Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. február 16.
Dolhai és petrovai Petrovay Ákos (Farkas, László, Bánó) az Ung vármegyei Császlócon látta meg a napvilágot 1823. február 15-én Petrovay István alispán, főszolgabíró, főjegyző, kassai kincstári igazgató és Dráveczky Eszter családjában. Keresztatyja a nagyapja, Petrovay József volt, keresztanyja pedig anyai nagyanyja, báró Hellenbach Johanna, Dráveczky Józsefné lett.
Ákos és testvérei (Lökös, Bogdán, Malvina) régi nemesi család sarjai voltak. A Petrovay család ősei Máramaros vármegyéből származtak, s közeli rokonságban álltak a Dolhai családdal. Nevüket az egyik ősi birtokukról, Petrova helységről kapták. A család címere egy pajzs, melynek vörös színű mezejében arany zsinóron függő kürt, fölötte jobbról aranycsillag, balról félhold ragyog.
Petrovay Ákos Császlócon nőtt fel római katolikus vallásban. Később jogot tanult. 1845-ben másod-, 1847-ben első aljegyzője lett Ung vármegyének, majd táblabíróvá választották.
Aktív szerepet vállalt az 1848/1849-es szabadságharcban. Először a Mieczyslaw Woroniecki-féle vadászcsapatból és a Gömör megyei újoncokból Pesten alakuló 38. honvédzászlóaljban harcolt. 1848 novemberében zászlóaljával Aradra vezényelték. Érdemeiért Bem Józseftől századosi, majd őrnagyi rangot kapott. 1849 áprilisának végétől már Temesváron csatázott. 1849. augusztus 20-én a bánsági V. hadtest maradványával Borosjenőn tette le a fegyvert.
A szabadságharcot követően birtokára vonult vissza, hivatalt nem vállalt. Társadalmi téren érvényesítette képességeit. Neve összeforrt az ungvári gazdasági egyesülettel és színházzal, a Deák-kör nevével. Tagja volt az Ung vármegyei honvédegyletnek.
1854-ben megnősült, Thuránszky Máriát (†1917) vette feleségül. Nem született gyermekük.
Lassan a közigazgatási életbe is visszatért. 1860-ban és 1867-ben közfelkiáltással másodalispánná választották Ung vármegyében. 1869-ben a Szobránci, 1871-ben a Kaposi járás országgyűlési képviselője lett. 1877–1884 között kataszteri felügyelőként tevékenykedett Budán. 1885-től pénzügyi titkár volt.
1887-ben nyugdíjba vonult, és visszatért császlóci birtokára, ahol gazdálkodással töltötte élete hátralévő napjait. Szülőfalujában érte a halál 70. életévében, 1893. március 31-én. Itt helyezték örök nyugalomra.
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja ismét megszervezte képzését néptáncpedagógusaink számára. A kurzusra ezúttal harmincan jelentkeztek a megye különböző részéből. Közöttük a helyi néptáncegyüttesek vezetői ugyanúgy megtalálhatók, mint a kultúrházban vagy iskolában működő tánckör irányítói. Mint...
181 éve, 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, a világszerte híres magyar festő, aki utolérhetetlen érdemeket szerzett a magyar nemzeti festészet megteremtésében. Hosszú, küzdelmes útja munkácsi sóhivatalnok fiát az asztalosinas gyalujától a párizsi paloták termeiig emelte...
Február 14-én különleges zenei élményben lehetett részük a csapiaknak és a környéken élőknek: a Kiss Kata Zenekar Kárpátaljára érkezett, turnéjuk első állomása a Csapi Református Templom volt.
