Minden évben megünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. A jeles ünnep azért került éppen erre a dátumra, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc Szatmácsekén a Himnusz kéziratát.
A reformkori költő, politikus és nyelvújító számos szállal kötődött Kárpátaljához: hivatalos ügyeit és postáját Beregszászban intézte, emellett rokonai éltek Huszton, Visken és Tiszabökényben.
Egy rokoni látogatás során jutott el 1825 májusában a Visk melletti Saján gyógyfürdőbe, ahol gyomorbántalmait kúrálta a savanyúvizes forrásnál. Csak kevés információ maradt fenn az útjáról, de azt feljegyezték, hogy Huszton Jászay Mihály római katolikus plébánosnál vacsorázott.
Továbbá azt is tudjuk, hogy ekkor kereste fel a huszti vár romjait. A kirándulás után írta meg a Régi várban című költeményét, majd évekkel később, 1831 decemberében átdolgozva született meg a Huszt című vers Szatmárcsekén.
Régi várban
Bús düledékeiden, ó Husztnak vára megállék,
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, szakadott a fal, s a visszanyögő hang
A szirt erdeje közt zúg vala lábam alatt.
S hév kebelem dobogott, s e könny, mely forra szememben,
Titkosan omladozó szent Haza, néked ömölt.
Viski látogatása emlékére 2003-ban táblát helyeztek el a helyi magyar tannyelvű Kölcsey Ferenc Középiskola falán. 2016-ban pedig a huszti várban állítottak emléket Kölcsey Ferencnek. A mű ifj. Hidi Endre szobrászművész, keramikus alkotása.
A fenti régi képeslapon a viski várhegyfürdő Ilona fürdőháza látható.