Kiss Ferenc-emléktáblaavató Beregszászon: „Mondd azt, hogy csak azért is!”

A Beregszászért Alapítvány felajánlásának köszönhetően január 17-én a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum falán újabb emléktábla-avatásra került sor. Ezúttal a Tiszapéterfalván született Kiss Ferenc író, kritikus, irodalomtörténész, tanár születésének 95. évfordulója alkalmából tisztelgett ekképpen az utókor. 

„Az iskolánk falán sorakozó emléktáblák jelzik, hogy van múltunk, s ha van múltunk, van jövőnk is” – kezdte köszöntőjét Szabó Árpád, az egykori Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnázium jogutódja, a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium (ma líceum) igazgatója. Aki kifejtette: méltán vagyunk büszkék neves eleinkre, s hiszem, hogy a gimnázium újraindítása óta is kerültek ki olyan diákok, akiknek nevét majd szintén emléktábla őrzi majd itt.

„Nagy megtiszteltetés a Beregszászért Alapítvány számára, hogy immár a hatodik emléktáblát ajándékozza a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnáziumnak” – írta köszöntő levelében az alapítvány elnöke, Dalmay Árpád, aki sajnos nem tudott jelen lenni az avatóünnepségen. Kiss Ferenc most az emléktáblán olvasható Csoóri-idézettel – „Mondd azt, hogy csak azért is!” – azt üzeni nekünk, hogy csak azért is tartsunk ki magyarságunk, hitünk, anyanyelvünk, kultúránk, múltunk mellett. Nagyjaink emléke és szelleme adjon hozzá erőt! – írta Dalmay Árpád, aki így zárta levelét: „Fogadják, fogadjátok szeretettel alapítványunk ajándékát, amelynek bronz domborművét Lengyel Tibor nyíregyházi szobrász készítette. Őrizze a líceum tantestülete, diáksága, Beregszász egész magyarsága dicső múltunk emlékeit!”

Levélben mondott köszönetet édesapja emlékének ápolásáért a Debrecenben élő ifj. Kiss Ferenc, aki abbéli reményének adott hangot, hogy ez az emléktábla „egyrészt felhívja a kárpátaljai középiskolások és pedagógusok figyelmét arra, hogy van egy neves irodalomtörténészük, akinek az életművét érdemes tanulmányozniuk, másrészt Kiss Ferenc közelebb kerül általa a helybéli szakemberekhez is. Közös célunk, hogy minél többen olvassák a műveit, ismerjék meg jobban a munkásságát, és adják tovább gondolatait az újabb nemzedékeknek”.

Mint az életrajz-ismertetőből megtudtuk, dr. Kiss Ferenc író, kritikus, irodalomtörténész, tanár 1928. november 11-én született Tiszapéterfalván szegény parasztcsaládban. Alapiskoláit helyben, középiskoláit a Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnázium és a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen folytatta, majd munkásságát is ott kezdte. 1957-től az ELTE BTK munkatársa, majd az MTA Irodalomtörténeti Intézet és az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Közben megvédte disszertációját és 1978-tól az irodalomtudományok kandidátusa lett. Később felkérték a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének vezetésére, melynek később emeritus professzora lett. Dr. Kiss Ferenc a 20. századi magyar lírával, kortárs magyar költészettel, elsősorban József Attilával és Kosztolányi Dezső munkásságával foglalkozott. Munkásságát Ady Endre jutalommal, József Attila- és Bethlen Gábor-díjjal, illetve Márton Áron emlékéremmel ismerték el. Dr. Kiss Ferenc 1999. október 30-án, 71 éves korában hunyt el Budapesten és a Farkasréti temetőben nyugszik.

Az emléktáblaavató ünnepségen két szintén ugocsai és Kossuth-díjas költő, Lator László és Vári Fábián László egy-egy versével emlékeztek Kiss Ferencre, majd Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Jusztin Miklós a beregszászi külképviselet konzulja, Szabó Árpád igazgató, Babják Edit a városi oktatási osztály vezetője, Zubánics László, a KMMI és az UMDSZ elnöke, illetve a család nevében Kiss Ferenc unokaöccse, Nagy Barna és felesége, illetve leánya a helyezték el a megemlékezés koszorúit.