Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. február 16.
Dolhai és petrovai Petrovay Ákos (Farkas, László, Bánó) az Ung vármegyei Császlócon látta meg a napvilágot 1823. február 15-én Petrovay István alispán, főszolgabíró, főjegyző, kassai kincstári igazgató és Dráveczky Eszter családjában. Keresztatyja a nagyapja, Petrovay József volt, keresztanyja pedig anyai nagyanyja, báró Hellenbach Johanna, Dráveczky Józsefné lett.
Ákos és testvérei (Lökös, Bogdán, Malvina) régi nemesi család sarjai voltak. A Petrovay család ősei Máramaros vármegyéből származtak, s közeli rokonságban álltak a Dolhai családdal. Nevüket az egyik ősi birtokukról, Petrova helységről kapták. A család címere egy pajzs, melynek vörös színű mezejében arany zsinóron függő kürt, fölötte jobbról aranycsillag, balról félhold ragyog.
Petrovay Ákos Császlócon nőtt fel római katolikus vallásban. Később jogot tanult. 1845-ben másod-, 1847-ben első aljegyzője lett Ung vármegyének, majd táblabíróvá választották.
Aktív szerepet vállalt az 1848/1849-es szabadságharcban. Először a Mieczyslaw Woroniecki-féle vadászcsapatból és a Gömör megyei újoncokból Pesten alakuló 38. honvédzászlóaljban harcolt. 1848 novemberében zászlóaljával Aradra vezényelték. Érdemeiért Bem Józseftől századosi, majd őrnagyi rangot kapott. 1849 áprilisának végétől már Temesváron csatázott. 1849. augusztus 20-én a bánsági V. hadtest maradványával Borosjenőn tette le a fegyvert.
A szabadságharcot követően birtokára vonult vissza, hivatalt nem vállalt. Társadalmi téren érvényesítette képességeit. Neve összeforrt az ungvári gazdasági egyesülettel és színházzal, a Deák-kör nevével. Tagja volt az Ung vármegyei honvédegyletnek.
1854-ben megnősült, Thuránszky Máriát (†1917) vette feleségül. Nem született gyermekük.
Lassan a közigazgatási életbe is visszatért. 1860-ban és 1867-ben közfelkiáltással másodalispánná választották Ung vármegyében. 1869-ben a Szobránci, 1871-ben a Kaposi járás országgyűlési képviselője lett. 1877–1884 között kataszteri felügyelőként tevékenykedett Budán. 1885-től pénzügyi titkár volt.
1887-ben nyugdíjba vonult, és visszatért császlóci birtokára, ahol gazdálkodással töltötte élete hátralévő napjait. Szülőfalujában érte a halál 70. életévében, 1893. március 31-én. Itt helyezték örök nyugalomra.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
