Április 19–20-án Értékőrzés, értékteremtés címmel tartott kétnapos konferenciát a Magyar Újságírók Közössége. A jelentős találkozónak a Hungarikum Liget adott otthont, ahol a Lakiteleki Népfőiskola is működik.
A MÚK elnökségi tagjaként magam is részt vettem a szervezésben. A Magyar Múzsa Baráti Társaság legaktívabb tagjai mellett három kárpátaljai vendégelőadót is meghívtam. Mielőtt nagyvonalakban ismertetném a konferencia menetét, kiemelném a három kárpátaljai vendégünk előadását.
Elsőként Szemere Judit újságíró, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője tartotta meg előadását. A kárpátaljai magyar nyelvű sajtó helyzete Ukrajnában című értekezése elején tisztázta, hogy mit is jelent a Kárpátalja kifejezés. Sorban bemutatta a Kárpátalján megjelenő magyar nyelvű hetilapokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat, többek között beszélt a Kárpátinfóról is. Annak érdekében, hogy a hallgatóság jobban képben legyen, minden kiadványból bemutatott egy-egy példányt. Mivel a konferencia témája nem kizárólag a sajtó volt, sőt a délutáni előadások inkább a szépirodalommal foglalkoztak, a főszerkesztő külön kitért Kárpátalja egyetlen irodalmi folyóiratára, az Együttre és az Irka című gyermeklapra is. Az újságok mellett beszélt a háborús ukrajnai helyzetről, a magyarság előtt álló kihívásokról, a szomorú tényről, hogy a háború kitörése óta a kárpátaljai magyarság számaránya drasztikusan csökkent. Ez azzal is jár, hogy a magyar nyelvű lapokat még kevesebben olvassák. Az előfizetésekből és a reklámokból már egyetlen lap sem tud megélni. Az ukrajnai magyar nyelvű újságok és folyóiratok a magyar állam támogatása nélkül nem tudnának megjelenni.
Varga Éva, a Beregszászi Központi Könyvtár igazgatója természetesen a kárpátaljai könyvtárakról beszélt. A hallgatóság megtudhatta, hány ilyen intézmény működik szülőföldünkön, melyikben találhatók magyar nyelvű kiadványok, hol dolgoznak magyar könyvtárosok. Elmondta, hogy már a háború előtt is nehéz volt a helyzet, ami most hatványozottan romlott. Megemlítette és egyben megköszönte, hogy a Magyar Múzsa szerkesztősége a folyóirat alapítása óta rendszeresen eljuttatja Kárpátaljára az új számokat. Itt meg kell jegyeznem, hogy a folyóiratunkat a határon túl először a Varga Éva által vezetett, azóta megszűnt Beregszászi Járási Könyvtárban mutattuk be. Éva előadása után dr. Lovas Dániel, a MÚK elnöke ígéretet tett arra, hogy a szervezet a jövőben nem csak folyóiratokkal, de könyvekkel is igyekszik támogatni a kárpátaljai könyvtárakat. Ezt követően, Mártonfi Benke Márta, a lap szerkesztője a két hölgy munkájának elismeréseként a Magyar Múzsa Baráti Társaság oklevelét nyújtotta át. Ettől fogva mindketten a társaság tiszteletbeli tagjai lettek.
A harmadik általam kiemelt előadó, Dalmay Árpád ugyan nem közvetlenül Kárpátaljáról érkezett, hiszen hosszú évek óta Nyíregyházán él, viszont szülőföldjét minden lehetséges módon segíti. A Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökeként nagy érdemei vannak abban, hogy szülővárosunkban több tucat magyar vonatkozású szobor és emléktábla található. Előadásának témája ezúttal nem Kárpátaljával volt kapcsolatos. Hosszú évtizedek óta vitatéma, hogy járt-e Petőfi Sándor Szibériában? Dalmay Árpád szerint igen, ő fordította magyarra Alekszej Tivanyenko A szibériai „titkos fogoly” Petőfi Sándor Barguzinban című kötetét. Én voltam a moderátora a könyv beregszászi bemutatójának, ugyanakkor a legutóbbi Magyar Múzsában leközöltünk egy általam készített interjút is. Ami nem maradt visszhang nélkül, azóta több irodalmár is megkeresett, hogy ellenvéleményének adjon hangot, a következő lapszámban jön is egy véleményinterjú. A Petőfi Szibériában – legenda vagy valóság? című előadás ezúttal is vitát gerjesztett, többen mondták el a véleményüket pro és kontra.
A kétnapos konferencia során tizenkét előadást hallhattunk igencsak változatos témákban. A program péntek délután 14 órakor kezdődött a Kölcsey Házban, amikor házigazdánk, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke megnyitotta a Kiskunfélegyháza 250 című fotókiállítást. Ezt követően a Liget Széchenyi Termében, ahol a konferencia zajlott, dr. Lovas Dániel, a Magyar Múzsa főszerkesztője rövid beszédben köszöntötte az egybegyűlteket. A már említett előadók mellett olyan neves személyek szólaltak fel, mint Kozák Polett kecskeméti ügyvezető-főszerkesztő; Szilvay Balázs Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró; Jobbágy Éva, a Tormay Cécile Kör alapítója; Csősz Ferenc, a vésztői Sinka István Művelődési Központ vezetője; Durkó Károly gyulai újságíró; Gazsó L. Ferenc Táncsics-díjas újságíró, médiaszakértő; Balogh Andrea, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a MÚK elnökségi tagja; dr. Barna Gábor egyetemi tanár, etnográfus és dr. Botos Katalin egyetemi tanár, közgazdász.
A rendezvény ünnepi ebéddel zárult.
