Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. február 16.
Dolhai és petrovai Petrovay Ákos (Farkas, László, Bánó) az Ung vármegyei Császlócon látta meg a napvilágot 1823. február 15-én Petrovay István alispán, főszolgabíró, főjegyző, kassai kincstári igazgató és Dráveczky Eszter családjában. Keresztatyja a nagyapja, Petrovay József volt, keresztanyja pedig anyai nagyanyja, báró Hellenbach Johanna, Dráveczky Józsefné lett.
Ákos és testvérei (Lökös, Bogdán, Malvina) régi nemesi család sarjai voltak. A Petrovay család ősei Máramaros vármegyéből származtak, s közeli rokonságban álltak a Dolhai családdal. Nevüket az egyik ősi birtokukról, Petrova helységről kapták. A család címere egy pajzs, melynek vörös színű mezejében arany zsinóron függő kürt, fölötte jobbról aranycsillag, balról félhold ragyog.
Petrovay Ákos Császlócon nőtt fel római katolikus vallásban. Később jogot tanult. 1845-ben másod-, 1847-ben első aljegyzője lett Ung vármegyének, majd táblabíróvá választották.
Aktív szerepet vállalt az 1848/1849-es szabadságharcban. Először a Mieczyslaw Woroniecki-féle vadászcsapatból és a Gömör megyei újoncokból Pesten alakuló 38. honvédzászlóaljban harcolt. 1848 novemberében zászlóaljával Aradra vezényelték. Érdemeiért Bem Józseftől századosi, majd őrnagyi rangot kapott. 1849 áprilisának végétől már Temesváron csatázott. 1849. augusztus 20-én a bánsági V. hadtest maradványával Borosjenőn tette le a fegyvert.
A szabadságharcot követően birtokára vonult vissza, hivatalt nem vállalt. Társadalmi téren érvényesítette képességeit. Neve összeforrt az ungvári gazdasági egyesülettel és színházzal, a Deák-kör nevével. Tagja volt az Ung vármegyei honvédegyletnek.
1854-ben megnősült, Thuránszky Máriát (†1917) vette feleségül. Nem született gyermekük.
Lassan a közigazgatási életbe is visszatért. 1860-ban és 1867-ben közfelkiáltással másodalispánná választották Ung vármegyében. 1869-ben a Szobránci, 1871-ben a Kaposi járás országgyűlési képviselője lett. 1877–1884 között kataszteri felügyelőként tevékenykedett Budán. 1885-től pénzügyi titkár volt.
1887-ben nyugdíjba vonult, és visszatért császlóci birtokára, ahol gazdálkodással töltötte élete hátralévő napjait. Szülőfalujában érte a halál 70. életévében, 1893. március 31-én. Itt helyezték örök nyugalomra.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
