Kilencedszer szerveztek mesemondó találkozót Beregszászban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2025. október 04.

Zámborszky Eszter mesemondó, mesepedagógus, a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület tagjának meséjével kezdődött a kilencedik mesemondó találkozó a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) szervezésében, másodszor pedig a magyarországi Kalló Alapítvánnyal közreműködve a Mesevarázs Fesztivál. Az idén kétnaposra bővült az esemény, szeptember 30-án, a magyar népmese napján a már hagyománnyá vált mesemondó találkozóra került sor, melynek keretében felléptek a Mesélő Bőrönd Társulat tagjai és a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület mesemondói is. Október 1-jén a magyarországi Apacuka zenekar adott koncertet, majd újból a Mesélő Bőrönd Társulat tagjai léptek színpadra. A színes programsorozaton továbbá kézműves foglalkozások és népi játékok várták a résztvevőket.

Kilencedszer szerveztek mesemondó találkozót Beregszászban

A korábbi évekhez hasonlóan idén is szép számmal érkezett jelentkezés a mesemondó találkozón való részvételre: 116 bátor iskolás vállalta, hogy színpadra áll, és mesét mond. Mindez ismét azt bizonyítja, hogy a mese szeretete élő hagyomány, és fontos a gyermekek számára a mesélés. Ám mielőtt még elkezdődött volna a verseny, a megnyitón a meghívott vendégek és a házigazdák osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.

– A mese olyan világot teremt, amelyben a hősök, a tiszták és az ártatlanok győznek, a gonoszok pedig alulmaradnak. És hogy miért kellenek ma is a mesék? Véleményem szerint ma még jobban kellenek, mint valaha, hiszen a hírekből csak a rossz, gonosz, pusztító dolgokat hallani, ezért kell, ami egyensúlyt képez – fogalmazott Balogh György, a beregszászi konzulátus konzulja, majd arra kérte a versenyzőket, hagyják magukat elvarázsolni a mesék által, hogy majd anyuka és apukaként ők is el tudják majd varázsolni a gyermekeiket.

Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a II. Rákóczi Ferenc Egyetem elnöke a mesekútról beszélt a gyerekeknek.

– A mesekutat Kányádi Sándor híres erélyi költő találta ki, s javasolta, hogy minden óvodában, vagy tanítóképző intézetben legyen egy mesekút, amely jelképezi azt a tiszta forrást, amiből a mese származik. Mi is kapcsolódtunk ehhez, az udvaron áll a mi mesekutunk, s ennél a kútnál gyűlünk össze minden évben a magyar népmese napján. Nekünk, magyaroknak annyi népmesénk van, mint senki másnak, s ez azért van így, mert voltak emberek, akik összegyűjtötték. Az egyik ilyen Benedek Elek erdélyi mesegyűjtő és nagy mesemondó volt, ezért a magyar népmese napját nem véletlenül az ő születésnapján tartják. Ezért ma rá is emlékeznünk kell, hiszen a sok kincset azért gyűjtötte össze és zárta könyvbe, hogy az utókor is megtanulja és tovább adja – hangsúlyozta Orosz Ildikó, majd jó versenyzést kívánt minden gyermek számára.

A mesemondás több helyszínen, egymással párhuzamosan zajlott. A szervezők életkor szerint hat kategóriába osztották a jelentkezőket. A zsűritagok az adott kategória eredményeinek kihirdetése előtt összefoglalták a versenyt, megosztották tapasztalataikat, jó tanácsokkal látták el a résztvevőket.

Hírek

  • Magyarországi támogatással jelent meg A gerényi rotunda című könyv

    A Szent Anna görögkatolikus rotunda Ungvár egyik nevezetessége, a megyeszékhelyhez tartozó Gerény területén található. A XII. századi, román stílusú körtemplom Ukrajna egyik legkorábbi kőből épült szakrális építménye, egyedülálló freskói pedig európai viszonylatban is kiemelkedő kulturális értéket k...

  • Gátról indult, majd Tokiót is meghódította tehetségével

    Cipola Gizella világhírű opera-énekesnő Gáton született, s ott is nőtt fel. Iskolás évei után került közelebb a zenéhez, azon belül az operához. Munkácsi tanulmányai után Ungváron tanult Zádor Andrástól. Tanulmányait a Harkovi Konzervatóriumban folytatta. Már ekkor megnyílt előtte a színpad: pályafu...

  • Nemzedékeken átívelő közös emlékezet – A gulág- és gupvikutatók nemzetközi fórumán

    Immár több mint egy évtizede minden év novemberének közepén Beregszászon, az Európa-Magyar Házban konferenciát tartanak a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak és az itthon maradt családtagok emlékére. Így történt ezúttal is. A szervezők – a Szolyvai Emlékpark ...

  • Összefogás: könyv készült a csapi magyar iskola történetéről

    Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások...

Események

Copyright © 2025 KMMI