Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 22.
Csanádi György kárpátaljai helytörténész, lapszerkesztő a felvidéki Rózsahegyen született 1931. április 17-én. Édesapja, Csanádi Béla víz-, vasút- és hídépítészeti szakon végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1917-ben. A Magyar Államvasutak mérnökeként dolgozott, s munkája miatt a család gyakran költözött. Így kerültek Kárpátaljára is. Csanádi György több helyen és nyelven végezte elemi iskolai tanulmányait. A magyar nyelv mellett csehül és szlovákul is megtanult.
1940 és 1944 között Debrecenbe költözött a család. Itt Csanádi György a Debreceni Kalazanczi Szent József Piarista Gimnáziumba járt. A város 1944-es bombázásakor a családi ház megsemmisült és Csanádi György is megsérült. Ekkor települt át a család Beregszászba, ahol Csanádit ukrán nyelvű gimnáziuma íratták. Az érettségit követően Moszkvában folytatta tanulmányait, a Nyomdaipari Főiskola Újságírói karán szerzett diplomát 1961-ben.
1951 júliusától a Vörös Zászló beregszászi járási újság fordítója, rovatvezetője volt. Hat évvel később főszerkesztője lett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1991-től 6 éven át a Kárpáti Igaz Szó megyei lap beregszászi tudósítójaként tevékenykedett.
Újságírói tevékenysége mellett szoros kapcsolatot ápolt Kovács Vilmossal, Horváth Annával és Drávai Gizellával. Alapító tagja volt a Beregszászi Népszínháznak. Támogatásával jött létre a Vörös Zászló Irodalmi Stúdió, amely összefogta a Beregszászi járás íróit, költőit, képzőművészeit, az újság pedig publikálási lehetőséget biztosított számukra. Segítette a szerkesztőség magyar munkatársainak kezdeményezésére 1984-ben megalakult beregszászi Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub munkáját, amely az első irodalmi-közéleti civil szervezet volt Kárpátalján.
Tagja volt az Ukrajnai Újságíró Szövetségnek és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetségnek.
Érdekelte és kutatta Bereg vidék helytörténetét. A témában számos cikke jelent meg a Bereginfo, később a Kárpátinfo hetilap hasábjain.
Beregszászi György név alatt folytatásokban közölte a Fejezetek vidékünk történelmi múltjából és a Régi beregszásziak című cikksorozatát. Az utóbbi írásokat különálló kötetben is kiadták.
Sorsfordító évek sodrásában címmel megjelent könyvében Beregszász történetének kilenc évszázados viszontagságairól, tragikus, sorsfordító rendszerváltozásokról írt.
1963-ban Kovács János felkérésére beadványt készített Drávai Gizellával együtt a magyar autonómia kérdésének ügyében. A beadványt Kovács János saját nevében juttatta el Ny. Hruscsovhoz, Ny. Podgornijhoz (a Legfelsőbb Tanács elnöke) és Kádár Jánoshoz. A beadvány nyomán történtek az első lépések a magyar kisebbségek jogainak bővítésére és sérelmeinek orvoslására. Magyar nyelvű iskolákat nyitottak, engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést az Ungvári Állami Egyetemre. Ekkor neveztek ki először magyar nemzetiségű vezetőket üzemek élére. Ekkor vált önálló lappá a Kárpáti Igaz Szó, addig ugyanis az ukrán nyelvű megyei lap fordításaként jelent meg.
2004-ben Csanádi Györgyöt a Beregszászi Városi Tanács a Pro Urbe díjjal tüntette ki.
Budapesten hunyt el 2018. július 24-én. Beregszászban helyezték végső nyugalomra.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
