Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2016. március 02.
„A tudomány utat nyit új technológiai alkalmazások számára, amelyek javítják az életet és az ember környezetét, formálva ezáltal a jövőt. Ilyen értelemben az Egyház, a civil társadalom, a gazdaság és a tudomány arra hivatott, hogy felvállalja a társfelelősséget a jövő egy új koncepciójának kidolgozásáért, amely hosszútávon előnyös lesz az egész emberiség számára.
Ennek eléréséhez szükség van arra, hogy a modern társadalmak tiszteletben tartsanak bizonyos viselkedési szabályokat, amelyek könnyen elfogadhatók, ha a vallásos hitben gyökereznek. Jézus is egyetértene a tudomány alkalmazásával az emberiség javának érdekében, ha az tiszteletben tartja a természet törvényeit” – olvashatjuk Werner Arber professzor, a Pápai Tudományos Akadémia elnökének gondolatait abban a programfüzetben, amely a Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészsége (Görögkör) által szervezett III. Ortutay Elemér Keresztény Tudományos Diákkonferenciára készült.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a szervezők nevében Marosi István parókus, a Görögkör elnöke is. Aki hangsúlyozta: a tudományos ismeretek és a hit kiegészítik egymást. Fontos, hogy keresztény szellemiségben éljük az életünket, hogy a keresztény szellemiségű kutató ugyanilyen szellemiségben is kutasson, hogy azzal az emberiséget gazdagíthassa. Marosi István elmondta, hogy idén lenne száz éves a Gulágot is megjárt Ortutay Elemér görög katolikus teológiai tanár, s tiszteletére ettől az évtől a nevét viseli a tudományos konferencia. A Görögkör elnöke ismertette Ortutay Elemér életútját, és felolvasott emlékirataiból is.
Köszöntötte a konferencia résztvevőit Rácz Béla, a Rákóczi Főiskola rektorhelyettese és Mányi István beregszászi magyar konzul is. Majd nyitóelőadást tartott dr. Verdes Miklós teológiai tanár (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza), aki az Ószövetség bölcsesség-fogalmát elemezve megfogalmazta: a bölcsesség híd tudomány, hit és értékek között.
Ezt követően 7 diák kutatásával, kutatásának eredményeivel ismerkedhettek meg a jelenlévők. A zsűri a következő eredményt hirdette ki: 1. Szaplonczay Máté (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola). Témája: Az Ortodox Egyház Nagy és Szent Zsinata (1968-ig). 2. Bodnár Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem). Témája: Női szerepek a Vörös Zászló magyar nyelvű pártsajtóban (1946–53). 3. Hiába Krisztina (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola). Témája: Adalékok a sárosoroszi római katolikus egyházközség történetéhez. Esperesi különdíjban a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola papnövendéke, Varga Csaba részesült.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
