82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.
![Kárpátalja anno: Csurgovics György görögkatolikus pap, költő](/img-cache/4/3/2/6/b/4326b59361312015ffaee72feed18ba36923cdb7.jpeg)
Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 08.
82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.
Görögkatolikus papcsaládból származott, édesapja Csurgovics János pap, édesanyja Juhászovics Teréz volt. Nyírparasznyán (Szatmár vm.) született 1864. május 2-án. Az Ungvári Főgimnáziumba járt, ahol VIII. osztályos tanulóként az ifjúsági Dayka-kör alelnökének választották. Az érettségit követően egy évig katonáskodott Bécsben, majd joghallgató lett Budapesten. 1886-ban jelentkezett a Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe Ungváron. Teológiai tanulmányait itt és Budapesten folytatta. 1893. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1893–1906 között Szalók (Zemplén vm.), 1906-tól 1936-ig Sámogy (Zemplén vm.) papjaként szolgált. 1936–1940 között nyugdíjasként élt Ungváron. 1910-től tb. esperes, a Vásárhelyi Esperesi Kerület esperese (1911–1936), 1919-től szentszéki tanácsos, 1936-tól főesperes volt. Azary Annát (†1960), Azary András pap és Kiss Antónia leányát vette feleségül.
Papi hivatása mellett előszeretettel írt prózai műveket és verseket. A kárpátaljai lapokban – Ungvári Közlöny, Szépirodalmi Kert, Kelet, Felvidéki Sion, Magyar Állam, Magyar Szemle – rendszeresen jelentek meg írásai. Művei közül többet megzenésített Huber Gyula, Szabó Sándor és Boksay János.
Saját verseskötete Költemények címmel jelent meg 1893-ban Ungváron. Ebben a szerelmi és hazafias költemények mellett a vallásról és a papi életéről írt verseit is közzétette.
Most abból a verséből idézünk, melyet 1892-ben írt Drohobeczky Gyula kőrösi püspökké szentelése alkalmából:
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...