Írta: Keresztesi Szilárd | Forrás: Beregi Hírlap | 2012. december 01.
November 16-án a Józsefvárosban lévő Polgárok Házában került sor a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közössége soros rendezvényére. A szervezők menetközben szembesültek azzal, hogy nem is olyan könnyű összehozni egy ilyen rendezvényt, mivel számos felkért művész, különböző okok miatt, lemondta a szereplést. Nem tudott eljönni sem Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség, sem Lator László, a KIKMMAK elnöke.
Az est moderátora Lengyel János író-újságíró volt, aki Gortvay Gáborral, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkárával együtt szervezte meg az irodalmi rendezvényt.
Első felszólalóként Kutlán András Pismányban élő festőművész, a képzőművészeti részleg vezetője mutatta be a szervezetet és annak munkáját. Kovács Sándor közíró, Kárpátalja-kutató, a KIKMMAK irodalmi részlegének vezetője egy gimnáziumi tanárhoz illő részletességgel beszélt életéről és munkásságáról. A tizenkét kötettel rendelkező szerző idén új területen próbálta ki tehetségét, a legmagyarabb folyóról, a Tiszáról készített ismeretterjesztő dokumentumfilmet.
Őt Szil-Vay Ingrid, Szentendrén élő előadó- és képzőművész követte. Röviden bemutatkozott, majd frissen megjelent Újjászületés című kötetéből olvasott fel néhány verset. Az immár költővé előlépett művésznő ekképpen vall a kötet előszavában: „Verseim a belső dolgokról szólnak. Talán zenész mivoltomból adódik formájuk, dallamuk és ritmusuk; mondanivalójuk pedig abból, amit nőként megélnem adatik. Hálás vagyok mindenért, amim van és sokszorosan hálás azért, amim nincs. Hiszek abban, hogy együttrezeghetünk más lelkekkel, és ily módon adhatunk és kaphatunk. Ezért lépek verseimmel hétszer hét évvel megszületésem után a nyilvánosság elé.” A sokoldalú művésznő műfordítással is foglalkozik. Nagy sikert arattak a XIII–XIV. században élt örmény költő, Nahapet Kucsak művei. Felszólalása végén elénekelt egy moldvai csángó népdalt.
Ezt követően Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja kapott szót. Elmesélte a könyvei megszületésének történetét, és mint szerkesztőbizottsági tag, bemutatta a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratát, a Kárpátaljai Hírmondót. Schober Ottó hosszú éveken keresztül volt a Beregszászi Népszínház igazgatója, ebbéli minőségében vitte színre a József Attila-díjas író, Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényét. A címszerepet akkor Almási Zsuzsanna játszotta el, aki Lengyel János felkérésére elszavalta Czébely Gabriella Otthontalanul című költeményét.
Gortvay Gábor arról beszélt, hogy milyen fontos lenne, ha a Budapesten élő kárpátaljaiak egy valós és tevékenyen működő közösséget alkotnának. Felvetette: a hasonló rendezvényeket havi rendszerességgel kellene megszervezni, mivel a Polgárok Háza vezetősége ígéretet tett arra, hogy továbbra is ingyenesen ad otthont a kárpátaljai programoknak.
A beregszászi Árvay Viktória idén települt át Budapestre, jelenleg egy szabadegyetemen tanul, mellesleg a prózában próbál maradandót alkotni. Eddig a saját blogján kívül néhány magyarországi internetes portálon jelentek meg a művei. Ezúttal egy esszét és egy karcolatot olvasott fel.
Utolsó felszólalóként Lengyel János szavalta el néhány versét, amelyek Kárpátaljával, a kisebbségi léttel és az elvándorlással foglalkoznak.
Az est zárásaként Kovács Sándor felvetésére és Szil-Vay Ingrid vezetésével az egybegyűltek elénekelték Horváth Sándor Mert a Haza… kezdetű versét, ami időközben Kárpátalja magyarságának egyik himnusza lett.
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...
A beregszászi Na'Conxypan Galéria megnyitása óta meghatározó művészeti helyszíne Kárpátaljának. A galéria nem csupán kiállítótér, hanem találkozási pont, párbeszédhely, ahol kortárs alkotók és művészetkedvelők új szellemi és vizuális élményekkel gazdagodhatnak. Május 7-én a nyári szünet előtti utols...
