Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

Írta: Lajos Mihály | Forrás: karpataljalap.net | 2025. december 11.

Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne talált tarsolylemez ugyanis bevonult a magyar régészet történetébe, s ma is élnek magyarok a településen. Helyzetükről Szokolova Henriettával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Szolyvai Alapszervezetének vezetőjével beszélgettem el.

Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

– Jelenleg hány lakosa van Szolyvának, és közülük hányan magyarok?

– Tudomásom szerint a jelenlegi statisztikai adatok alapján Szolyva lakossága 19 ezer fő körül mozog. A magyarok aránya nem haladja meg a hat százalékot.

– Hány színmagyar és hány vegyes család él Szolyván?

– Pontos adataim nincsenek. Ha visszatekintek huszonnégy évi szolyvai tartózkodásomra, három színmagyar nyugdíjas házaspár jut az eszembe. S hogy hány vegyes család él a városban? Hozzávetőlegesen sem tudom megmondani a számukat, de az ismerősi körömben nagyon sok van.

– A vegyes házasságokban többnyire a magyar vagy az ukrán nyelv dominál?

– Inkább az ukrán. Viszont ahol az apuka magyar, a gyerek biztosan érteni és beszélni fogja a magyar nyelvet.

– Mitől függhet, hogy melyik nyelv dominál?

– Szerintem attól, hogy melyik házasfél az ukrán, aki a legtöbb esetben – legalábbis az ismerőseim között – az anya.

– Ha magyar nagyszülő is lakik a vegyes családban, akkor ő magyarul kommunikál az unokáival?

– A gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször inkább ukránul beszélget velük.

– Milyen a vegyes családokban nevelkedő gyerekek magyar nyelvtudása?

– A magyar iskolába feljöve érti és beszéli a nyelvünket a gyerek.

– Jelenleg hány gyermek jár a magyar református egyházi óvodába? Közülük hányan színmagyarok, hányan félig magyarok, és hányan ukránok?

– Jelenleg tizenkét gyermekkel foglalkoznak, sem színmagyar, sem vegyes házasságból származó gyerek nincs köztük, csak ukrán családokból érkeznek a gyermekek.

– Hány magyar osztály működik az iskolában? Hány színmagyar, hány félig magyar és hány ukrán kisdiák tanul ott? Milyen szintű magyar nyelvtudással lépik át az iskola küszöbét, és mennyire fejlődik ez az iskolai évek alatt?

– Négy osztály működik az iskolánkban, színmagyar tanuló egy sincs, vegyes házasságból származó gyermek csak egy van, főleg csak ukrán gyerekeket járatnak az iskolánkba. Az egyetlen, vegyes családban nevelkedő tanulónk az iskolakezdéskor jól értette a nyelvünket, de a beszéd már nehezebben ment neki. Azóta négy év telt el, a helyzet már sokkal jobb, szabatosan és akcentus nélkül ki tudja magát fejezni magyarul. Az ukrán kisdiákok elsajátítják az alapokat, például a számokat, a napok, a hónapok, az évszakok, a családtagok nevét, de összefüggően beszélni az alsó tagozatban még nem tudnak, viszont hamar megtanulják a magyar népi játékokat és népdalokat.

– Jelenleg hány tagja van a KMKSZ Szolyvai Alapszervezetének? Hány százalékuk idős, középkorú, illetve fiatal?

– Hetven tagunk van, kb. az 55 százalékuk idős, a többiek egyenlő arányban középkorúak és fiatalok.

– Milyen programokat szervezett megalakulása óta az alapszervezet, és mely intézményekkel működnek együtt a megrendezésükben?

– A magyar óvodával dolgozunk együtt, közösen; megalakulásunk óta minden évben megtartjuk a Családi délután rendezvényünket, de készítettünk már közösen adventi koszorút is, illetve kirándulásokat is szervezünk. 2023 őszén pedig megszerveztem a Szolyvai Madárkák énekegyüttest.

– Idén juttattak-e el gyerekeket az Erzsébet-táborokba, és ha igen, magyar nyelvi környezetben mekkorát javult a magyar nyelvtudásuk?

– Igen, és az ott töltött egy hét is segített, segíthet a magyar nyelv gyakorlásában.

– A fiatalokat is be tudják vonni a programjaik megszervezésébe?

– Többnyire a középkorúakat. A gyerekek sikeres szerepléssel veszik ki a részüket a programok lebonyolításában. A Családi délutánon minden évben fellépnek a magyar óvodába és a magyar iskolába járó gyerekek, akik magyar népdalokat, magyar népi játékokat mutatnak be. A magyar népviseletek megvarratását a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete támogatta.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Bízunk benne, hogy a magyar óvoda és a magyar iskola továbbra is sikeresen működni fog, lehetőségünk lesz a magyar nyelv tanítására, ápolására. Tervezzük, hogy több programot is megvalósíthatunk. Hogy milyeneket? Nem szeretném elárulni, de újítani szeretnénk. És bármilyen programról is legyen szó, a lényeg, hogy már békés időkben teljen…

Hírek

  • Garanyi József alkotásaiból nyílt jubileumi kiállítás Munkácson

    Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő...

  • Kárpátalja anno: Platthy György ungvári születésű festőművész

    Platthy György festőművészre 1908. január 26-án látta meg a napvilágot Ungváron. Felmenői között büszke lehetett gyógyszerész nagyapjára, aki harcolt az 1848/1849-es szabadságharcban, majd Angliába menekült a megtorlás elől. A kiegyezés után hazatért Ungvárra és gyógynövények termesztésével, vegyi k...

  • Novemberben kerül a mozikba Vidnyánszky Attila filmje

    Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.

  • Különleges miniszoborral gazdagodott Perecseny

    Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.

Események

Copyright © 2026 KMMI