82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 08.
82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.
Görögkatolikus papcsaládból származott, édesapja Csurgovics János pap, édesanyja Juhászovics Teréz volt. Nyírparasznyán (Szatmár vm.) született 1864. május 2-án. Az Ungvári Főgimnáziumba járt, ahol VIII. osztályos tanulóként az ifjúsági Dayka-kör alelnökének választották. Az érettségit követően egy évig katonáskodott Bécsben, majd joghallgató lett Budapesten. 1886-ban jelentkezett a Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe Ungváron. Teológiai tanulmányait itt és Budapesten folytatta. 1893. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1893–1906 között Szalók (Zemplén vm.), 1906-tól 1936-ig Sámogy (Zemplén vm.) papjaként szolgált. 1936–1940 között nyugdíjasként élt Ungváron. 1910-től tb. esperes, a Vásárhelyi Esperesi Kerület esperese (1911–1936), 1919-től szentszéki tanácsos, 1936-tól főesperes volt. Azary Annát (†1960), Azary András pap és Kiss Antónia leányát vette feleségül.
Papi hivatása mellett előszeretettel írt prózai műveket és verseket. A kárpátaljai lapokban – Ungvári Közlöny, Szépirodalmi Kert, Kelet, Felvidéki Sion, Magyar Állam, Magyar Szemle – rendszeresen jelentek meg írásai. Művei közül többet megzenésített Huber Gyula, Szabó Sándor és Boksay János.
Saját verseskötete Költemények címmel jelent meg 1893-ban Ungváron. Ebben a szerelmi és hazafias költemények mellett a vallásról és a papi életéről írt verseit is közzétette.
Most abból a verséből idézünk, melyet 1892-ben írt Drohobeczky Gyula kőrösi püspökké szentelése alkalmából:
A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...
A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.
A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...
Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) k...