Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. augusztus 22.
Csanádi György kárpátaljai helytörténész, lapszerkesztő a felvidéki Rózsahegyen született 1931. április 17-én. Édesapja, Csanádi Béla víz-, vasút- és hídépítészeti szakon végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1917-ben. A Magyar Államvasutak mérnökeként dolgozott, s munkája miatt a család gyakran költözött. Így kerültek Kárpátaljára is. Csanádi György több helyen és nyelven végezte elemi iskolai tanulmányait. A magyar nyelv mellett csehül és szlovákul is megtanult.
1940 és 1944 között Debrecenbe költözött a család. Itt Csanádi György a Debreceni Kalazanczi Szent József Piarista Gimnáziumba járt. A város 1944-es bombázásakor a családi ház megsemmisült és Csanádi György is megsérült. Ekkor települt át a család Beregszászba, ahol Csanádit ukrán nyelvű gimnáziuma íratták. Az érettségit követően Moszkvában folytatta tanulmányait, a Nyomdaipari Főiskola Újságírói karán szerzett diplomát 1961-ben.
1951 júliusától a Vörös Zászló beregszászi járási újság fordítója, rovatvezetője volt. Hat évvel később főszerkesztője lett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1991-től 6 éven át a Kárpáti Igaz Szó megyei lap beregszászi tudósítójaként tevékenykedett.
Újságírói tevékenysége mellett szoros kapcsolatot ápolt Kovács Vilmossal, Horváth Annával és Drávai Gizellával. Alapító tagja volt a Beregszászi Népszínháznak. Támogatásával jött létre a Vörös Zászló Irodalmi Stúdió, amely összefogta a Beregszászi járás íróit, költőit, képzőművészeit, az újság pedig publikálási lehetőséget biztosított számukra. Segítette a szerkesztőség magyar munkatársainak kezdeményezésére 1984-ben megalakult beregszászi Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub munkáját, amely az első irodalmi-közéleti civil szervezet volt Kárpátalján.
Tagja volt az Ukrajnai Újságíró Szövetségnek és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetségnek.
Érdekelte és kutatta Bereg vidék helytörténetét. A témában számos cikke jelent meg a Bereginfo, később a Kárpátinfo hetilap hasábjain.
Beregszászi György név alatt folytatásokban közölte a Fejezetek vidékünk történelmi múltjából és a Régi beregszásziak című cikksorozatát. Az utóbbi írásokat különálló kötetben is kiadták.
Sorsfordító évek sodrásában címmel megjelent könyvében Beregszász történetének kilenc évszázados viszontagságairól, tragikus, sorsfordító rendszerváltozásokról írt.
1963-ban Kovács János felkérésére beadványt készített Drávai Gizellával együtt a magyar autonómia kérdésének ügyében. A beadványt Kovács János saját nevében juttatta el Ny. Hruscsovhoz, Ny. Podgornijhoz (a Legfelsőbb Tanács elnöke) és Kádár Jánoshoz. A beadvány nyomán történtek az első lépések a magyar kisebbségek jogainak bővítésére és sérelmeinek orvoslására. Magyar nyelvű iskolákat nyitottak, engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést az Ungvári Állami Egyetemre. Ekkor neveztek ki először magyar nemzetiségű vezetőket üzemek élére. Ekkor vált önálló lappá a Kárpáti Igaz Szó, addig ugyanis az ukrán nyelvű megyei lap fordításaként jelent meg.
2004-ben Csanádi Györgyöt a Beregszászi Városi Tanács a Pro Urbe díjjal tüntette ki.
Budapesten hunyt el 2018. július 24-én. Beregszászban helyezték végső nyugalomra.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban. Torockót május 30. és június 1. között megtölti a magyarság sokszínű kultúrája. Az összetartozás érzését erősítő rendezvény látogatói elmerülh...
A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...
A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.
A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...
