Kölcseyre emlékeztek Sződemeteren

Írta: Tudósítónk | Forrás: Erdély Ma | 2010. augusztus 11.

A Himnusz költőjének szülőfalujában 1990 augusztusában szervezték meg először a megemlékezést. A rendezvény sikerében akkor sokan kételkedtek, mára azonban Kárpát-medencei jelentőségűvé, az összmagyar együvétartozás jelképvé vált az esemény. A két évtized során a magyarság fontos közéleti, egyházi és irodalmi személyiségei tartottak előadást a sződemeteri református templom előtt lévő, Kő Pál készítette szobornál.

Kölcseyre emlékeztek Sződemeteren

Az emlékmű elkészítésében, határon való áthozatalának lebonyolításában nem kis szerepe volt Jeszenszky Géza akkori magyarországi külügyminiszternek. Ő volt huszadik megemlékezés fő szónoka. A politikus-történész kihangsúlyozta: bár a magyar nép történelmét a Himnuszban is emlegetett „balsors” végigkísérte, nem a mi nemzetünket üldözik a legjobban a szerencsétlenségek — vannak ugyanis olyanok is, amelyek a történelem útvesztőjében eltűntek a föld színéről. Jeszenszky néhány fontosabb, ma is megszívlelendő gondolatot emelt ki Kölcsey életművéből.

A rendezvényen András Gyula és Marcel Mirea színművészek magyar és román nyelven elszavalták a Hymnust. Pakulár István lelkipásztor kihangsúlyozta: Sződemeteren nem elég túristaként megjelenni, hanem fejet kell hajtani ezen, a nemzet számára szentnek számító helyen. Az időközben feltámadt vihar miatt a megemlékezés a templomban folytatódott. Erdei D. István parlamenti képviselő az elmúlt húsz évet felidézve megemlítette mindazokat, akik részt vállaltak a sződemeteri rendezvény szervezésében.

Cs. Varga István irodalomtörténész Kölcsey Ferenc jelentőségéről, a Hymnusról beszélt. Kiemelte: a magyar nemzeté a legvallásosabb himnusz. A felszólalók egyetértettek abban: Sződemeter nagy szülötte minden időben üzen az utókornak. Hrubik Béla, a Csemadok elnöke a szlovákiai magyarok üdvözletét tolmácsolta, kihangsúlyozva a magyar nemzet összetartozását.

A rendezvény koszorúzással zárult.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI