Könyvbemutatók a magyar tudomány napja alkalmából

A magyar tudomány ünnepéről szól közel húsz esztendeje a novemberi hónap. A Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács szervezésében és támogatásával számos olyan tudományos rendezvényt szerveznek Kárpátalján, amely kapcsolódik az MTA 2021. évi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához.

Sajnos a COVID-19 világjárvány okozta egészségügyi óvintézkedések miatt nincs lehetőség arra, hogy idén november 3-án egy nagyszabású rendezvény keretében méltassuk a magyar tudomány ünnepét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a betervezett események, konferenciák elmaradnának. A Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Tudományos Intézetet (UNE UMOTI) szervezésében 2021. október 26-án kisebb módosításokkal sikerült is megszervezni az első tudományos programot, amely keretében dr. Ferkó Oxána, dr. Fenics Volodimir, dr. Sterr Dianna és dr. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács tagjai az elmúlt két esztendő során Északkelet-Magyarországgal (XVI. század közepe – XX. század eleje) kapcsolatos – ezen belül vallással, felekezeti kapcsolatokkal és nemesi családok szerepével foglalkozó – legújabb kutatási eredményeiket mutatták be. A tudományos munkák magyar nyelven, könyv formában is napvilágot láttak, s most ezek bemutatójára került sor. Az esemény helyszínéül az UNE UMOTI Bercsényi Miklós Könyvtára és különböző online platformok szolgáltak, ahol élő közvetítés keretén belül csatlakozni lehetett a tudományos könyvbemutatóhoz. A rendezvényt dr. Spenik Sándor az UMOTI igazgatója, a KMAT alelnöke nyitotta meg. Köszöntő beszédében múltunk megismerésének fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Mint megjegyezte: múltunk az értékünk is egyben, amelyből vallási, nemzeti identitásunk is eredeztethető.

A mai Kárpátalja területén, mindig is fontos szerepet tulajdonítottak a vallásnak és a nemesi családoknak. Több évszázadon keresztül vidékünk társadalmi-politikai fejlődésének meghatározó szereplői a Perényiek, Drugethek, Rákócziak voltak. A vallási identitásuk (illetve annak változásai) nagy hatást gyakorolt a korabeli Északkelet-Magyarország felekezeti megoszlására. Az első bemutatott tudományos kiadvány a „Vallási-etnikai konverziók Északkelet-Magyarország határvidékének multikulturális közegében (XVI. század közepe – XX. század eleje)” című kollektív monográfia volt. A kötet a XVI. közepétől a XX. század elejéig Magyarország északkeleti vármegyéi multikulturális közegében végbemenő etnofelekezeti változásokat (konverziókat) mutatja be. A vallás és etnikum (nemzetiség) közötti kapcsolat elsősorban a multikulturális közösségek példáján követhető nyomon. Erre kiváló példa a Magyarország északkeleti peremvidékén élő – az ungvári uniós hagyományt követő – görögkatolikus polietnikus közössége. A kezdetekben a valláshoz (felekezet/egyház) való tartozás a hívő etnikai indetitását is jelezte, később már a konkrét nemzetiséghez való tartozásból lehetett következtetni a személy vagy csoport felekezeti hovatartozására.

A kollektív monográfiát a szerzők mutatták be:

- dr. Ferkó Oxána: Az arisztokrácia és a köznemesség felekezetváltásainak történelmi háttere (XVI. század közepe – XVIII. század);

- dr. Fenics Volodimir: Felekezeti-etnikai konverziók az ungvári uniós hagyomány görög katolikusok multikulturális közegében (XVI. század közepe – XVIII. század vége);

- dr. Sterr Diana: Egyházi-vallási és felekezeten kívüli kapcsolatok a munkácsi püspökség görög katolikus közegben a XVIII. század végén – ХХ. század elején.

Ezt követően dr. Fenics Volodimir az alábbi magyar nyelven megjelent könyveit mutatta be:

- A Hrusevói és a Munkácsi Kolostori Központok. A Magyar Királyság északi részén élő ruszinok és az oláhok hitélete a reformáció kezdetéig.

- Az ungvári görög katolikus unió hagyatéka: mítoszok, sztereotípiák és a valóság.

- A Habsburg egyház: a munkácsi görög katolikus egyházmegye az osztrák uralom alatt (1771–1918).

Dr. Zubánics László történész: „Múlt tükrében elmerengve...” Északkelet-Magyarország mindennapjai a XVI–XVIII. század fordulóján című monográfiájáról beszélt részletesen. A kötet színhelye az egykori északkeleti Felvidék – a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség ütközőzónájában található vidék, amely állandóan a hadak útján feküdt, az itt élő embereknek mégis volt idejük kultúrát művelniük, várat/palotát építeniük, könyvet kiadniuk. A XIX–XX. század fordulóján olyan forrásközlések láttak napvilágot, amelyekről a nagyközönség mit sem sejt, pedig azok fontos adatokat tartalmaznak a mindennapi életről, a gazdálkodásról, vagyoni helyzetről, erkölcsökről.

A könyvbemutatót dr. Zubánics László zárta, útravalóul a résztvevőknek és fiatal kutatóknak: „A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól, hiszen a kutatások eredményeire támaszkodva igyekszik segíteni a napjainkhoz vezető útnak és a fejlődés törvényszerűségeinek jobb megértését. Múltunkról szólni valamiképpen mindig állásfoglalás is. Történelmünkkel csakis akkor kerülhetünk egységes kapcsolatba, ha a megfelelő színvonalú műveltséggel együtt a gondolkodás történetiségét is elsajátíthatjuk.”