A Kárpátinfo hetilap tudósítása szerint a község első ismert írásos említése 1226-ból származik. Ez az évszám szerepel Badaló tölgyfát és vaddisznót ábrázoló címerében is. A kerek évfordulóra a szervezők olyan ünnepi programsorozattal készültek, amelyre a falu valamennyi lakóját várták.
Az előkészületek már hetekkel korábban megkezdődtek. Jakab Lajos és Székely József kistérségi képviselők a helyi intézmények vezetőivel egyeztetve osztották el a feladatokat. Megújították a település két végén álló, megrongálódott falunévtáblákat, rendbe tették a református templom és a kultúrház környékét, valamint régi fényképalbumokból és más rendelkezésre álló fotókból kisfilmet készítettek. Sokan az ünnepi vendéglátásból vették ki részüket: ételeket, süteményeket és ajándékokat készítettek.
Hálaadás a múltért, imádság a jövőért
Az október 25-i ünnepség a helyi református templomban kezdődött, ahol Sápi Zsolt lelkipásztor hirdette az igét.
A Jelenések könyve első fejezetének nyolcadik verséből idézett: „Én vagyok az Alfa és az Ómega – így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.”
Igehirdetésében arról beszélt, hogy a jubileum mindenekelőtt alkalom az elmúlt évszázadokért való hálaadásra, a mindennapi megpróbáltatásokhoz szükséges erő merítésére és Isten kegyelmének kérésére az előttük álló időszakra.
Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője áhítatában a 90. zsoltár szavaira – „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – utalt. Hangsúlyozta, hogy egy közösség és gyülekezet csak akkor maradhat fenn nyolc évszázadon át, ha tagjai Istenbe vetik bizalmukat. Mint fogalmazott, a nemzedékek egymást váltva élték meg a történelem nehéz időszakait, ám a közösség megmaradása azt bizonyítja, hogy az Úr a legnehezebb időkben is megőrizte őket.
Az istentisztelet különleges pillanata volt egy régi badalói vers felidézése. Az éppen száz éve, 1926-ban született Keresztyén Juliska néni 2007-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen részt vett az egyházi és nemzeti ünnepeken, amelyeken versekkel, énekekkel és köszöntőkkel szerepelt. A falu egykori krónikásának A mi templomunk című, korábban még el nem hangzott versét ezúttal Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatója adta elő.
A hálaadó istentisztelet után a Petőfi Sándor Kulturális Központban folytatódott a rendezvény. Az ünnepségen közel 150-en vettek részt, és a behozott pótszékek ellenére sem jutott mindenkinek ülőhely.

A megjelenteket elsőként Jakab Lajos helyi családorvos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) badalói alapszervezetének elnöke köszöntötte.
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – idézte Tamási Áron ismert gondolatát.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a badalóiak számára a 800 éves település jelenti a világ közepét. A legtöbben itt születtek, itt nőttek fel, és bárhová sodorja őket az élet, továbbra is büszkék badalói származásukra.
A himnuszok eléneklése után a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek a csaknem öt éve tartó háború áldozataira, köztük egy badalói áldozatra, valamint az idén nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt helyi elöljáróra, Szalai Imrére.
A vendégek bemutatását követően Jusztin Miklós, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja mondott köszöntőt, amelyben a helyi közösség összetartó erejét méltatta.
Csoma Zoltán, a Tisza túlpartján fekvő Szatmárcseke polgármestere a két település testvérkapcsolatát idézte fel. Tizenöt évvel ezelőtt Badaló és Szatmárcseke vezetői a folyó közepén, egy hajó fedélzetén kötöttek testvértelepülési megállapodást. A Himnusz bölcsőjeként ismert község polgármestere reményét fejezte ki, hogy a háború mielőbb véget ér, és a két falu lakói ismét gyakrabban látogathatják egymást.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, a kistérségi tanács vezetője arról beszélt, hogy napra pontosan hat évvel korábban tartották Ukrajnában a legutóbbi önkormányzati választásokat. Badaló azóta a 14 települést magában foglaló Beregszászi Kistérséghez tartozik, az elmúlt időszakot azonban előbb a világjárvány, majd a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háború árnyékolta be. A polgármester mielőbbi békét és fejlődést kívánt a kistérség valamennyi településének, köztük Badalónak.
A helyi magyar közösség életében jelentős szerepet betöltő KMKSZ képviseletében Sin József alelnök, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplőket. Felidézték, hogy a szervezet az elmúlt évtizedekben több emléktábla felállítását is támogatta a faluban.
Sin József ezúttal értékes könyveket ajándékozott a helyi gimnázium tanulóinak, az intézmények számára pedig három nemzeti színű zászlót hozott. Beszédében a badalóiak szülőföldhöz való ragaszkodását és a református gyülekezet közösségmegtartó erejét méltatta.
Az ünneplőket Varga Éva, a Beregszászi Központi Könyvtár igazgatója és Tóth Győző kistérségi képviselő is köszöntötte.
Nyolcszáz év történelme és megható tisztelgés Szalai Imre emléke előtt
A jubileumi rendezvényen dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense tartott előadást Badaló nyolc évszázados történelméről.
Bemutatta a település emlékhelyeit, nevezetességeit, hagyományait és gazdasági fejlődését, valamint felidézte azokat a híres személyiségeket, akik az évszázadok során megfordultak a faluban. Közülük Gvadányi József gróf, generális és író, valamint Petőfi Sándor nevét emelte ki.
Előadását korabeli térképekkel és pecsétekkel szemléltette, de kitért a Badalót egykor sújtó tűzvészekre és árvizekre is.

A köszöntők végén Héder János magyar és ukrán nyelven kért áldást a település lakóira és a jubileumi rendezvényre.
A délután egyik legmeghatóbb mozzanata ezután következett. A nyáron elhunyt Szalai Imre egykori elöljáró posztumusz díszpolgári címet kapott, amelyet fia, Imre vett át a közösség nevében felajánlott elismerésként.
A jelenleg különböző okokból évek óta külföldön élő badalói futballbarátok szintén különleges ajándékkal emlékeztek meg róla. Egy névre szóló Vasas-futballmezt készíttettek, mivel Szalai Imre ennek a csapatnak szurkolt. Az emlékmezt a tehetséges labdarúgónak számító unoka, Szalai Martin kapta meg.
Az ünnepség a helyi fiatalok kulturális műsorával folytatódott.

Póda Eszter, a Petőfi Sándor Kulturális Központ vezetője arról beszélt, hogy egy település múltját nem csupán a történelmi feljegyzések őrzik, hanem a dalok, versek, táncok és hagyományok is. Ezekben tovább él mindaz, amit az előző nemzedékek örökül hagytak.
A műsorban felléptek a helyi Margaréta óvoda és a református Édenkert óvoda gyermekei, a Gvadányi József Gimnázium, a könyvtár, valamint a Petőfi Sándor Kulturális Központ növendékei.
A változatos előadások között népdalok, versek, színdarabok, néptáncok, citerazene és más szórakoztató műsorszámok is helyet kaptak.
A hosszú ünnepi délután a Szózat közös eléneklésével zárult, majd felvágták a falu jubileumi tortáját.
A Jakab Melinda által készített, tízkilogrammos cukrászati alkotásból minden résztvevőnek jutott legalább egy szelet.
Badaló 800 éves jubileumi ünnepsége végül a helyi gimnáziumban rendezett szeretetvendégséggel ért véget.
A badalói református közösség életében nem ez volt az első jelentős jubileum az elmúlt időszakban. A gyülekezet 2025 decemberében ünnepelte fennállásának 475. évfordulóját, amikor hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg az egyházközség történetéről. Az alkalmon a lelkészek és a gyülekezet képviselői felidézték az elmúlt évszázadok megpróbáltatásait, a református közösség megmaradását és a templom történetét.