– Honnan származik a Kárpátaljai magyar hangos mesék ötlete?
Szilvia: Ahhoz, hogy lássuk az ötlethez vezető utat, több mint tizenhárom évet kell visszalépni az időben. Ekkor kért fel a beregszászi székhelyű Sion Rádió főszerkesztője arra, hogy legyek mesemondó az újonnan induló, autentikusnak számító Kárpátaljai magyar mesék rovatnál. Majd' kiugrottam a bőrömből, úgy örültem a dolognak! Elhívásként tekintettem rá, hiszen szerettem mesélni, sőt, akkor már irodalmi pályázatokat is nyertem mesével, verssel: úgy tűnt nekem, minden szépen összesimul. A gyűjtőmunka, a mesék kiválasztása, a kész hanganyagok számítógépes vágása és „felöltöztetése” is az én feladatom lett. Megtanultam, milyen sokrétű lehetőségei vannak egy hanganyag rádióra alkalmazásának. A zene az egyik legerősebb eszköz arra, hogy kifejezzük, „két vonallal aláhúzzuk”, milyen érzelmek ébrednek a mesei történések hatására a szereplőkben. Az öröm, a harag, a fájdalom és a félelem ugyanúgy váltakoznak a főhősökben, mint bennünk, a való életben. Emellett ezernyi hangeffektus közül emeltem ki a megfelelőket ahhoz, hogy „ízt és illatot” kölcsönözzenek a történéseknek. Így a célmesékkel a feldolgozás folyamatában rendszerint mélyre menő személyes kapcsolatot alakítottam ki, és csak azután kerültek be kész hanganyagként a hétvégi rovatba. Ez egy időigényes munka, s egyensúlyoztam az anyaság és a mesemondó-szerkesztői szerep között. Ez gyakran nehéz volt.
A 13 év alatt több változás történt. Négygyerekes anyukává váltam, elvégeztem a mentálhigiénés segítő szakember képzést, megjelent két könyvem, a Sion Rádió helyét átvette a saját FM sávval rendelkező Pulzus Rádió, de egy dolog állandó maradt: a kárpátaljai magyar mesék feldolgozása. Weinrauch Katalin, Király Benedek Lőrinc, Németi Anett és saját írásaim mellett A három arany nyílvessző helyi népmesei gyűjtemény gyöngyszemeivel bővült a hangjátékgyűjteményünk. Aztán támadt egy ötletem: hirdessünk egy meseíró pályázatot a mi kárpátaljai magyarjaink között, írjanak saját meséket, s megörvendeztetjük őket azzal, hogy hangjáték formájába visszahallgathatják ezeket! Így indult útjának 2019-ben az I., 2020-ban a II., tavaly pedig a III. Üveghegy meseíró pályázat, melyeket a Pulzus Rádió égisze alatt bonyolítottunk le. Az első két évben kb. 170 mesét kaptunk, tavaly mintegy 80-at. Igaz, nemcsak Kárpátaljáról, mert felfigyeltek a pályázatunkra Magyarországról, Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből: tőlük is érkeztek írások.
Az applikáció ötlete a férjemtől, Kurmai Istvántól ered, aki szoftverfejlesztő és robotikaoktató: érdeklik az új IT-technológiák. 2020-ban, az I. Üveghegy meseíró pályázat írásai nyomán elkészült hangjátékok iránti nagy érdeklődésre tekintettel (a szerzők gyakran kérdezték, hogyan tudnák a mesejátékokat újra meghallgatni) elhatározta, hogy kifejleszt egy mobilalkalmazást, hogy az emberek bármikor és a világ bármely pontjáról meghallgathassák a meséket.
– Miként alakult az applikáció elkészítési folyamata?
István: Előbb elgondolkodtam rajta, milyen formában volna jó elkészíteni. Végül is egy androidapplikációnál maradtam. Ebben már volt tapasztalatom, de időközben szembesültem azzal, pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogy ebben a formában mind a Google Play követelményeinek, mind a folyamatosan megújuló androidverzióknak megfeleljen. A legfontosabb része volt az a service funkció, amely engedélyezi a hanganyag lejátszását a háttérben, vagy éppen akkor is, ha a képernyő ki van kapcsolva. A legelső verzió nyilvános megjelenését én magam is nagy izgalommal vártam, mivel több napba is beletelt, mire ellenőrizték és minden szempontból engedélyezték.
Szilvia: Ma is emlékszem, amikor örömmel lejött az irodájából, és közölte, hogy most már letölthető az alkalmazás!
István: Az alkalmazásnak van egy további funkciója is: a segítségével egy-két kattintással a Pulzus FM 92.1 adása is elindítható, könnyen hallgatható akár útközben is, távol Beregszásztól.
– Kik voltak segítségetekre ebben a munkában?
István: Az applikáció fejlesztését egyedül végeztem szabadidőmben, önkéntes módon.
– Mennyi időt vett igénybe a mesék, mondák gyűjtése, azok felmondása? Valamint milyen gyűjtemény állt össze ez idáig?
Szilvia: Az, hogy a gyűjtőmunka mennyi időt vett igénybe, változó. Ami emlékezetes, hogy egy-egy új gyöngyszemre találva lelkesen készítettem elő a feldolgozáshoz.
A mesemondás egyébként korábban a felnőttek műfaja volt, ők meséltek egymásnak mezei munkák során, a fonóban, favágáskor stb. Ennek értelmében több olyan kárpátaljai néprajzi gyűjteményt találtam, amelyek meseként voltak közreadva, de szomorkodva megállapítottam, hogy nem gyerekeknek valók.
A meseíró pályázatainknak köszönhetően azonban gazdag forrásunk lett mesékből. Ehhez hozzátartozik, hogy egy ilyen jellegű pályázatot lebonyolítani összetett feladat. Viszont küldetésként, alázattal tekintettünk rá, tudtuk, mi a cél, s ez a szellemiség naponta új lendülettel ajándékozott meg minket.
A kérdésedre visszatérve, a mesemondás első felvonása a stúdiómunka. Ezt követi a szerkesztés, majd az úgynevezett virtuális projekt méltó megvalósítása, erről fentebb már meséltem. Természetesen az adott történet hossza is befolyásolja az időt, de általában három-négy óra alatt készül el egy mesejáték. Tavaly megtetszett, és bizonyos szinten beletanultam a digitális rajzkészítésbe, így sok meséhez készítettem rajzot képernyőn is: egy-egy illusztráción kb. másfél órát dolgoztam.
Az applikáció mesegyűjteménye jelenleg több mint 270 hangjátékból áll, közöttük 2 meseregény is van.
– Mi a fő célotok a mobilapplikációval, és ki a legfőbb célközönségetek?
Szilvia: A férjem is, én is egyetértünk abban, hogy az embernek egy szülőföldje van. A szívem összeszorul, ha arra gondolok, hogy hirtelen Németországban vagy Ausztráliában kellene tovább élnem, még akkor is, ha hihetetlen jólétben. Kárpátalja magyarsága, mint elszakított, mégis lélegző történelmi nemzetrész jövője a jelenben gyökerezik: ha felfedezzük, fejlesztjük tehetségünket, tudásunkat, és azokat ott kamatoztatjuk, miközben hitelesen képviseljük keresztyén önazonosságunkat, akkor megmarad a magyarság Kárpátalján. Igaz, az ukrán háborús viszonyok jelenleg sokunkban fájó dilemmát vetnek fel: most hogyan tovább? De nem lesz mindig háború.
A fő célunk, hogy úgy mutassuk be az alkalmazást, mint a maga nemében egyedi kárpátaljai magyar kultúrkincset korszerű technikai eszközök tálcáján kínálva. A célközönség elsősorban a kárpátaljai magyar gyerekek (sokuknak benne van a saját meséje) és felnőttek. Persze az is örömmel tölt el minket, ha határainkon túlról is letöltik az applikációt, hisz minden mese örök érvényű: arról szól, hogy valakinek életnehézsége támad, ám kijön belőle, s közben fejlődik a személyisége!
– Hol érhető el jelenleg az applikáció, és milyen formában tekinthetők, hallgathatók meg a mesék?
István: Az alkalmazás viszonylag gyorsan és egyszerűen, androidos eszközökre tölthető le a Google Play-ből, a Kárpátaljai magyar hangos mesék keresőszavakkal, vagy az alábbi linken: https://play.google.com/store/apps/details?id=net.nyilvantartas.pulzusfm921
– Vannak-e távlati terveitek – a meglévő gyűjtemény bővítése, esetleges fejlesztések – a mobilapplikációval kapcsolatban?
István: Igen. Folyamatosan kisebb-nagyobb módosításokra van szükség az újabb és újabb androidverziók megjelenése miatt. Tovább is szerettem volna fejleszteni, például egy ébresztő vagy emlékeztető funkcióval, ami a kiválasztott mese vagy a Pulzus FM műsorával szólalna meg, de a kevés szabadidőm miatt ez még várat magára.
Szilvia: A mesetár időről időre bővülni fog, hiszen jelenleg több mint 80 mese vár arra, hogy betűéletét hangjáték formájában folytathassa.
