Nagyszőlőstől 20 km-re, az ukrán-magyar-román hármashatár közelében, a Túr jobb partján fekszik Fertősalmás.
Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó község neve a környékén lévő mocsaras területre és vadalmafákra utal. A település első írásos emléke 1319-ből való. Birtokosai a Somody, Tegze, Tabák és a Török családok voltak.
A településen református és görögkatolikus vallásúak élnek.
A református gyülekezet első írásos említése 1560-ból származik. Korábban használt fatemplomuk a XVIII. században leégett. Az új kőtemplom építéséhez 1803-ban kezdtek hozzá. Háromszáz férőhelyes, eredetileg zsindelytetős templomuk 1812-ben (más forrás szerint 1822-ben) épült meg klasszicista stílusban. Pár évtizeddel később, 1868-ban került rá a torony, melyben jelenleg két harang lakik: Az egyiket Pap Antal öntötte 1845-ben, a másik Egry Ferenc haranggyáros kisgejőci műhelyéből került ki 1926-ban.
A templom további értékei közé tartozik orgonája, valamint hét Úrasztali edénye. Emellett több, ezüsttel, arannyal szövött régi terítője is van a közösségnek.
A templomkertben áll az első és második világháború fertősalmási áldozatainak emlékműve, továbbá a templom falán található néhai Czirók Béla lelkipásztor – aki 1936–1983 között szolgálta a gyülekezetet – emléktáblája.
A településen élőn kis görögkatolikus közösségnek egy haranglábban berendezett kápolnája van, melyet Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szenteltek fel.
