Írta: Tudósítónk | Forrás: Erdély Ma | 2010. augusztus 11.
A Himnusz költőjének szülőfalujában 1990 augusztusában szervezték meg először a megemlékezést. A rendezvény sikerében akkor sokan kételkedtek, mára azonban Kárpát-medencei jelentőségűvé, az összmagyar együvétartozás jelképvé vált az esemény. A két évtized során a magyarság fontos közéleti, egyházi és irodalmi személyiségei tartottak előadást a sződemeteri református templom előtt lévő, Kő Pál készítette szobornál.
Az emlékmű elkészítésében, határon való áthozatalának lebonyolításában nem kis szerepe volt Jeszenszky Géza akkori magyarországi külügyminiszternek. Ő volt huszadik megemlékezés fő szónoka. A politikus-történész kihangsúlyozta: bár a magyar nép történelmét a Himnuszban is emlegetett „balsors” végigkísérte, nem a mi nemzetünket üldözik a legjobban a szerencsétlenségek — vannak ugyanis olyanok is, amelyek a történelem útvesztőjében eltűntek a föld színéről. Jeszenszky néhány fontosabb, ma is megszívlelendő gondolatot emelt ki Kölcsey életművéből.
A rendezvényen András Gyula és Marcel Mirea színművészek magyar és román nyelven elszavalták a Hymnust. Pakulár István lelkipásztor kihangsúlyozta: Sződemeteren nem elég túristaként megjelenni, hanem fejet kell hajtani ezen, a nemzet számára szentnek számító helyen. Az időközben feltámadt vihar miatt a megemlékezés a templomban folytatódott. Erdei D. István parlamenti képviselő az elmúlt húsz évet felidézve megemlítette mindazokat, akik részt vállaltak a sződemeteri rendezvény szervezésében.
Cs. Varga István irodalomtörténész Kölcsey Ferenc jelentőségéről, a Hymnusról beszélt. Kiemelte: a magyar nemzeté a legvallásosabb himnusz. A felszólalók egyetértettek abban: Sződemeter nagy szülötte minden időben üzen az utókornak. Hrubik Béla, a Csemadok elnöke a szlovákiai magyarok üdvözletét tolmácsolta, kihangsúlyozva a magyar nemzet összetartozását.
A rendezvény koszorúzással zárult.
A Nagyberegi Tájházban mindig érdekes, hasznos, és ami a legfontosabb, alkalomhoz, ünnepkörhöz illő foglakozásokat tartanak az iskolások számára. Kisebb szünet után újra megnyitotta kapuit a tájház, a Pro Cultura Subcarpathica tavaszi programsorozata farsangi foglalkozással kezdődött, melyen ezúttal...
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja ismét megszervezte képzését néptáncpedagógusaink számára. A kurzusra ezúttal harmincan jelentkeztek a megye különböző részéből. Közöttük a helyi néptáncegyüttesek vezetői ugyanúgy megtalálhatók, mint a kultúrházban vagy iskolában működő tánckör irányítói. Mint...
181 éve, 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, a világszerte híres magyar festő, aki utolérhetetlen érdemeket szerzett a magyar nemzeti festészet megteremtésében. Hosszú, küzdelmes útja munkácsi sóhivatalnok fiát az asztalosinas gyalujától a párizsi paloták termeiig emelte...
