Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. június 17.
A Kárpáti Magyar Gazda 1936. július 5-i számában jelent meg Balog Sándor „A Szernyei Gyöngykaláris” emlékkönyve című írása, melyben a Bereg vármegyei települést mutatja be. A Munkácstól 20 km-re délnyugatra a Szernye-patak partján fekvő község első említése 1270-ből való. Neve a szláv srna, azaz őz főnévből ered.
Balog Sándor így ír a faluról:
Szernye szinmagyar község Kárpátalján a Bátyú–Munkács vasútvonal mentén. Lakóinak száma 1500. Ebből 1200 református, a többi megoszlik.
Tisztaságszerető, dolgos, takarékos nép. Legnagyobb részük messze földön hires kubikos, út- és vasútépítő munkás. A röghöz nőtt középtermetű emberek. Istenhivő, törvénytisztelő nép. Kisgazdáik hires erdei fuvarosok. Minden munkát szívesen és jól végeznek. Leányaik ritkán mennek más faluba férjhez. A legények már gyakrabban házasodnak idegenből, de lakni nem mennek oda. Az idegenben keresett pénzt hazahozzák. Asszonyaik szőnek, fonnak. Gyönyörű kendőket, abroszokat, térítőket szőnek és varrnak. A férfiaknak minden gazdasági munkában segítenek. Udvaruk, házuk, kívül, belül olyan tiszta, mint a pohár. Általában erre sokat adnak.
A falu közepén 1910-ben épült hatalmas és szép református templom sugár tornya szökik a magasba. Közel hozzá virágzó fogyasztási szövetkezet és hatalmas kulturháza a magyar összefogás kiáltó bizonyságai.
A kulturélet magva a református énekkar. Evvel csinálom a szernyei gyöngykalárist.
Nem színdarab. – Élet. A »Tóhát« magyar népének szokásai, nótája, tánca, élete. A gond a mókával, a bánat a dallal ölelkezik benne.
Kaláris? – A magyar lány nyakéke. Egyszerű üvegszemek és mégis csillogó gyöngysor.
Nem nyúltam hozzá, nem simítottam. Úgy fűztem fonálra, ahogy találtam, így szép. Nem. Több ennél. Magyar népünk ősi kultúrája. Nemzeti létünk hordozója. – Érték. Szeressük, becsüljük és őrizzük meg!”
Balog Sándor egy verset is mellékelt a gondolataihoz:
A mi falunk
Vannak emberek, akiknek már a jelenléte is reményt ad. Akik nem csupán beszélnek a segítségnyújtásról, hanem minden napjukat ennek szentelik – csendben, alázattal, mégis hatalmas belső tűzzel. Dr. Fodor Réka, az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítvány alapítója ilyen ember. Missziós orvosként eddi...
Mezőváriban az elmúlt héten ismét vidám gyermekzsivalytól, népzenétől volt hangos az Egy ház a Nemzetért közösségi tér. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet immáron ötödik alkalommal rendezte meg a Népi és Hagyományőrző Napokat, melyre a helyi fiatalok mellett eljö...
Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...
Július 26-án ünnepeljük az Anna névnapot, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik. Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése:...
