsemelkedést hozott Kosztolányinak.

A konferencián Bengi László Az elvárás alakíthatósága – a kortárs-lét problémája címmel adott elő, Sárközi Éva a Négy fal között kiadástörténetéről és fogadtatásáról szólt, Józan Ildikó pedig „A nyomtatott betű a rontó lidércük”. Kézirat, másolat, szövegkiadás címmel Kosztolányi Dezső levelezéséről beszélt.

A konferencia résztvevői a rendezvény végén megkoszorúzták Kosztolányi új, egész alakos szobrát, de a korábban állított mellszobrot is.