Kárpátalja anno: Fertősalmás

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. december 04.

Nagyszőlőstől 20 km-re, az ukrán-magyar-román hármashatár közelében, a Túr jobb partján fekszik Fertősalmás.

Kárpátalja anno: Fertősalmás

Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó község neve a környékén lévő mocsaras területre és vadalmafákra utal. A település első írásos emléke 1319-ből való. Birtokosai a Somody, Tegze, Tabák és a Török családok voltak.

A településen református és görögkatolikus vallásúak élnek.

A református gyülekezet első írásos említése 1560-ból származik. Korábban használt fatemplomuk a XVIII. században leégett. Az új kőtemplom építéséhez 1803-ban kezdtek hozzá. Háromszáz férőhelyes, eredetileg zsindelytetős templomuk 1812-ben (más forrás szerint 1822-ben) épült meg klasszicista stílusban. Pár évtizeddel később, 1868-ban került rá a torony, melyben jelenleg két harang lakik: Az egyiket Pap Antal öntötte 1845-ben, a másik Egry Ferenc haranggyáros kisgejőci műhelyéből került ki 1926-ban.

A templom további értékei közé tartozik orgonája, valamint hét Úrasztali edénye. Emellett több, ezüsttel, arannyal szövött régi terítője is van a közösségnek.

A templomkertben áll az első és második világháború fertősalmási áldozatainak emlékműve, továbbá a templom falán található néhai Czirók Béla lelkipásztor – aki 1936–1983 között szolgálta a gyülekezetet – emléktáblája.

A településen élőn kis görögkatolikus közösségnek egy haranglábban berendezett kápolnája van, melyet Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szenteltek fel.

Hírek

  • Az interneten is elérhető a hősi halottak kutatható adatbázisa

    Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.

  • Tíz tény Leonardo da Vinci életéről

    Reneszánsz géniusz, aki egyszerre volt művész, tudós, anatómus és hadmérnök, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, sőt, még tankot is tervezett, és még azt is meg akarta fejteni, miért kék az ég. 

  • Felhangolva: Munkácsi Református Kisegyüttes

    A dicsőítő dalok egy olyan műfaj, amikor már az első néhány akkordból halljuk, megérezzük, hogy nem csak zenéről van szó, mert mélyebben érintenek meg bármelyik más dallamnál. Aki hallgatja, érzi, hogy azért magasztosak, mert a világ, az ember és maga a zene Teremtőjéről szólnak. Egy dicsőítő fellép...

  • Kárpátalja anno: a szürtei református templom

    Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.

Események

Copyright © 2022 KMMI