Kárpátaljára érkezett a Déryné Program – A Gyulai Várszínház előadása Beregszászban

Örömteli, hogy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház az immáron Kárpát-medencei kiterjesztésű Déryné Program hivatalos kárpátaljai befogadóhelyévé vált, ezáltal a jövőben számos minőségi színházi vendégelőadást valósíthatnak meg a beregszászi teátrumban, valamint Kárpátalja-szerte. A program első alkalmára a beregszászi színházban került sor, a Gyulai Várszínház Karády zárkája című darabját mutatták be.

– A Déryné Program Magyarországon éves szinten több ezer előadást lebonyolító, minőségi színházi élményt garantáló program, amely eddig külföldön nem tevékenykedett. A háború miatt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetbe került a kulturális programok biztosítása terén is, ezért úgy döntöttek, kiterjesztik a tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy a program keretében vendégelőadásokat szerveznek, és mi is hívhatunk Magyarország számos alkotóműhelyéből különböző produkciókat, aminek mind az anyagi, mind a szerevezési kérdéseit ők teremtik meg. Nagy öröm számunkra, hogy a beregszászi színház lett Déryné Program partnere. Igyekszünk minden tudásunkat beletenni abba, hogy megfelelő befogadóintézmény legyünk a színházi produkciók számára – hangsúlyozta Sin Edina igazgató. –  A Gyulai Várszínház Karády zárkája című darabjával nyitottunk, ez egy zenés, élő zongorakísérettel színesített előadás. A várszínház ősbemutatója a Kárpát-medencében mindenhol (Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Aradon, Békéscsabán, Dunaújvárosban, Budapesten, Sopronban) nagy sikert aratott most a Déryné Program támogatásának köszönhetően a kárpátaljai nézők is megtekinthették Beregszászban, és a Munkácsy Mihály Magyar Házban – tette hozzá Sin Edina.

Darvasi László, korunk egyik legkiválóbb magyar próza és drámaírója, költői szépségű szövegében Karády Katalin élete szerepét alakítja szívfájdító módon, hogy visszataláljon „az igazsághoz, a normális, nappali fényhez, a szabad levegőhöz, a szélhez…”

– Ha Karády Katalin nevét halljuk, a díva, a rejtélyes színésznő, a hamvadó cigarettafüst jut az eszünkbe. Most viszont egy egész más oldalát ismerhettük meg. Honnan jött az ötlet, hogy ezt az egyáltalán nem vidám korszakát rendezzék színpadra? – kérdeztük az előadás után a Karády Katalint alakító színművészt, Bartha Borókát, a Gyergyószentmiklósi Figura Színház színművészét.

– Nagy segítségünkre volt Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, vele beszéltük meg, hogy milyen jó lenne Karádyról készíteni egy zenés monodrámát. Ugyanis úgy éreztem, nem elég csupán az, hogy elmesélem az életét, jó lenne mellé énekelni is, hiszen Karády is sokat énekelt a filmjeiben. Bele is vágtunk, csak nem volt hozzá szövegünk. Sokat keresgéltünk, végül Darvasi László Karádyról szóló novellás kötetét bővítettük ki monodrámává. Azt akartuk megmutatni, hogy az ünnepelt dívának milyen lelkivilága, hogyan élte meg a börtönben töltött időszakát, mi történt ott vele. Amikor ütik-verik, éheztetik, megalázzák. S ezek után megmarad-e a méltósága. Azt tudni kell Karádyról, hogy sok zsidót bújtatott, ezért is került börtönbe.

– Ön miként élte meg a szerepet? Milyen érzés volt, felidézni Karády ezen szomorú korszakát?

– Nem nevezhető könnyű szövegnek, eléggé töredezett, ezért nyilvánvalóan a színészlétemen keresztül közelítettem meg. Amikor elolvastam, őszintén bevallom, kétségbeestem. Mondtam is a rendezőnek, a Kolozsvári Magyar Opera Művészeti Tanácsadójának, Béres Lászlónak, aki egyben a férjem, hogy nem lesz egyszerű, de ő nagy lehetőséget látott benne, sokkal bátrabb, mint én, végül együtt kitaláltuk, hogyan legyen. Márton Erika díszlettervezőt kértük meg, hogy készítse el a megfelelő, zárkára emlékeztető díszletet, Horváth Zoltán Béla, a Kolozsvári Magyar Opera művésze pedig zongorán kíséri a híres Karády-dalokat. Emellett belecsempésztünk még más dalokat is, hogy egy kicsit megtörjük az egysíkúságot. Az volt a fontos, hogy a dalok is hozzák vissza azt a kort.

A szerző, Darvasi László így vall Karády Katalinról, és a darabról: „Nem az életét írtam meg, hanem a Gestapo börtönében eltöltött hónapokból néhány sötét, fájdalmas napot. Azt, amikor kilátástalan minden. Amikor semmi remény nem látszik, hogy állhat majd újra a szabad ég alatt. Na, ez érdekelt engem, ilyen helyzetben, hogy működik a lélek, a jellem. És hát milyen gyönyörűen játssza az alakot Béres Laci rendezésében Bartha Boróka. Karády Katalint a titokzatos, az ünnepelt, a rajongott, az áhított dívát tehát ezúttal a Gestapo 525-ös számú cellájában látjuk és halljuk (még énekelni is). Pedig ez egy olyan sztárprodukció, világpremier, egyedi és megismételhetetlen produkció, melyet senki sem láthat a két szemével. Miközben mennyire szeretnénk tudni, hogyan kell titokzatosnak lenni, hogyan kell izgatónak lenni, rejtélyesnek, bestiának, jégkirálynőnek, szivárványnak, Hogyan lesz a szenvedéstörténetből megváltástörténet.”

Ingyenes színházi látogatás október folyamán

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház októbert az idősek hónapjává emelte a Szép korúak hónapja keretprogramban. Lehetővé tették a díjtalan színházlátogatást a szép korú nézőik számára, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok bármely előadásukat ingyen tekinthetik meg. – Hála Istennek nagy az érdeklődés a programunk iránt, sokan jönnek, és jól esik nekik maga a gesztus, nem feltétlenül az anyagi könnyítés, de természetesen ez is sokuknak jól jön. Nyugdíjasklubokat, különböző szervezeteket kerestünk meg, és ajánlottuk fel a lehetőséget, jönnek is szép számmal az előadásainkra. Különböző idézetekkel kedveskedünk nekik, és meggyőződésünk, hogy ezek a gesztusok mind-mind azt szolgálják, hogy egy kis melegséget vigyünk a hétköznapjaikba – fogalmazott Sin Edina színházigazgató, aki igyekszik minden egyes előadás során személyesen üdvözölni idős vendégeiket.