Május 23-án ünneplik névnapjukat a Dezsők. Nevük jelentése: óhajtott, kívánt.
A magyar történelem és kultúra számos alakja tette még ismertebbé a Dezső nevet, köztük Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Garas Dezső színművész, Kellér Dezső író, humorista, Kosztolányi Dezső író, költő, Tandori Dezső költő, író.
Kárpátaljához kapcsolódik Győry Dezső költő, író neve, aki az 1940-es években Beregszászban élt és alkotott, valamint az ungvári születésű Zádor Dezső zeneszerző neve is.
Zádor Dezső 1912. október 20-án látta meg a napvilágot az Ung-parti városban. Zenei tehetségét édesapjától örökölhette, aki a helyi római katolikus templom kántora és a városi énekkar vezetője volt. Első zongoraóráit Lengyel Zsigmond ismert ungvári zenetanártól vette. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait az ungvári Drugeth-gimnáziumban folytatta. 1930-tól a prágai zeneakadémia zongora, orgona és karmester szakán tanult. Prágai évei alatt aktív előadói és karmesteri tevékenységet folytatott. Gyakran fellépett a főiskola estjein, Karel Houdek csellóművésszel Ungváron is szerepelt. A három szakát háromszoros kitüntetéssel végezte el 1934-ben. Alois Haba zeneszerző ösztönzésére kezdett Bartók Béla zenéjével és a népzenével foglalkozni. 1936–1938 között maga is foglalkozott népdalkutatással. Ekkor állította össze a 156 ruszin népdalból álló gyűjteményét. A gyűjtemény eljutott Bartók Bélához is, aki igen nagyra értékelte Zádor tevékenységét, és a hozzá írt első levelében arra kérte őt, engedje meg, hogy a parasztoktól származó dalokat lemásoltassa a Magyar Tudományos Akadémia részére.
Zádor eközben többször fellépett. A közönség Huszton, Beregszászban, Munkácson és Ungváron hallhatta a zongorajátékát. 1937-ben egy prágai országos zongoraversenyen második helyezést ért el. 1938-ban fellépett a budapesti Zeneakadémia nagytermében, szerepelt a kassai rádióban.
1938. február 1-jétől az ungvári tanítóképző intézet helyettes tanárává nevezték ki, majd 1942-től az ungvári női líceum rendes tanára lett. Ekkor jelent meg a Kárpátaljai Tudományos Társaság Hajnal című folyóiratának 3. és 4. számában „A ruszin népdalköltészet kolomijkái”című tanulmányát.
1945 után az Ungvári Állami Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója lett négy éven át. Zenepedagógiával és zeneszerzéssel foglalkozott. Bemutató hangversenyeket rendezett, önálló zongoraesteket adott. Négy év igazgatói munka után
Igazgatói pályafutása után a komponálásnak élt. 1946-ban Ungváron megnyitotta kapuit az Ukrán Zenei-Drámai Színház. A bemutatásra kerülő darabok kísérőzenéjének a megírására Zádor Dezsőt kérték fel. Közben felvették a Szovjet Zeneszerző Szövetség tagjai közé. Megírta a Kárpátalja című szvitjét zongorára, melynek négy tételében először ötvözte a klasszikust a népivel.
1953-ban elvállalta az ungvári Filharmónia művészeti vezetését. 1963-ban a Lembergi Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Betegsége miatt 1970-től már nem tanított, csak zeneszerzéssel foglalkozott.
1972-ben Érdemes művész címet kapott. 1978-ban kinevezték a lembergi konzervatórium zeneszerző szakának professzorává.
Lembergben hunyt el 1985-ben.
1991-ben az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola felvette Zádor Dezső nevét, s ugyanebben az évben Ungváron megalakult a Zádor Dezső Zenei Társaság.
