Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 22.
Csanádi György kárpátaljai helytörténész, lapszerkesztő a felvidéki Rózsahegyen született 1931. április 17-én. Édesapja, Csanádi Béla víz-, vasút- és hídépítészeti szakon végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1917-ben. A Magyar Államvasutak mérnökeként dolgozott, s munkája miatt a család gyakran költözött. Így kerültek Kárpátaljára is. Csanádi György több helyen és nyelven végezte elemi iskolai tanulmányait. A magyar nyelv mellett csehül és szlovákul is megtanult.
1940 és 1944 között Debrecenbe költözött a család. Itt Csanádi György a Debreceni Kalazanczi Szent József Piarista Gimnáziumba járt. A város 1944-es bombázásakor a családi ház megsemmisült és Csanádi György is megsérült. Ekkor települt át a család Beregszászba, ahol Csanádit ukrán nyelvű gimnáziuma íratták. Az érettségit követően Moszkvában folytatta tanulmányait, a Nyomdaipari Főiskola Újságírói karán szerzett diplomát 1961-ben.
1951 júliusától a Vörös Zászló beregszászi járási újság fordítója, rovatvezetője volt. Hat évvel később főszerkesztője lett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1991-től 6 éven át a Kárpáti Igaz Szó megyei lap beregszászi tudósítójaként tevékenykedett.
Újságírói tevékenysége mellett szoros kapcsolatot ápolt Kovács Vilmossal, Horváth Annával és Drávai Gizellával. Alapító tagja volt a Beregszászi Népszínháznak. Támogatásával jött létre a Vörös Zászló Irodalmi Stúdió, amely összefogta a Beregszászi járás íróit, költőit, képzőművészeit, az újság pedig publikálási lehetőséget biztosított számukra. Segítette a szerkesztőség magyar munkatársainak kezdeményezésére 1984-ben megalakult beregszászi Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub munkáját, amely az első irodalmi-közéleti civil szervezet volt Kárpátalján.
Tagja volt az Ukrajnai Újságíró Szövetségnek és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetségnek.
Érdekelte és kutatta Bereg vidék helytörténetét. A témában számos cikke jelent meg a Bereginfo, később a Kárpátinfo hetilap hasábjain.
Beregszászi György név alatt folytatásokban közölte a Fejezetek vidékünk történelmi múltjából és a Régi beregszásziak című cikksorozatát. Az utóbbi írásokat különálló kötetben is kiadták.
Sorsfordító évek sodrásában címmel megjelent könyvében Beregszász történetének kilenc évszázados viszontagságairól, tragikus, sorsfordító rendszerváltozásokról írt.
1963-ban Kovács János felkérésére beadványt készített Drávai Gizellával együtt a magyar autonómia kérdésének ügyében. A beadványt Kovács János saját nevében juttatta el Ny. Hruscsovhoz, Ny. Podgornijhoz (a Legfelsőbb Tanács elnöke) és Kádár Jánoshoz. A beadvány nyomán történtek az első lépések a magyar kisebbségek jogainak bővítésére és sérelmeinek orvoslására. Magyar nyelvű iskolákat nyitottak, engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést az Ungvári Állami Egyetemre. Ekkor neveztek ki először magyar nemzetiségű vezetőket üzemek élére. Ekkor vált önálló lappá a Kárpáti Igaz Szó, addig ugyanis az ukrán nyelvű megyei lap fordításaként jelent meg.
2004-ben Csanádi Györgyöt a Beregszászi Városi Tanács a Pro Urbe díjjal tüntette ki.
Budapesten hunyt el 2018. július 24-én. Beregszászban helyezték végső nyugalomra.
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
