82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.
Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 08.
82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.
Görögkatolikus papcsaládból származott, édesapja Csurgovics János pap, édesanyja Juhászovics Teréz volt. Nyírparasznyán (Szatmár vm.) született 1864. május 2-án. Az Ungvári Főgimnáziumba járt, ahol VIII. osztályos tanulóként az ifjúsági Dayka-kör alelnökének választották. Az érettségit követően egy évig katonáskodott Bécsben, majd joghallgató lett Budapesten. 1886-ban jelentkezett a Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe Ungváron. Teológiai tanulmányait itt és Budapesten folytatta. 1893. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1893–1906 között Szalók (Zemplén vm.), 1906-tól 1936-ig Sámogy (Zemplén vm.) papjaként szolgált. 1936–1940 között nyugdíjasként élt Ungváron. 1910-től tb. esperes, a Vásárhelyi Esperesi Kerület esperese (1911–1936), 1919-től szentszéki tanácsos, 1936-tól főesperes volt. Azary Annát (†1960), Azary András pap és Kiss Antónia leányát vette feleségül.
Papi hivatása mellett előszeretettel írt prózai műveket és verseket. A kárpátaljai lapokban – Ungvári Közlöny, Szépirodalmi Kert, Kelet, Felvidéki Sion, Magyar Állam, Magyar Szemle – rendszeresen jelentek meg írásai. Művei közül többet megzenésített Huber Gyula, Szabó Sándor és Boksay János.
Saját verseskötete Költemények címmel jelent meg 1893-ban Ungváron. Ebben a szerelmi és hazafias költemények mellett a vallásról és a papi életéről írt verseit is közzétette.
Most abból a verséből idézünk, melyet 1892-ben írt Drohobeczky Gyula kőrösi püspökké szentelése alkalmából:
Vidékünk várai közül csak az ungvári és a munkácsi vészelte át szinte teljes épségben az évszázadokat. Megannyi erősség az Északkeleti-Felvidék 1500-as–1600-as évek viharos történelmének az áldozata lett, Huszt hajdan hatalmas erődítménye pedig a XVIII. században pusztult el egy, a szó legszorosabb ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes koszorúzást. A megemlékezésen az államalapító király örökségéről, a magyar nemzet összetartozásáról és a kárpátaljai mag...
Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést szervezett a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Mezőkaszonyban augusztus 20-án, Szent István király mellszobránál.
Két kárpátaljai közösségi és egyházi személyiség, Sipos József és Tóth László is Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. Az elismeréseket augusztus 20. alkalmából adták át Budapesten.