49 évvel ezelőtt, július 25-én hunyt el Kótyuk Ferenc görögkatolikus hitvalló pap.
Az Ung vármegyei Gálocson született 1914. október 16-án. Szülei, Kótyuk István és Punykó Juliánna Amerikát megjárt jómódú gazdálkodók voltak. A családban Ferenc volt a legkisebb, negyedik gyermek. Elemi iskolai tanulmányait a szülőfalujában végezte magyar nyelven, majd az Ungvári Állami Ruszin Reálgimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta (1937–1941). 1941. július 12-én szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök. Első szent liturgiáját Gálocson mutatta be. 1941–1949 között Ceholnya (Ung vm.) segédlelkésze volt.
A II. világháborút követő szovjet vallásüldözés őt is elérte. Először a püspöki palotából – ahol családjával élt – lakoltatták ki. Ezt követően Kótyuk Ferenc Boksay József festőművész műteremlakásában talált menedéket. Mivel továbbra sem volt hajlandó az aposztáziára, s nem tért át pravoszláv hitre, a kommunista hatóságok 1950. szeptember 18-án letartóztatták. A bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. Vorkután (ma Oroszország) raboskodott és dolgozott. 1955. december 9-én szabadult. Ungvárra tért haza, itt végzett civil munkát. Titokban papi tevékenységet folytatott. Ungváron hunyt el 1973. július 25-én. 1992. április 6-án rehabilitálták. Felesége, Perhács Jolán (1918–1978) az üldöztetés alatt és a szűkös időkben is kitartott mellette. Gyermekeik: Ferenc (*1942), Jolán (*1943), György (*1944), István (*1957).
