Ludányi Bay István földbirtokos 1676-ban látta meg a napvilágot Tiszabökényben Bay Mihály és Korna Borbála gyermekeként. Felmenőinek eredeti székhelye a Nógrád vármegyei Ludányban volt, innen származtak el és szakadtak több ágra a Bay család tagjai. Egyesek Bereg vármegyében, míg mások Szabolcs és Ugocsa vármegyékben telepedtek és lettek földbirtokosok. Volt közöttük munkácsi várfőnök, egri várvédő, alispán, főjegyző és katonatiszt is. A Bay család történetét Lehoczky Tivadar is feldolgozta a Beregvármegye monographiája című írása III. kötetében.
Bay Istvánnak a Jóisten 66 évet adott, melyet végig szülőfalujában töltött. Itt házasodott meg 1699. április 4-én a dédai származású Ujhelyi Juliannával.
A Rákóczi-szabadságharcban is részt vett, ez derül ki az Ugocsa vármegyét is érintő, 1706. február 26-án összeállított Mustrakönyvből, mely szerint Károlyi Sándor mellett harcolt.
Bay István 1742. október 24-én hunyt el Tiszabökényben.
Nevét a Memoriale diarium című 240 oldalas emlékirata tette ismertté. Írása fontos kordokumentum és jelentős művelődéstörténeti forrás, hiszen a helyi történéseken kívül részletesen beszámolt a tiszabökényi református egyház akkori viszontagságairól, továbbá az utolsó, 1717-es kárpátaljai tatár betörésről. Ez utóbbinak egy rövid részlete megtalálható Szabó István 1937-ben megjelent Ugocsa vármegye című könyvében.
„1717. die 29. augusti úgymint vasárnap délután rablotta el ezen bökényi lakosokat az templomból, úgymint százhetvenig valót, nagyokat és kicsinyeket. […] Ezen falubelieket szabadított meg Isten százig valót.”
Emlékiratainak egyes részletei az Ugocsa hetilapban is megjelentek 1890-ben.
A képen: a Ludányi Bay család címere.