Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 06.
A farsang a tél vigadozással, mulatságokkal teli időszaka. Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tart. A vízkereszt állandó ünnep, viszont hamvazószerda a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete, így a farsang is mozgó ünnepnek számít.
Évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások időszakának tekintjük a farsangot. A tavaszvárás ünnepe, melyben számos ősi szokás őrződött meg.
A farsangi felvonulások, bálok, mulatságok az egész magyar nyelvterületre jellemzőek voltak. Ki ne ismerné például a mohácsi busójárást? A birkabőr ruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket zavartalanul végezhessék – miközben hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet. A szokás eredete a török korig vezethető vissza. A népi monda szerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba menekült őslakos sokácok – megelégelve a török elnyomást – ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán, az éj leple alatt elzavarták Mohácsról a törököket, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A mondának kevés történelmi alapja van, ugyanis a sokácok jó tíz évvel később kerültek Mohács környékére, s hozták magukkal a vélhetőleg balkáni eredetű hagyományt.
A mi vidékünkön, ha busójárás nincs is, de éltek a farsanghoz kapcsolódó szokások. Ezek egyike volt a kongózás, mely többek között Sárosorosziban maradt fent sokáig. A szokás lényege, hogy a pártában maradt vénlányokat kikongózták. A férfiak lábassal, fedőkkel és mindenféle zajkeltő tárgyakkal felszerelkezve odaálltak a vénlányok kapuja elé vagy ablaka alá. Különböző vidám rigmussal figyelmeztették, hogy milyen szomorú a sorsa annak, aki pártában maradt. A rigmusok végén pénzérméket is dobáltak az udvarra. Ha a lány nem akarta, hogy a falu szégyenére a következő évben is kikongózzák, igyekezett még a nyáron férjhez menni.
Szintén a párválasztáshoz és a házassághoz kapcsolható a szűzgulyahajtás. Húshagyó kedden azokkal az eladó sorban lévő lányokkal tréfálkoztak, akik nem mentek férjhez a tél folyamán: kihajtották őket a gulyába. A szokás Batáron maradt fent sokáig. „Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába!” – ilyen és hasonló csúfolódó vers kíséretében követelték a gazdától, hogy engedje ki a szűzgulyába való lányt. Persze, nem engedték, s a kicsúfolt lány inkább elbújt a legények elől.
A legtöbb szokás a farsang három utolsó napjához kapcsolódott: farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. Farsangfarkához köthető a kiszebáb égetés, mely szokás sok helyen újjáéledt az utóbbi években. Lényege, hogy egy szalmabábut öltöztetnek fel rongyos ruhákba, s ezt látványosan elégetik. Közben télűző rigmusokat mondanak, mint például „Haj, ki kisze haj, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj, kisze haj”. Ezzel a népszokással varázsoljuk be a tavaszt, s kívánjuk, hogy mindnyájan jó egészségnek örvendhessünk!
Főképünkön: kiszebáb égetés a Nagyberegi tájházban (korábbi felvétel)
Ünnepélyes keretek között nyílt meg az idei év első kiállítása a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériájában, ahol a résztvevők együtt ünnepelhették Ribár Natália 40. születésnapja alkalmából szervezett jubileumi tárlatát. A különleges eseményre január 22-én, a magyar kultúra napján került sor.
A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum 80 éve őrzi az ungvári vár falai között a régió soknemzetiségű múltjának emlékeit. A középkori erődből lett múzeum ma már nemcsak kiállítótér, hanem tudományos műhely, oktatási partner és kulturális találkozóhely is. A jubileumi év e...
A magyar kultúra napjához kapcsolódva január 23-án a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) falai között mutatták be Beregszászban A remény hangjai című koncertműsort, amely korábban a jubileumi X. Brüsszeli Kárpátalj...
„Színház mindenkinek” – ez a gondolat vezérli a Déryné Programot immár öt éve, és ez a szellemiség hatotta át azt a kétnapos kulturális eseménysorozatot is, amely január 21–22-én zajlott Kárpátalján a Déryné Program Határtalan elnevezésű kezdeményezésének részeként. A magyar kultúra napjához kapcsol...
