Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. január 30.
„Boszorkánymester ön, Kempelen?” – kiáltott fel elragadtatva Mária Terézia, amikor Kempelen Farkas a bécsi udvarban bemutatta sakkozógépét. A magyar feltalálótól már megszokhatta a Habsburg-udvar, hogy egyedülálló mérnöki vívmányokkal kápráztatja el a közönséget – többek között ő tervezte a schönbrunni kastély messze földön híres szökőkútjait és parkjának vízeséseit is –, ám a Török névre keresztelt legújabb masinája mindenen túltett.
Egy ír gyökerű, nyolcgyermekes család legifjabb tagjaként született Kempelen már ifjúkorában is a gépek szerelmese volt. Bár filozófiát és jogot tanult, és nem mellékesen nyolc nyelven beszélt, olykor még zenét is szerzett, legfőképp mégis a természettudományok, valamint a mechanika érdekelte.
A hihetetlenül sokoldalú mérnök tervezte a pozsonyi vár, valamint Buda vízellátását javító szerkezeteket, megalkotta a gőzturbina ősét, továbbá a vakok számára egy domború betűk írására alkalmas nyomógépet készített. Nem mellesleg személyében az élettani hangtan és a kísérleti fonetika megalapozóját, valamint az első magyar logopédust is tisztelhetjük.
1769-ben francia akadémikusok érkeztek Bécsbe, és tartottak előadást a mechanikai mágnesességről. Ezt követően Kempelen féléves szabadságot kért a királynőtől egy „embergép” létrehozására. A határidő lejártával aztán alaposan meglepte a Töröknek nevezett sakkozógépével a császárvárost.
A mechanikus szerkezet ellen kiálló mesterek sorra kikaptak a turbánostól, „aki” nem kegyelmezett II. Frigyes porosz királynak sem. Amikor Napóleon csalással akart túljárni a gép eszén, a basa ingerülten lesöpörte a tábláról a bábukat.
A „gondolkodó” gép tulajdonképpen lenyűgöző átverés volt, hiszen a szerkezet belsejében (egy mindössze 150x66x117 centiméteres „vezérlőpultban”) egy kis növésű sakknagymester rejtőzött. Mechanikai szempontból azonban a szerkezet a kor technikai csúcsa volt.
A polihisztor zseniális módon oldotta meg a finom és precíz mozdulatok kivitelezését, a bent ülő sakkjátékos optikai trükkökkel történő elrejtését, valamint azt, hogy a basa „lelke” mágnes segítségével értesüljön ellenfele lépéséről. Ugyanakkor a szerkezet azt már nem közvetíthette, hogy mely figurával lépett a másik, itt a mesternek a memóriájára kellett hagyatkoznia.
A lépések előtt szétnéző, sakk esetén kettőt, matt esetén hármat bólintó Török állandóan pipázott: e trükkel fújta ki a bent égő olajlámpás füstjét a leleményes rendszer működtetője. A babonások azt hitték, hogy a találmány valami hazajáró szellem machinációja, néhányan pedig ördöggel cimboráló boszorkánynak nevezték Kempelent.
A turpisság csak évtizedek múlva derült ki, a legendás szerkezet azonban – amelyről máig nem tudjuk, hogyan nézett ki pontosan, merthogy tervrajzai nem maradtak fenn – 1854-ben Philadelphiában vendégeskedve tűzvész martaléka lett.
Fennállásának 800. évfordulóját ünnepelte október 25-én Badaló. A Tisza-parti település lakói hálaadó istentisztelettel, ünnepi köszöntőkkel, történelmi visszatekintéssel és gazdag kulturális műsorral méltatták a jubileumot. Az ünnepség egyik legmeghatóbb pillanata az idén nyáron elhunyt Szalai Imre...
A Rákóczi Egyetem 30 éves jubileumi hetéhez kapcsolódva mutatták be Sz. Kárpáthy Kata író, költő-újságíró, az egyetem Filológia Tanszéke egykori diákjának Trivoga című verseskötetét. Az eseménynek az Apáczai Csere János Könyvtár adott otthont október 27-én.
Újabb alkotással gazdagodott Ungvár népszerű miniszobor-gyűjteménye. A város 3. számú, egykori cseh iskolájának kerítésén ezúttal Hurvínek, a cseh bábművészet egyik legismertebb alakja kapott helyet, első színpadi szereplésének századik évfordulója alkalmából.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából két helyszínen is bemutatták a „Hazaszállnak a füstkarikák” című zenés-irodalmi előadást Kárpátalján. Október 22-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adott otthont a megemlékezésnek, október 23-án pedig a munkácsi Munkácsy Mi...
