Kárpátalja anno: Szernye

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. június 17.

Kárpáti Magyar Gazda 1936. július 5-i számában jelent meg Balog Sándor „A Szernyei Gyöngykaláris” emlékkönyve című írása, melyben a Bereg vármegyei települést mutatja be. A Munkácstól 20 km-re délnyugatra a Szernye-patak partján fekvő község első említése 1270-ből való. Neve a szláv srna, azaz őz főnévből ered.

Kárpátalja anno: Szernye

Balog Sándor így ír a faluról:

Szernye szinmagyar község Kárpátalján a Bátyú–Munkács vasútvonal mentén. Lakóinak száma 1500. Ebből 1200 református, a többi megoszlik.

Tisztaságszerető, dolgos, takarékos nép. Legnagyobb részük messze földön hires kubikos, út- és vasútépítő munkás. A röghöz nőtt középtermetű emberek. Istenhivő, törvénytisztelő nép. Kisgazdáik hires erdei fuvarosok. Minden munkát szívesen és jól végeznek. Leányaik ritkán mennek más faluba férjhez. A legények már gyakrabban házasodnak idegenből, de lakni nem mennek oda. Az idegenben keresett pénzt hazahozzák. Asszonyaik szőnek, fonnak. Gyönyörű kendőket, abroszokat, térítőket szőnek és varrnak. A férfiaknak minden gazdasági munkában segítenek. Udvaruk, házuk, kívül, belül olyan tiszta, mint a pohár. Általában erre sokat adnak.

A falu közepén 1910-ben épült hatalmas és szép református templom sugár tornya szökik a magasba. Közel hozzá virágzó fogyasztási szövetkezet és hatalmas kulturháza a magyar összefogás kiáltó bizonyságai.

A kulturélet magva a református énekkar. Evvel csinálom a szernyei gyöngykalárist.

Nem színdarab. – Élet. A »Tóhát« magyar népének szokásai, nótája, tánca, élete. A gond a mókával, a bánat a dallal ölelkezik benne.

Kaláris? – A magyar lány nyakéke. Egyszerű üvegszemek és mégis csillogó gyöngysor.

Nem nyúltam hozzá, nem simítottam. Úgy fűztem fonálra, ahogy találtam, így szép. Nem. Több ennél. Magyar népünk ősi kultúrája. Nemzeti létünk hordozója. – Érték. Szeressük, becsüljük és őrizzük meg!”

Balog Sándor egy verset is mellékelt a gondolataihoz:

A mi falunk

Tiszamenti rónaságon,
Bereg alján a Tóháton,
Hol a Kárpát már csak kéklik,
A mi falunk ott fehérlik.
Ott a határ búzatenger,
Benne izzad a sok ember.
Kasza pendül, – napestére
Keresztbe gyűl a sok kéve.
Ott az erdő feketezöld,
Virul a rét, áldott a föld,
Sik a róna, derűs az ég,
De van nálunk egyéb is még:
Magyar nóta, magyar élet,
Magyar ruha, magyar lélek,
Magyar szokás, gyöngykaláris,
Szépen szól ott a madár is.
Szépen szól a pásztor sípja,
Szivünk, lelkünk vidámitja.
Elandalit messzehangzó
Csillingelő kisharangszó.
Szép a falunk magas tornya,
A házunk is mind egyforma.
Udvarunkon gémes a kút,
Akáclombos végig az út.
Szép a falunk, szép a tája,
Kaláris a bokrétája,
Gyöngykaláris magyar élet,
Szeressék a magyar népet!

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI