Kárpátaljai költők a Versmaratonon

Írta: Lengyel János | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 14.

A Magyar Napló folyóirat és kiadó idén is megjelentette szokásos antológiáját Az év versei 2025 címmel. A verseket Zsille Gábor költő válogatta és szerkesztette. Már tizenöt éves hagyomány, hogy a válogatásban szereplő költők bemutatkoznak és felolvassák a verseiket a magyar költészet napja alkalmából egy tizenkét órás Versmaraton során, óránkénti váltásban. Idén új helyszínen, a Magyar Katolikus Rádió Délibáb utca 17. alatt lévő székházában rendezték meg a programot, néhány száz méterre a Műcsarnoktól és a Városligettől.

Kárpátaljai költők a Versmaratonon

Kicsit késve érkeztem, az első óra moderátora, Luzsicza István már javában faggatta a költőket. A terembe lépve a Magyar Napló című folyóirat munkatársaival, Bíró Gergely megbízott főszerkesztővel, Nemes Attila szerkesztővel és Zsiga Kristóf kiadóvezetővel találkoztam. Amikor beléptem a rendezvénynek otthont adó stúdióba, az USA-ból hazatelepült Gyukics Gábor arról beszélt, mikor írta az első versét. Számomra érdekes volt, hogy nemcsak magyarul ír, hanem angolul is. Őt követte Kopriva Nikolett kárpátaljai származású költő, aki most éppen Erdélyben él. Nikolett elmondta, hogy két kötete is megjelenésre vár. A Bárka című folyóirattól egyéves felkérést kapott tárcák írására, néhányat én is olvastam. Azt is elmondta, hogy fél évig nem írt egy verset sem. A költészetében szeretne a jövőben kicsit eltávolodni a komor kárpátaljai eseményektől, a véres ukrajnai háborútól, mert úgy érzi, ez súlyos teher számára. A Csak a fejemben című versét olvasta fel, amelyik a kötetben is megjelent. Részlet a versből:

országban tanyázó
hétfejű sárkány, aki
felégette otthonunkat.
fenyegetőző katonaruhás,
vörös rúzsos nő szőrmebundában.
Fák mögött rejtőző medve,
padló alatt hemzsegő patkányok.

Kopriva Nikoletten és Gyukics Gáboron kívül az első óra vendége volt még G. István László, Nádasdy Ádám és Rónai Balázs Zoltán is. A második óra megkezdése előtt került sor az esemény hivatalos megnyitójára. Először Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, majd dr. Martos Levente Balázs segédpüspök, a Magyar Katolikus Rádió igazgatója mondta el ünnepi beszédét.

Ezt követően megvártam, hogy Berka Attila vezetésével elhelyezkedjen a második óra csapata: Jász Attila, Kemény István, Korpa Tamás, Szentmártoni János és Turczi István, készítettem néhány fotót, de mennem kellett tovább egy másik rendezvényre. Az épület aulájában megvásároltam az antológiát, átadtam egy dedikált kötetet Luzsicza Istvánnak és újra Budapest színes forgatagában találtam magam. Terveztem, hogy a 19 órakor kezdődő csoportra még visszanézek, hiszen abban szerepelt Finta Éva, de végül másként alakult a programom.

Idén tehát két kárpátaljai költő, a József Attila-díjas Finta Éva és Kopriva Nikolett került be az antológiába. Abszolút női befutó. Az antológia szerzői között számos ismerős van, mint Lajtos Nóra, Rónai Balázs Zoltán, Turczi István, Szentmártoni János, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Bence Lajos, Varga Melinda, Székelyhidi Zsolt, Filip Tamás, Payer Imre, Halmosi Sándor, Szabó Palócz Attila, de számomra eddig ismeretlen szerzők is bekerültek, mint Usier Tamara, Rékai Anett, Tibély Orsolya vagy Szabados Attila. A kortárs magyar irodalom újabb nemzedéke lépett színre általuk, érdemes lesz nyomon követni a munkásságukat.

Kedves olvasók, ne feledjék, jövőre is lesz magyar költészet napja, jövőre is lesz Versmaraton! Remélhetőleg minél több kárpátaljai szerző részvételével.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI