Külön köszöntötte a megjelent polgármestereket, és azokat, akik a 2010. októberi helyhatósági választásokon először kaptak mandátumot. A régi polgármesterek közel 80 százalékát újraválasztották, 22 új polgármester került a magyarlakta települések élére. A fórumon az 55 alapítóból 45 polgármesteri hivatal vezetője jelent meg. A Társaság közgyűlése elfogadta munkarendjét: Az önkormányzatok érdekképviselete a helyhatóságokban. Célfeladatok a térségi programok kidolgozásában és megvalósításában. Határ menti testvér-települési kapcsolatok. Alapszabály módosítása, tisztújítás. Egyéb kérdések.
Az első napirendi kérdés kapcsán Gajdos István elnök megtartotta beszámoló-előadását. Részletesen szólt a Szülőföld Alap által támogatott KHÖT-programok megvalósításáról. Beszámolójában egyebek mellett kiemelte a következő sikeres programokat:
I. Internet program. A Szülőföld Alapnak köszönhetően, a nagydobronyi Sting Számítástechnikai Központ (igazgatója: Ráti József) kivitelezésében 2005 őszén beindult a Kárpátaljai Magyar E-CenterTeleNet projekt - „Internetet minden magyarlakta településnek!”. 2006-2010. között 98 települést, illetve közel 300 intézményt kapcsoltak internet-hálózatra a Szülőföld Alapnak köszönhetően. 2009-től a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) 212 személynek, köztük a magyarlakta települések polgármestereinek, könyvtárosoknak, művelődésszervezőknek, civilszervezeteink aktivistáinak ingyenes internet hozzáférést biztosított.
II. Nemzeti és címeres zászló program. A KHÖT egy korábban elindított kezdeményezést karolt fel: címerekkel, címeres zászlókkal látott el több mint 95 magyarlakta települést. A projekt része volt a polgármesteri hivatalok, tanintézmények, civilszerveztek falán elhelyezendő kültéri piros-fehér-zöld zászlók elkészítése, átadása.
III. Kétnyelvű címeres település-köszöntő táblák. Az arculatmegőrző programon belül a KHÖT a polgármesteri hivatalok közreműködésével 85 db. kétnyelvű címeres település-köszöntő táblát készített és állított fel Kárpátalja 36 településén.
IV. Önkormányzati, falunapi rendezvények. A Társaság hozzájárult a települési rendezvények, a falunapok, testvér-települési találkozók, magyar nemzeti ünnepek, rendezvények megszervezéséhez, lebonyolításához.
V. Szakmai oktatást elősegítő kiadványok megjelentetése. A Társaság közreműködésével a magyarlakta településeket összefogó polgármesteri hivatalok bevonásával a lakosság részére munkahelyteremtő szakmai oktatási programok indultak. Munkahelyteremtő oktatási programok lebonyolításában is közreműködött: A falusi turizmus képzési projekt, oktatási projekt fiatal vállalkozóknak (Hogyan vállalkozzunk? Vállalatalapítás, az export-import, vámügy, adózáspolitika, Hogyan pályázzunk? Forrásfelkutatás. EU-s pályázatokra felkészítő tanfolyam).
Ebből az elgondolásból jelent meg szakmai oktatást elősegítő kiadvány: Úr Sándor: Mezőgazdasági alapismeretek és Állattenyésztési alapismeretek c. gyűjteményei.
VI. Településfejlesztés, kommunális feladatok. Részt vállalt a Társaság a kárpátaljai határmenti települések gazdaságfejlesztési koncepciójának, a környezetvédelmi és árvízvédelmi, vízgazdálkodási, szemétbegyűjtési és hulladék feldolgozási programok kidolgozásában.
VII. A felsorolt programokat a közelmúltban beindult Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával továbbra is folytatni fogja.
A közeljövőben is szeretnénk folytatni:
- A települések arculatmegőrzését, turisztikát (címeres-zászló, nemzeti zászló, információs táblák, kétnyelvű feliratok, kétnyelvű táblák, kétnyelvű infó- kiadványok stb.) falusi turizmust és műemlékvédelmet támogató programokat;
- „Internet-hozzáférést a magyarlakta településeknek!” program folytatása, illetve települési honlapok készítése.
- Önkormányzati munkahelyteremtő szakmai oktatási programok.
- Térség-, település-, vállalkozásfejlesztési és magyar-ukrán területfejlesztési programok.
- A határon átnyúló testvértelepülési kapcsolatokat, falunapokat, egyéb önkormányzati rendezvényeket támogató programok.
Ezt követően Dupka György, a KHÖT titkára mutatta be a közgyűlésre megjelent 63 oldalas KHÖT 2011 évi kézikönyvét. A gyűjteményben megjelent anyagok, elemzések közül külön kiemelte a Magyarok a helyi önkormányzatokban és a végrehajtó hatalomban című tanulmányt, amelynek egyik társzerzője is. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kárpátaljai magyarság érdekmegjelenítésével két magyar politikai szervezet, illetve párt foglalkozik: a „KMKSZ”- Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP). A két mérvadó magyarságszervezet (UMDSZ, KMKSZ) azért döntött a pártalapítást mellett, mivel a módosított választási törvény kizárólag pártok számára teszi lehetővé a jelöltállítást.
A Kárpátaljai megyei tanácsban a két magyar pártnak összesen 7 képviselője van, míg 2006-ban a képviselők száma 9 fő volt (Ebből 4 mandátuma van az UMDSZ-UMDP-nek, 3 a KMKSZ-nek). 2 képviselői helyet veszítettek az ukrán pártok javára. Rámutatott arra, hogy a KMKSZ-UMP pártlistás szavazatbegyűjtésben jobb teljesítményt nyújtott. Az UMDP jelöltjei viszont az egyéni körzetekben jeleskedtek. UMDSZ-UMDP listájára 15 354-en adták le szavazatukat, amely a leadott szavazatoknak 2,94 százalékát tette ki, amely kevésnek bizonyult a háromszázalékos alsó küszöb átlépéséhez. Az UMDP párt jelöltjei az egyéni körzetekben viszont fölényes győzelmet arattak. A választók elismerését is igazoló mandátumhoz jutott a beregszászi megyei jogú város 2. sz. választókerületében Kincs Gábor (1960), a Beregszászi járás 17. sz. választókerületben Péter Csaba (1966), a 18. számúban Medvigy István (1951). A Nagyszőlősi járási 23. választókerületben Rezes Károly (1964). (2006-ban a képviselők száma 4 fő).
A KMKSZ-UMP emblematikus jelöltjei közül az egyéni körzetekben senki nem jutott be a megyei tanácsba. Viszont a párt listáját a választók 20 456 szavazattal támogatták. A háromszázalékos küszöböt meghaladva, Kovács Miklós (1967), Brenzovics László (1964), Milován Sándor (1941) pártlistán jutott mandátumhoz (2006-ban a képviselők száma 5 fő).
Az utóbbi évtizedek gyakorlatához viszonyítva először fordult elő, hogy a megyei tanács egyik elnökhelyettesi tisztséget nem magyar képviselő tölti be. Ez a vesztesség szintén a magyar-magyar széthúzás számlájára írható.
Mindkét magyar párt képviselői egyben az állandó bizottságok tagjai (oktatási, tudományos, kulturális, egyházi, ifjúsági, testnevelési és sport, kisebbségi, információs bizottság: Kovács Miklós, Medvigy István, a költségvetési bizottság: Rezes Károly, az ügyrendi és etikai: Milován Sándor). Illetve kettőt magyar ajkú képviselő irányít (a vagyonügyi és privatizációs bizottság: Péter Csaba, költségvetési: Brenzovics László), ők egyben a megyei tanács elnökségének is tagjai. Kincs Gábor a határmenti együttműködési bizottság titkára, aki az UMDP-frakció delegáltjaként szintén a megyei tanács elnökségének tagja lett.
A megyei jogú városokban és járási önkormányzatokban a két magyar pártnak összesen 82 képviselője van (ebből 49 mandátuma van az UMDSZ-UMDP-nek, 33 a KMKSZ-nek), míg 2006-ban a képviselők száma 115 fő volt (vagyis 33 képviselői helyet veszítettek az ukrán pártok javára).
A két párt a járási önkormányzatokba összesen 56 képviselőt (ebből 35 mandátuma van az UMDSZ-UMDP-nek, 21 a KMKSZ-nek) juttatott be (2006-ban a képviselők száma 84 fő), 28 képviselői mandátum az ukrán pártokhoz került.
A városi és települési képviselőtestületekben az UMDSZ-nek 523, a KMKSZ-nek 235 képviselője van.
A 69 magyarlakta település közül 41-ben az UMDSZ által támogatott jelöltet választották meg polgármesterré az ott élők. KMKSZ szimpatizánsú vezetője csupán 9 falunak van.
Összefoglalva a fentieket kijelenthető, hogy az az előtti választási szereplésekhez viszonyítva most az UMDSZ-UMDP szerepelt jobban.
Ebben a ciklusban Beregszász megyei jogú város polgármesterévé ismételten Gajdos Istvánt, az UMDSZ elnökét választották meg, aki egyben a megyei tanács elnöke mellett működő önkormányzati ügyekkel foglalkozó koordinációs tanács tagja is. Kincs Gábor megyei képviselő is megőrizhette polgármester-helyettesi tisztségét. Részben magyar családi gyökerekkel rendelkező és a magyar nyelvet is jól tudó polgármestere van ismét Munkácsnak Lengyel Zoltán személyében. Munkáját Kincs Gergely polgármester-helyettes segíti. Csapon a magyar származású Burkus Árpád lett ismételten a polgármester-helyettes. Ungváron dr. Spenik Sándor a városi végrehajtó bizottság tagja lett.
Az UMDP a beregszászi járásban rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Ennek értelmében a Beregszászi Járási Tanács elnöke: Bihari András (1953) lett. Az UMDSZ-től még pozícióba került Braun Béla, akit ismét járási alelnökké választották meg. Medvigy István megyei képviselő a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnökének első helyettese, Rezes Károly megyei képviselő a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás elnöke lett.
A KMKSZ-UMP színeiben Mackó István járási képviselő az Ungvári Járási Tanács elnöki tanácsadó tisztséget látja el.
Összefoglalva a fentieket Dupka György kijelentette, hogy a legutóbbi választási szereplésekhez viszonyítva a két magyar párt összefogásának hiánya miatt jelentősen visszaesett a magyar jelenlét az önkormányzatokban az ukrán pártok javára, akik kihasználták a magyarság megosztottságát.
A mostani helyhatósági választási eredményekből nemcsak a magyar pártok, hanem a támogatóik, illetve a magyar pártoktól az ukrán pártok felé fordult magyar választók is levonhatják a tanulságot. A választások mélyen kielemzett adatai, eredményei megmutatták, hogy a kárpátaljai magyarság sajnos pont megmaradása három lételemét cserélte aprópénzre. Mert összefogás, nemzeti öntudat és identitás nélkül nem biztosított fennmaradásunk, ezek híján bizonytalan a jövőnk. A két magyarságszervezet együttműködve sokkal nagyobb eséllyel képviseltethette volna magát az önkormányzatokban, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy jelentős politikai erőt képezzünk, s nagyobb lehetőségeink legyenek az érdekképviseletre.
A gyűjteményt valamennyi önkormányzat megkapta, annak elektronikus változata megtekinthető a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján. Adatbázisát folyamatosan frissítik. (www.kmmi.org.ua), http://www.kmmi.org.ua/uploads/attachments/books/books-pdf/KHOT-forum-2011-2-ik.pdf
A Társulás döntése értelmében ezentúl jogi címe: Beregszász, Széchényi u. 59/B.” Az elnökség felhatalmazást kapott a megfelelő módosítások végrehajtására az alapító okmányokban. Továbbiakban a beregszászi központon kívül az ungvári iroda ügyvezetői feladatokat, a nagyszőlősi pedig térségi koordinációs megbízásokat lát el.
A közgyűlésen tisztújításra is sor került. A KHÖT elnökének újabb öt évre Gajdos Istvánt választották, s javaslatára helyettesei is lettek Kincs Gábor, Rezes Károly, Bihari András és felelős titkár lett Dupka György személyében. Az új elnökség megválasztott tagjai: Braun Béla, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke, Tóth Bálint Péterfalva, Szuhán András Bene, Máté Gyula Dercen polgármestere, Ember Balázs, Kisdobrony polgármestere.
Az elnökség tiszteletbeli tagja: Lőzincz Béla, Gát nyugalmazott polgármestere.
Az ellenőrző bizottság tagjai: Barta Márta, Jánosi polgármestere (elnök), Bíró Vencel, Nagypalád polgármestere, Baksa Tibor, Csongor polgármestere.
A harmadik, Egyéb kérdéskörben a Társulás közgyűlése az alábbi, megoldásra váró közérdekű problémákat vitatta meg: A kárpátaljai magyarság kapcsolata az anyaországgal és a schengeni vízum. Ebben a kérdéskörben élénk vita bontakozott ki, különböző megállapítások és javaslatok hangzottak el többek között Antal József rafajnaújfalui, Sütő Lajos beregújfalui, Bíró Vencel nagypaládi, és más települések polgármesterei részéről. A felszólalásokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy:
A kárpátaljai magyarság napi kapcsolattartását továbbra is érzékenyen hátráltatja schengeni vízumeljárással kapcsolatos eljárás. A korábbi 70–80 %-os szintű kapcsolattartás 5–10 %-os szintre zuhant.
Az időközben bevezetett könnyítések következtében 2008–2010 között javult a helyzet: különösen abban az időszakaszban, amikor 2008. augusztus elsejétől a könnyített vízumeljáráshoz szükséges Felelősségvállalási nyilatkozat a két mérvadó magyar szervezet, az UMDSZ és a KMKSZ vezetői aláírásával került kiadásra.
A 2010-es kormányváltás után megvonták a Felelősségvállalási nyilatkozat kiadási jogát az UMDSZ tisztségviselőitől, ezzel több, mint 20 ezres tagságának, azok családtagjainak (a felmérések szerint közel 50 ezer főnek) nehezítették meg a vízummegszerzést, az anyaországgal való kapcsolattartást.
A polgármesterek felszólalásaiban egyebek mellett az is elhangzott, hogy ezzel a kormányrendelkezéssel nem kívánatos jelenséget idéztek elő: „A” és „B” kategóriára osztották, gyakorlatilag kettészakították a kárpátaljai magyarságot. Az előbbiek, a „hűséges magyarok” hozzájuthatnak a KMKSZ elnöke által kiállított felelősségvállalási nyilatkozathoz, az utóbbiakat – még a történelmi egyházak által kiadott ajánlólevelek birtokában is – mostohán kezelik, visszautasítják, nem részesülhetnek ilyen kedvezményben. Ennek következtében sokan csalódással tettek le a magyarországi kapcsolattartásról.
Az összefogást közel sem szolgáló elkeseredés egyre nagyobb méretek ölt a magyarlakta településeken, mert sok száz kárpátaljai magyar nem juthat könnyített schengeni vízumhoz.
Elhangzott, hogy:
- a magyar kormány adja vissza a felelősségvállalási nyilatkozat kiadási jogát az UMDSZ-nek, illetve hasonló jogot kapjanak a történelmi egyházak és a polgármesterek.
- Kapjon ilyen jogot a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás is, hiszen a tagságát képező polgármesterek legitimitása megkérdőjelezhetetlen, mivel őket a helyi magyarság választotta meg.
- a jövőre nézve, felbecsülhetetlen erkölcsi kár származik abból, ha továbbra is csak a KMKSZ elnökének marad meg a Felelősségvállalási nyilatkozat kiadásának joga. Ahhoz, hogy a helyi magyarság ne legyen két kategóriára osztva vissza kell vonni a KMKSZ elnökétől is a felelősségvállalási nyilatkozat kiadási jogát.
Valamennyi polgármester támogatta azt az indítványt, hogy a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa és a Beregszászi Konzulátus segítse elő a határ menti testvér-települési kapcsolatok további kiépítését, hogy legyen minden kárpátaljai magyarlakta településnek magyarországi testvértelepülése. A két ország polgármesterei között megkötött megállapodások biztosítsanak jogalapot a díjmentes, könnyített vízumeljáráshoz, hogy gördülékenyebbé váljanak, felélénküljenek a települések szakmai rétegeinek, csoportjainak képviselői és azok családtagjai közötti együttműködés, kapcsolat, különös tekintettel a kulturális, gazdasági, stb., területekre. A jelenlévő konzulok biztosították a jelenlévőket, hogy mind a két külképviselet ebben a témakörben közreműködik és felajánlja segítségét.
A Társulás közgyűlése döntött arról is, hogy a KHÖT Fórumának a következő összejövetelét ez év őszén tartja meg.
