Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. február 16.
Dolhai és petrovai Petrovay Ákos (Farkas, László, Bánó) az Ung vármegyei Császlócon látta meg a napvilágot 1823. február 15-én Petrovay István alispán, főszolgabíró, főjegyző, kassai kincstári igazgató és Dráveczky Eszter családjában. Keresztatyja a nagyapja, Petrovay József volt, keresztanyja pedig anyai nagyanyja, báró Hellenbach Johanna, Dráveczky Józsefné lett.
Ákos és testvérei (Lökös, Bogdán, Malvina) régi nemesi család sarjai voltak. A Petrovay család ősei Máramaros vármegyéből származtak, s közeli rokonságban álltak a Dolhai családdal. Nevüket az egyik ősi birtokukról, Petrova helységről kapták. A család címere egy pajzs, melynek vörös színű mezejében arany zsinóron függő kürt, fölötte jobbról aranycsillag, balról félhold ragyog.
Petrovay Ákos Császlócon nőtt fel római katolikus vallásban. Később jogot tanult. 1845-ben másod-, 1847-ben első aljegyzője lett Ung vármegyének, majd táblabíróvá választották.
Aktív szerepet vállalt az 1848/1849-es szabadságharcban. Először a Mieczyslaw Woroniecki-féle vadászcsapatból és a Gömör megyei újoncokból Pesten alakuló 38. honvédzászlóaljban harcolt. 1848 novemberében zászlóaljával Aradra vezényelték. Érdemeiért Bem Józseftől századosi, majd őrnagyi rangot kapott. 1849 áprilisának végétől már Temesváron csatázott. 1849. augusztus 20-én a bánsági V. hadtest maradványával Borosjenőn tette le a fegyvert.
A szabadságharcot követően birtokára vonult vissza, hivatalt nem vállalt. Társadalmi téren érvényesítette képességeit. Neve összeforrt az ungvári gazdasági egyesülettel és színházzal, a Deák-kör nevével. Tagja volt az Ung vármegyei honvédegyletnek.
1854-ben megnősült, Thuránszky Máriát (†1917) vette feleségül. Nem született gyermekük.
Lassan a közigazgatási életbe is visszatért. 1860-ban és 1867-ben közfelkiáltással másodalispánná választották Ung vármegyében. 1869-ben a Szobránci, 1871-ben a Kaposi járás országgyűlési képviselője lett. 1877–1884 között kataszteri felügyelőként tevékenykedett Budán. 1885-től pénzügyi titkár volt.
1887-ben nyugdíjba vonult, és visszatért császlóci birtokára, ahol gazdálkodással töltötte élete hátralévő napjait. Szülőfalujában érte a halál 70. életévében, 1893. március 31-én. Itt helyezték örök nyugalomra.
A korábbi sikeres turné után június 12-én ismét útra kelt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csodaszarvas Bábszínháza. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósuló programsorozat során harminc kárpátaljai településen találkozhatnak az óvodások és kisiskolások a társulat új ...
A XXI. századi oktatás gyors változásai, a technológiai fejlődés és a rendkívüli társadalmi kihívások közepette a tehetségek kibontakoztatása hatalmas felelősség. Ezen gondolatok mentén rendezték meg június 12-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kárpátaljai képzési központjában a VI. Pedagóguskonf...
A talentum útja – önkifejezés, lelkesedés, közösségteremtés A Nemzeti Művelődési Intézet az elmúlt esztendőben indította el TehetségPaletta elnevezésű programját annak érdekében, hogy szerte a Kárpát-medencében teret és lehetőséget biztosítson az egyéni és csoportos amatőr művészeknek a bemutatko...
Mosoly, ének, tánc, könnyek és ölelések – megható pillanatokkal köszöntek el az óvodás évektől a P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájának nagycsoportosai. A Katica csoport ballagási ünnepsége egyszerre volt számvetés, búcsú és ünnepélyes elindulás egy új életszakasz felé.
