Írta: Tudósítónk | Forrás: Erdély Ma | 2010. augusztus 11.
A Himnusz költőjének szülőfalujában 1990 augusztusában szervezték meg először a megemlékezést. A rendezvény sikerében akkor sokan kételkedtek, mára azonban Kárpát-medencei jelentőségűvé, az összmagyar együvétartozás jelképvé vált az esemény. A két évtized során a magyarság fontos közéleti, egyházi és irodalmi személyiségei tartottak előadást a sződemeteri református templom előtt lévő, Kő Pál készítette szobornál.
Az emlékmű elkészítésében, határon való áthozatalának lebonyolításában nem kis szerepe volt Jeszenszky Géza akkori magyarországi külügyminiszternek. Ő volt huszadik megemlékezés fő szónoka. A politikus-történész kihangsúlyozta: bár a magyar nép történelmét a Himnuszban is emlegetett „balsors” végigkísérte, nem a mi nemzetünket üldözik a legjobban a szerencsétlenségek — vannak ugyanis olyanok is, amelyek a történelem útvesztőjében eltűntek a föld színéről. Jeszenszky néhány fontosabb, ma is megszívlelendő gondolatot emelt ki Kölcsey életművéből.
A rendezvényen András Gyula és Marcel Mirea színművészek magyar és román nyelven elszavalták a Hymnust. Pakulár István lelkipásztor kihangsúlyozta: Sződemeteren nem elég túristaként megjelenni, hanem fejet kell hajtani ezen, a nemzet számára szentnek számító helyen. Az időközben feltámadt vihar miatt a megemlékezés a templomban folytatódott. Erdei D. István parlamenti képviselő az elmúlt húsz évet felidézve megemlítette mindazokat, akik részt vállaltak a sződemeteri rendezvény szervezésében.
Cs. Varga István irodalomtörténész Kölcsey Ferenc jelentőségéről, a Hymnusról beszélt. Kiemelte: a magyar nemzeté a legvallásosabb himnusz. A felszólalók egyetértettek abban: Sződemeter nagy szülötte minden időben üzen az utókornak. Hrubik Béla, a Csemadok elnöke a szlovákiai magyarok üdvözletét tolmácsolta, kihangsúlyozva a magyar nemzet összetartozását.
A rendezvény koszorúzással zárult.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
