Katakombaszolgálat Kárpátalján – Könyvbemutató az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban

Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték, kényszermunkára ítélték, vagy arra kényszerítették őket, hogy csatlakozzanak a pravoszláv egyházhoz. Ám minden fenyegetettség ellenére megmaradt a kárpátaljai görögkatolikusság, mert sok pap és hívő vállalta a „katakombaszolgálatot”, megőrizve a hitet, a kárpátaljai görögkatolikusságot. Ennek a második világháború végétől egészen a rendszerváltásig tartó hosszú és kegyetlen időszaknak, a bátor lekészeknek állít emléket a Katakombaszolgálat Kárpátalján – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában című könyv, melynek bemutatójára november 13-án került sor Beregszászban az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban.

Az eseményen megjelent vendégeket, gulág-kutatókat, az egyházmegye papjait és valamennyi érdeklődőt a kiadvány szerzője, Marosi István görögkatolikus áldozópap, egyháztörténész, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte. Aki a könyv megszületésével kapcsolatban elmondta, hogy azzal a történelmi múlt tiszteletére, az örökség megőrzésének fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, és hosszú évek kutatómunkájának eredményeként mutatja be a kárpátaljai görögkatolikus egyház történetét, hitvallását és hűségét, különös tekintettel azokra az évekre, amikor a szovjet rendszerben a vallási üldözés árnyékában titokban működött az egyház. Azzal, hogy a könyvbemutatóra most, a malenykij robot 80. évfordulóján kerül sor, elsősorban a sok százezer ártatlan áldozat emléke, illetve a görögkatolikus egyház múltja és kitartása előtt is tisztelegnek, s mivel november a tudomány hónapja, 13-a pedig a magyar nyelv napja, így azt is be szeretnék mutatni, hogy Kárpátalján van tudományos élet – magyar nyelven.

„A történelem ismeretének hiányában nem érthetjük meg, hogy kik vagyunk most, s hogy kik leszünk majd egykor. A történelem a mai nap és a jövő tanítója egyaránt” – hangsúlyozta Teodor Macapula, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, aki nagyra értékelte azt az alapos kutatómunkát, aminek köszönhetően megjelenhetett a most bemutatott kiadvány.

A kárpátaljai görögkatolikusság sorsa önmagában is megrendítő történet, emellett látlelete a szovjet elnyomásnak, a hit-, vallás- és egyházellenes diktatúrának – fogalmazott köszöntőjében Földváriné dr. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke. Aki rámutatott: nagyon sok párhuzamos történet figyelhető meg a görögkatolikusok, a magyar református és a római katolikus közösség sorsában. Ez egy közös kelet-közép-európai sorstörténet, mondta az elnök asszony. Aki a kiadványról szólva kiemelte: az a hit erejéről és a közösségek kitartásáról tanúskodik; a hősies hitvallásokkal teli családtörténeteket és a hitvalló közösségek életét bemutatva arcot ad a történelemnek.

„Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül ő tudja ezt!” – idézte köszöntőjében II. János Pál pápa szavait Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára, aki a keresztényeknek az örökségükhöz való hűsége fontosságát emelte ki.

A köszöntéseket követően dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensének moderálásával kerekasztalbeszélgetés formájában került sor a könyv bemutatására. Ebben dr. Véghseő Tamás és dr. Janka György egyháztörténészek, a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanárai, Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense és dr. Dupka György író, gulág-kutató, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára vett részt. Valamennyien nagyra értékelték azt a munkát, amit a szerző ennek a hiánypótló kiadványnak az elkészítésébe fektetett. Ebben a könyvben benne van az egész kárpátaljai magyarság sorsa, hangzott el többek között. A moderátor felkérésére végezetül Marosi István beszélt a könyv megírásának előzményeiről és indíttatásáról, a felhasznált forrásokról, a könyv témáinak kiválasztásáról és a megírás folyamatáról. Elmondta, hogy a címet Ortutay Elemér egyik dolgozatának címe adja, amelyben azt írja le, hogyan élte át az egyház a kommunizmust. A kötet a kárpátaljai görögkatolikus egyház történetét dolgozza fel 1944-től 1989-ig. Korábban 1949-hez kötötték a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye üldözését, de a források azt bizonyítják, hogy már 1944-ben megkezdődött a politikai nyomásgyakorlás. A szerző arról is szólt, hogy a kötettel egy teljes történeti áttekintést szerettek volna nyújtani, és megpróbálták rendszerezni az egyes eseményeket, a fázisokon belül pedig igyekeztek bemutatni, hogyan élték meg a történéseket a papcsaládok, az egyház, illetve a hívek. A történések áttekintésén túl arra törekedtek, hogy minél több képi dokumentáció jelenjen meg a könyvben, így több mint ezer fotó szerepel a kiadványban. Melynek első részében a Munkácsi Egyházmegye leírása szerepel, milyen társadalmi besorolása, élete volt a görögkatolikus egyháznak, hogy jobban érzékeltessék, mit tett tönkre a szovjet rendszer Kárpátalján. Az intézményeket fotók illusztrálják. Egy-egy oldalt szenteltek az egzisztenciális döntésekben résztvevő papok bemutatására, és szerepelnek bennük a vértanúk, a hitvallók, a hithűek, de azok történetét is felfedik, akik áttértek a pravoszláv vallásra, illetve az egyházon kívülre kerültek, vagy emigráltak. Emellett bekerültek a kötetbe azok is, akik titokban lettek pappá szentelve. Így a könyv teljes képet ad arról a korszakról, amely 1944-ben kezdődött és 1989-ben ért véget.

A Katakombaszolgálat Kárpátalján c. könyv nem csupán a terjedelme – 576 oldal – miatt nehéz, de tartalmában is súlyos, mondta zárszavában Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye helynöke. Aki reményét fejezte ki, hogy ez a munka folytatódik majd az egyház újjáéledése történetének megírásával.